Kutatók éjszakája a Sophianumban

  • 28 szept.

    Kezdete: 2018. szeptember 28. 17:00 -Vége: 2018. szeptember 28. 23:00

    Sophianum

Szeptember utolsó péntekén ismét Kutatók éjszakája a Pázmányon

Mit jelent cinikusnak lenni? Michel Foucault cinizmus-fogalmáról
17:00–18:00, 201-es terem

Előadó: Cseke Ákos

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára meghatározása szerint a cinikus „a kialakult társadalmi formákat, az elfogadott nézeteket semmibe vevő, minden emberi cselekedetben önző egyéni érdek megnyilvánulását kereső, hit és eszmények nélküli és keserűen, bántó kiábrándultsággal gúnyolódó személy." A cinikus jelző szinonimáiként ennek megfelelően a következőket szokás felsorolni: hitevesztett, szarkasztikus, epés, kaján, gunyoros vagy maliciózus. Ami a szó eredetét illeti, a görög küón („kutya") szóból képzett „cinikus" kifejezés, mint azt az Értelmező Szótár is megjegyzi, az ókori görög filozófia egyik irányzatát jelöli. De mit jelent filozófiai értelemben „cinikusnak" lenni? És hogyan viszonyul a szó filozófiatörténeti és filozófiai értelme ugyanennek a szónak a mindennapi értelméhez és használatához? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy 1984-ben, a halála évében tartott, de csak 2009-ben kiadott, Az igazság bátorsága című előadássorozatában Michel Foucault, aki Peter Sloterdijk könyvével (A cinikus ész kritikája, 1983) szinte egyidőben értelmezte újra a cinizmus fogalmát, és vetette fel a cinizmus olyan, az antik filozófiai hagyományra támaszkodó értelmezését, amely kifejezetten pozitív értéket tulajdonít ennek a fogalomnak. „A cinikus, mondja Foucault, az, aki elmondja az embereknek az igazságot, anélkül, hogy hagyná, hogy az igazságtól való félelme bármilyen értelemben hatással legyen rá." Ebben az értelemben nevezi a cinikust mint a legtökéletesebb és legjobb filozófust „az igazság mártírjának", ami persze azt is jelenti, hogy cinikusnak az az ember mondható, aki az antikvitásban vagy napjainkban nem pusztán bátorságot merít ahhoz, hogy kimondja az igazat (ami már önmagában is nagy dolog), hanem napról napra tanúságot tesz az igazságról, napról napra megátalkodottan az igazság szerint és az igazságban él. „Az élet mint az igazság közvetlen, tündöklő és vad jelenléte: ez az, ami testet ölt a cinizmusban." Az előadás során a cinizmusnak ezt az új, pozitív értelmét kísérlem meg felvázolni és bemutatni.

A program az Új Nemzeti Kiválóság Program 2018/2019. tanévi Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj támogatásával jött létre.


Hétköznapi Ázsia – Ázsiai Hétköznapok
17:00–23:00, 203-as terem

A Pázmány East Asia Club Hungary (PEACH) rendezvénye

Számtalan útikönyv és internetes élménybeszámoló igyekszik felkészíteni a nyugati utazókat az ázsiai tapasztalatokra, a helyi szokásokra, a mindennapi élet furcsának tűnő sajátosságaira. A tér és idő érzékelése egyéni és csoportszinten, a sajátos fogyasztási és életvezetési gyakorlatok, a karakteres hitvallások és habitusok, a jellegzetes otthoni és közösségi rituálék, a világ- és létszemléletek – mindezek a hétköznapok szerves részeiként kikerülhetetlen élményei az utazóknak és megkerülhetetlen kutatási témái az antropológusoknak, szociológusoknak, etnográfusoknak, Kelet-kutatóknak. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján a „hétköznapi Ázsiát" helyezik a figyelem középpontjába, s a társadalmi és kulturális „ázsianikumokra" összpontosítva számolnak be kutatási területük egy-egy érdekességéről.

Részletes program →


Lengyel (pop)kultúra és orosz látomásosság
17:00–19:00, 204-es terem

Nem is gondolná az ember, hogy a lengyel popkultúrának milyen sok szegmensével találkozhatunk akár a hétköznapokban is – programunkkal ezekbe nyújtunk betekintést. Emellett bemutatkozik a hamarosan induló orosz szakirány is. A „klasszikus" előadásokon túl társas- és kvízjátékok kipróbálására is lesz lehetőség – lengyel és orosz nyereményekért.

Előadások →

Bemutatkozik a BÉTALAB kutatócsoport!

