Szent László nyomában 2017. október 23.

Lengyelországban járt a PPKE Történettudományi Intézetének delegációja.

A „Szent László nyomában” nemzetközi emlékprogram keretében október 8. és 12. között Lengyelországban jártak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének oktatói és diákjai.

A teljes emlékprogram a Pro Patria Egyesület segítségével és a Közép-európai Régiók Kutatásáért Alapítvány szervezésében jött létre. A lengyelországi eseményt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a lengyel katolikus egyház, a lengyel Szejm, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem (UKSW), a varsói magyar nagykövetség és a krakkói magyar főkonzulátus támogatásával rendezték meg. 

A PPKE oktatói és hallgatói október 9-én Varsóban részt vettek a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem tanévnyitó szentmiséjén, amelynek főcelebránsa Kazimierz Nycz varsói bíboros érsek, az egyetem nagykancellárja volt. A tanévnyitón közreműködött a PPKE Boldog Özséb Színtársulata (BÖSZK) is.

A lengyelországi út kiemelt eseménye volt október 10-én a Szent László nyomában – Szent László király emlékezete és a közép-európai együttműködés az első keresztes hadjárattól a visegrádi csoportig című nemzetközi emlékkonferencia, amelynek a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem adott otthont. A konferencia védnökei Kazimierz Nycz varsói bíboros, Marek Kuchciński, a Szejm elnöke és Kovács Orsolya, Magyarország lengyelországi nagykövete voltak.

A rendezvényen köszöntőbeszédet mondott Jolanta Małgorzata Marszalska, az UKSW Történeti és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese, majd Fodor György prorektor, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja – ő Szent László követendő példáját hangsúlyozta a mindennapi életben.


A konferencia első, plenáris szekciója a Szent Lászlóhoz kötődő átfogó középkori hátteret foglalta össze. A PPKE Medievisztika Tanszékének vezetője, Veszprémy László bemutatta a lovagkirályhoz köthető legendákat és az uralkodó keresztes vezérként való tiszteletét. Waldemar Graczyk, az UKSW Történeti Intézetének igazgatója a 11. század első felének lengyel politikai irányvonalait vázolta fel, és azt taglalta, milyen szerepet játszottak az Árpád-házi uralkodók a Piast-ház külpolitikájában.

A második, „Imázs és devóció” elnevezésű szekció témája a Szent László-kultusz képi megjelenítése és a hozzá kötődő vallásos tisztelet volt. Polgár Attila, a PPKE doktorandusza Szent László attribútumát, a csatabárdot mutatta be az új kutatási eredmények fényében – ezek szerint párhuzam fedezhető fel az uralkodó legendás csatabárdja és egy Skandináviában a 10–11. században elterjedt fegyver között. Bartłomiej Dźwigała, az UKSW adjunktusa Szent Lászlónak a Rajna és a Szajna mentén fellelhető ábrázolásait mutatta be, majd Jolanta Małgorzata Marszalska a Gryficei Teodor vajda és Árpád-házi Szent Kinga kolostoralapításairól beszélt. Szakálos Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának munkatársa, a PPKE doktorandusza a Gömör vármegyében fennmaradt középkori Szent László-ábrázolásokat elemezte és a freskók elhelyezkedésének szimbolikus és praktikus oldalára mutatott rá.

A harmadik szekció, az „Emlékezet és identitás” középpontjában a Szent László-kultusz újkori jelentősége és annak népi, identitásképző jellege állt. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora a Szent László-herma és -koponyaereklye legutóbbi természettudományos vizsgálatának folyamatát és eredményeit mutatta be. Elmondta: Szent László koponyaereklyéjének négydimenziós „fénymásolásával” teljesen élethű másolatot tudtak létrehozni. Az arcrekonstrukció egy hipermaszkulin koponyára épül, amelyen erős, széles izomzat feltételezhető. Lukácsi Zoltán kitért Szent László krisztusi ábrázolására, amely nagyon fontos szándékolt üzenete a Szent László-kultusz képi megjelenítésének, valamint kiemelte a rekonstrukció révén megismert eredeti arcvonások és a háromszáz évvel későbbi herma arcvonásai közti különleges hasonlóságot.

Radosław Lolo, a Pułtuski Bölcsészeti Akadémia dékánja a pułtuski Szent László-kultuszról, a Báthoryak és a jezsuiták kapcsolatáról tartott előadást. Medgyesy S. Norbert, a PPKE docense Szent László 18–19. századi emlékezetét a korabeli prédikációkon és az oktatásban is alkalmazott historikus népénekeken keresztül mutatta be. Tevelÿ Arató György történész-levéltáros, az emlékprogram tudományos szervező-titkára a Szent László-kultusz és a Regnum Marianum állameszméjének egymásra gyakorolt hatását taglalta. Előadásában rávilágított, hogy a Szent László-kultusszal – az Athleta Mariae, Mária katonája eszméjével – a protestáns hatás miatt gyengülő Mária-kultusz ismét megerősödött.

„A regionalitás modern kihívásai” című negyedik szekciót a vendéglátó egyetem külön kérésére szervezték meg: a kortárs témákkal foglalkozó előadók a közép-európai együttműködés lehetőségeit és a Szent László kulturális és politikai emlékezetéhez köthető értékek mai szerepét taglalták. Héjj Dominik, a Wyszyński-egyetem politológus-történésze a magyar és a lengyel nemzeti traumák feldolgozásáról beszélt. Izabela Bukalska szociológus a Kárpát-medencei magyarság 1989 utáni helyzetét, kihívásait, problémáit vázolta, majd előadása nyomán élénk vita bontakozott ki a kérdés tudományos alapfogalmairól. Antoni Dudek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet tanácsának tagja az 1990–91-es közép-európai összefogás problémáinak adott hangot, majd Maciej Szymanowski, a Szejm elnökének főtanácsadója, a PPKE megbízott előadója a szentek politikában betöltött szerepére hívta fel a figyelmet.

Végül Őze Sándor professzor, a PPKE Történettudományi Intézetének vezetője foglalta össze a konferencián elhangzottakat, és ismertette az együttműködési, illetve a további tudományos konferenciák létrehozására vonatkozó terveit. Az emlékkonferencia tudományos anyagából a szervezők tanulmánykötetet szeretnének összeállítani, melynek kiadásán együtt dolgozik a két egyetem.

A konferencia után a PPKE oktatói és hallgatói Varsóból – a częstochowai kegyhely érintésével – Krakkóba utaztak, ahol a magyar főkonzulátuson Körmendy Adrienne főkonzul asszony látta vendégül őket. Október 12-én minikonferenciát rendeztek itt a Jagelló Egyetemmel együttműködésben. Elsőként Pálfalvi Lajos, a PPKE Lengyel Tanszékének vezetője tartott előadást Szent Lászlónak a lengyel kortárs irodalomban való megjelenéséről, majd Mihał Schmidt, a Jagelló Egyetem doktorandusza beszélt a krakkói céhrendszerről. A konferenciát a BÖSZK énekes előadása zárta.


A beszámolót írta: Telek Nóra (PPKE)

x