Gelencsér Gábor tematikái, 2020. tavasz

Éli az életét

BA III − Filmesztétikai elemzések (szerda 10.15-11.45, Stephaneum 1)
BBNSE13500 Filmesztétikai elemzések 6. félév (eszt. BA III.)


A tantárgy leírása:

A félév során Jean-Luc Godard Éli az életét (1962) című, 12 képre tagolt filmjének komplex elemzését végezzük el szemináriumi előadások formájában.

  1. február 12.: Bevezetés
  2. február 19.: 1. kép/6’
  3. február 26.: 2–3. kép/3’+7’
  4. március 4.: 4–5. kép/3’+5’
  5. március 11.: 6. kép/8’
  6. március 25.: 7–8. kép/8’+4’
  7. április 1.: 9. kép/7’
  8. április 29.: 10. kép/5’
  9. május 6.: 11. kép/10’
  10. május 13.: 12. kép/9’


Irodalom:

  • Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. Budapest, 1992, Truffaut és Godard c. fejezet, 173–255.
  • Bíró Yvette: Filmtörténet(ek) Godard-módra. In: Bíró Y.: Nem tiltott határátlépések. Budapest, 2003, 45–62.
  • Bordwell, David – Thompson, Kristin: Film Art. An Introduction. New York, 1979
  • Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, 1996, 12–13. fejezet, 283–341.
  • Kovács András Bálint: A film művészettörténete. In: Újhold–Évkönyv, 1991/1. 221–235.
  • Kovács András Bálint: Kultúra és halál. Az új hullám szabadsága. Filmvilág, 1988/1. 26–31.
  • Monaco, James: How to Read a Film. New York–Oxford, 1981
  • Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Csíkszereda, 2003.


Értékelés, számonkérés, követelmény:

a) szemináriumi előadás

b) filmelemzés: házi dolgozat 6000–8000 karakter terjedelemben

  • választható Godard-rövidfilmek:
    • 1) Charlotte és Veronique (1958)
    • 2) Charlotte és a pasija (1960)
    • 3) Árvízi történet (1961)
  • leadási határidő: május 13. (utolsó óra)


Adaptvariációk

BA II − Filmesztétikai elemzések (szerda 12.30-14.00, Stephaneum 1)
BBNSE07400 Műelemzés: kortárs művészet 4. félév, (eszt. BA II.)

Azonos irodalmi mű nyomán készült adaptációk összehasonlító elemzése


A tantárgy leírása:

A félév során különféle filmtörténeti korszakokat, stílusokat és műfajokat reprezentáló, azonos irodalmi művekből készült filmeket elemzünk.

I.
1. febr. 12.: Bevezetés
II.
2. febr. 19.: James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (regény, 1934)
3. febr. 26.: Pierre Chenal: Az utolsó kanyar (1939)
4. márc. 4.: Luchino Visconti: Megszállottság (1942)
5. márc. 11.: Tay Garnett: A postás mindig kétszer csenget (1946)
6. márc. 25.: Bob Rafelson: A postás mindig kétszer csenget (1982)
7. ápr. 1.: Fehér György: Szenvedély (1998)
III.
8. ápr. 29.: Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (kisregény, 1958)
9. máj. 6.: Sean Penn: Az ígéret megszállottja (2001)
10. máj. 13.: Fehér György: Szürkület (1990)


Irodalom

  • Cain, James M.: A postás mindig kétszer csenget. Európa, Budapest, 1982.
  • Dürrenmatt, Friedrich: Az ígéret. In: uő: Az ígéret, Európa, Budapest, 1970.

*

  • Aumont, Jacques – Marie, Michel: A filmelemzés meghatározása. In: Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, Budapest, 2004, 9–42.
  • Bazin, André: A neroealizmus esztétikája. In: A. Bazin: Mi a film? Osiris, Budapest, 1995. 369–464.
  • Bordwell, David: A klasszikus elbeszélésmód. In: Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, Budapest, 2004, 182–228.
  • Bordwell, David: Szimptomatikus interpretáció. In: Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, Budapest, 2004, 43–98.
  • Casetti, Francesco: Filmelméletek 1945–1990. Osiris, Budapest, 1998, 21–47., 150–165, 206–219.
  • Dudley, Andrew: A szerzőiségétől megfosztott szerző napjainkban. Metropolis, 2003/4.
  • Király Jenő: Mágikus mozi. Korona Kiadó, Budapest, 1998.
  • Mulvey, Laura: A vizuális élvezet és az elbeszélő film. In: Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, Budapest, 2004, 249–267.
  • Thompson, Kristin: A filmkritika és -történet filmes sajátosságai. Metropolis, 1997/tavasz

*

  • András László: Ötezer éves történet. [A postás mindig kétszer csenget több adaptációja] Filmvilág, 1983/1.
  • Balassa Péter: Minden látszat ellenére. [Fehér György: Szenvedély] Filmvilág, 1998/4.
  • Báron György: Realizmus és dekadencia. Luchino Visconti portréjához. [Megszállottság] In: Báron Gy.: Hollywood és Marienbad. Gondolat, Budapest, 1986, 215–228.
  • De Santis, Giuseppe: Az én „Megszállottságom”. [Visconti] Filmvilág, 1986/7.
  • Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély. [Fehér György: Szürkület, Szenvedély] Filmvilág, 2002/2.
  • Gelencsér Gábor: Igazság és módszer. Fehér György: Szürkület. Filmkultúra, 1990/6.
  • Györffy Miklós: A láthatatlanság képei. [Fehér György: Szürkület, Szenvedély] In: Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék. Osiris, Budapest, 2004, 113–130.
  • Kelecsényi László: Egy bestseller alakváltozásai. [Visconti: Megszállottság; Rafelson: A postás mindig kétszer csenget] Filmkultúra, 1982/6.
  • Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya. [A postás mindig kétszer csenget több adaptációja] Filmvilág, 1998/4.
  • Kovács András Bálint: Film és elbeszélés. Korona, 1997, 18–27.
  • Lizzani, Carlo: Az olasz film története. [Visconti: Megszállottság] Gondolat, Budapest, 1981.
  • Nemeskürty István: Luchino Visconti. [Megszállottság] In: Nemeskürty I.: A filmművészet nagykorúsága. Gondolat, Budapest, 1966, 76–115.
  • Varró Attila: Magyar ugaron. A magyar interkulturális remake műfaji adaptációja. [Fehér György: Szenvedély] Metropolis, 2010/1.80−94.

Értékelés, számonkérés, követelmény:

a) óráról órára megírandó ismereti teszt a kötelező művekről (amely három alkalommal hagyható ki vagy háromszor lehet sikertelen)

b) szemináriumi előadás

x