Érdekel, hogy vajon mi zajlik a kamaszok fejében és mi befolyásolja a gondolkodásuk fejlődését? Hogyan lesz a gyerekekből olyan hirtelen felnőtt? Az MTA által is kiemelten támogatott BÉTALab kutatócsoportunk vizsgálataiban arra keresünk választ, hogy a biológiai, hormonális érés valamint a tapasztalat hogyan befolyásolja a különböző életkori és érettségi szinten lévő csoportok teljesítménymintázat illetve hogy a kamaszkor során a kognitív és motoros képességek milyen módon lépnek a gyermekiből a felnőttszerű állapotba.

Sokféle érdekes vizsgálaton keresztül igyekszünk közelebb kerülni a válaszokhoz, melyekbe a most a szélesebb közönség is betekintést nyerhet. A Kutatók Éjszakája keretében fél órás turnusokban szeretnénk megmutatni, milyen eszközökkel és milyen paradigmák mentén vesznek részt a vállalkozókedvű kamaszok a kutatásban illetve milyen előzetes eredményeink vannak.

A téma tehát a serdülőkori idegrendszeri és kognitív fejlődés, annak mérő eszközei, és a turnus során lehetőség van megismerkedni számítógépes viselkedéses vizsgálatokkal, EEG-vel és adatfelvevő kesztyűvel is.

Program

17.30-18.00 BÉTALab Biológiai Érés és TApasztalat a serdülőkori agyi és kognitív fejlődésben – előadás Oláh Gyöngyi

Helyszín: 009-es terem

Interaktív labor látogatási turnusok:

18.15-18.45 1.turnus

19.00-19.30 2.turnus

19.45-20.15 3.turnus

20.30 – 21.00 4. turnus

A programon résztvevő kutató és labor munkatársak:

Kovács Ilona, kutatásvezető

Gerván Patrícia, kognitív kutató

Gombos Ferenc, alváskutató

Berencsi Andrea, mozgásfejlődés kutató

Ziman Gergő, elektrofiziológus kutató

Oláh Gyöngyi, alany koordinátor

Csik Fabiola, kutatási asszisztens

György Zoltán, EEG szakaszisztens

További információ: betalab.hu

 

A program minden eleme regisztrációköteles, melyet a Kutatók Éjszakája honlapján tehetnek meg szeptember 12-étől, itt.


A pszichoterápiás folyamat kutatása: Ágencia és páciencia érzés kifejezésének hosszú távon megfigyelt változásai pszichoanalitikus ülések szövegeiben egy szorongásos zavarban szenvedő fiatal nő esetében
18:00–19:30, 110-es terem

Előadó: Dr. Berán Eszter

A pszichoterápiás folyamatkutatás célja a terápiás változásért felelős tényezők beazonosítása, és ezek működési mechanizmusainak leírása. A terápia során bekövetkező változások mikéntjének pontos ismerete a pszichoterápia gyakorlati alkalmazásában több szempontból is lényeges. Egyrészt azért, hogy a pszichoterápiában a szakemberek ismert hatásmechanizmusú módszereket tudjanak alkalmazni, másrészt, hogy egy adott pszichés problémával küzdő személy esetében a specifikus nehézségek leküzdésében igazoltan hatékony terápiás technikák kerülhessenek alkalmazásra.

Előadásomban a terápiás folyamat fenti kérdésének megválaszolására egy olyan, a PPKE BTK Pszichológia Intézetében folyó vizsgálatot mutatok be, melynek során hosszú távú dinamikus pszichoterápiás kezelések magnóra rögzített és leírt szövegeit vizsgáljuk. Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy a kliens beszédében miként fejeződik ki az ágencia érzése, valamint hosszú távon ez miként változik meg. Az ágencia érzés azt jelenti, hogy a kliens életének eseményeit irányító, arra hatást gyakorló személyként éli meg saját magát. Másik fontos kérdésünk az volt, hogy a terapeuta részéről milyen típusú intervenciók vezetnek a kliens nézőpontjának megváltoztatásához az ágencia és páciencia szempontjából?

Eredményeink azt mutatják, hogy az ágencia érzés kifejezése a kliens részréről a három megfigyelési időszakot összevetve szignifikánsan csökkent, ami a Teljesítmény/felelősség valamint az Önuralom alskálán mutatkozott meg. A páciencia érzés kifejezése emelkedést mutatott, ami a Tehetetlenség/önkontrollvesztés, valamint a Kudarc/felelőtlenség alskálákon jelentkezett. Az ágencia érzés kifejezésének erős csökkenése az 5. üléshez, a páciencia érzés növekedése a 8. üléshez köthető. Ezeknek az üléseknek a részletes elemzése során arra derült fény, hogy a kliens kezdetben nem tudta az eseményeket saját, elkülönült nézőpontjából szemlélni, a szelf határai elmosódtak, és az őt körülvevő személyektől, azok érzelmi világától nem tudott megfelelő módon függetlenedni. A terapeuta perspektíva váltása hozzásegítette a klienst ahhoz, hogy saját viszonyulási módját egy külső nézőpontból lássa, és így reflektálni tudjon arra a jelenségre, amit a terapeuta „megjelenít" számára.


Biológia és pszichológia találkozása a csecsemőkutatásokban
18:00–19:30, 202-es terem

Előadók: Barta Csaba, Hámori Eszter, Márkus Lilla Viktória

A genetika tudománya hatalmas utat járt be Mendel örökléstanjától az olyan legújabb kutatásokig, melyek arra keresik a választ, hogy a környezeti hatások milyen módon befolyásolják a genetikai faktorokat. Évtizedek óta tudott, hogy az emberi viselkedés változatosságát csakúgy, mint a pszichológiai zavarokat részben genetikai, részben környezeti faktorok határozzák meg, azonban a közvetítő, un. epigenetikai mechanizmusok mibenlétét még csak most fedezi fel a tudomány. Számos kutatás foglalkozik olyan területek epigenetikai hátterével, mint pl. a kisgyermekkori kötődés, a gyermekkori hiperaktivitás, vagy a felnőttkori droghasználat. Azonban a nagyon korai csecsemőkorban megfigyelhető nehézségek genetikai faktorainak vizsgálata most kezd csak fókuszba kerülni. A pszichológiában viszont egyre több figyelem fordul a csecsemőkor pszichés nehézségei, az un. regulációs problémák témaköre felé, melyek közé a csecsemő fokozott síróssága, a nehéz megnyugtathatóság, alvási, vagy táplálkozási zökkenők tartoznak.

A csecsemőkutatások és a viselkedésgenetika látszólag egymástól távol álló területeit hoztuk össze a PPKE Pszichológia Intézete és a Semmelweis Egyetem együttműködésében létrejött közös kutatási projektünkben. Kutatásunkban azzal foglalkozunk, hogy a csecsemőkori regulációs problémák komplex viselkedéses és genetikai hátterét megismerjük, ezzel is közelebb kerülve a csecsemők rendkívül érzékeny és sokszínű kapcsolati világának megismeréséhez.

Az előadásban bemutatjuk a környezet és genetika kölcsönhatásairól szóló eddigi ismereteinket, kiemelve azokat, melyek a kisgyermekkori kötődés és a regulációs problémák szempontjából fontosak, valamint saját legfrissebb kutatási eredményeinket az anya- csecsemő együttműködési mintázatokkal kapcsolatban.


Stratégiai megtévesztők és stratégiailag megtévesztettek
18:00–19:30, John Lukacs terem

Előadók: Feledy Botond, Pintér Melinda

Az álhírek egy apró szelete a kibertérben és információs térben zajló küzdelemnek. Ebben államok, tinédzserek, hacker-csoportok egyaránt részt vesznek, néha egymást erősítve, néha egymással szemben. Tegyük rendbe fejben, hogy ki hol áll, milyen résztvevők milyen hatásfokkal próbálják e műveletben az olvasókat – minket – befolyásolni. Ezt a folyamatot mutatja be egy rendhagyó előadásban és az azt követő beszélgetésben Feledy Botond és Pintér Melinda.


Szimbólumok a terápiában és azon túl – Hogyan hatnak ránk a szimbólumok?
19:00–20:00, 205-ös terem

Előadó: Hal Melinda

Kutatásaink során olyan szimbólumokat azonosítottunk, amelyek bizonyos temperamentum típusokra jótékony hatást gyakorolnak. A szimbólumok felhasználási módjai ezáltal kitágulnak, új értelmet kapnak és konkrétabb terápiás protokoll létrehozását teszik lehetővé. A korábban kizárólag verbálisan létezett, szimbólumterápiás eljárásból kiemelt szimbólumokat vizuális ingerré alakítottuk. Ezáltal lehetővé válik a szimbólumok szélesebb felhasználási módja, a terápiás kezelésen túl.

Az azonosított szimbólumokat és az arra írt kezdetleges számítógépes szoftvert igyekszünk bemutatni a résztvevőknek. A szimbólumok használata bizonyos fajtájú relaxáció során kifejezetten ajánlott, a protokoll használata gyors, egyszerű és felhasználóbarát. Rohanó életünkben nagy segítséget nyújthat. Kiegészítő terápiának és önsegítő módszernek is kiváló. Emellett szeretnénk bemutatni egy új pszichológiai mérőeszközt is, amely a projekció eszközét felhasználva segítheti a pszichológusok munkáját. Kérjük a résztvevőket, „okos" eszközeiket ne felejtsék otthon!


Hunok és Magyarok
20:30–22:00, 112-es terem

A program az Új Nemzeti Kiválóság Program 2018/2019. tanévi Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj (ÚNKP-18-4-PPKE-25) támogatásával jött létre

Részletes program →

A program regisztrációköteles, melyet a Kutatók Éjszakája honlapján tehetnek meg szeptember 12-étől, itt.

x