Ázsiai legek a Kutatók Éjszakáján 2017. szeptember 24.

A Kutatók Éjszakáján egyedi teljesítmények bemutatásával hozza közelebb a Távol-Keletet a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport.


LEGEK A TÁVOL-KELETEN

Kutatók Éjszakája 2017
PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport

Időpont: 2017. szeptember 29. (péntek) 17:00-23:00
Helyszín: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112-es terem

Ázsia a legek földje: itt található a legmagasabb hegycsúcs, a legnépesebb ország, a leggyorsabb vonat, a legnagyobb diszkógömb, a leghosszabb szakállú ember – és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Az ilyen rekordok jó lehetőséget adnak arra, hogy mögéjük pillantva felfedezzük a térség sokszínű arculatának, kultúrájának, életének egyes jellegzetességeit. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján egy-egy ázsiai „leg"-ből kiindulva villantják fel kutatási területük érdekességeit, a legkiemelkedőbb teljesítményeken, legegyedibb jelenségeken keresztül igyekezve közelebb hozni e távoli földrészt.

Felhívjuk tisztelt figyelmüket, hogy a programon való részvételhez előregisztráció szükséges, amit a Kutatók Éjszakája központi honlapján végezhetnek el.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/280411905774093/

A program:

17:00-17:30 Kozjek-Gulyás Anett: A leggazdagabbak Kínában – Út a sikerhez, avagy a középosztály felemelkedése

17:35–18:05 Csibra Zsuzsanna: Szörnyek, szellemek, kisértetek – A klasszikus kínai irodalom legijesztőbb meséi

18:10–18:40 Rónaháti Cecilia: A legőrültebb földrajzi felfedezések – a „legdilisebb" földrajzi felfedezők Ázsiában

18:45–19:15 Byrappa Ramachandra: India: a világ legnagyobb demokráciája

19:20–19:50 Szakáli Máté: Túravezetés Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében

19:55–20:25 Both Sára: Mi a teendő, ha a kínai császár berúg? – A legelső kínai receptgyűjtemény

20:30–21:00 Kusai Sándor Zoltán: A legnagyobb szerencsejáték-központ Ázsiában – Mit is mutat Makaó egyedi fénytörésű prizmája a mai Kínáról?

21:05–21:35 Maráczi Fanni: Taiwan első elnöknője – Cai Yingwen

21:40–22:10 Salát Gergely: A legősibb családfa – Konfuciusz kétmillió leszármazottja

22:15–22:45 Szilágyi Zsolt: A világ leghatalmasabb birodalmától a legnagyobb lovas szoborig

Az előadások:

17:00-17:30
A leggazdagabbak Kínában – Út a sikerhez, avagy a középosztály felemelkedése
Kozjek-Gulyás Anett (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

A világ legdrágább kutyája, egy tibeti masztiff 431 millió forintnyi összegért kelt el 2012-ben. A csillagászati árat kifizető tulajdonos Kína Dalian városának egyik ingatlanfejlesztő milliárdosa. Picasso Claude és Paloma című festményét Wang Jianlin, a Wanda ingatlanfejlesztő cégcsoport vezérigazgatója 28 millió dollárért vásárolta meg. Wang Jianlin 2016-ban és 2017-ben az első volt Kína tíz leggazdagabb emberének listáján. Szintén ő az, akinek luxusjachtjai felbukkannak a James Bond-filmekben, de luxushoteljei és -apartmanjai is vannak Londonban. Az előadás nemcsak azt mutatja be, hogy 2010-től egészen napjainkig kik Kína leggazdagabb emberei, hanem a gazdagság kapcsán a középosztály mint egy új társadalmi csoport megjelenésére, felemelkedésének okaira, a társadalmi változásban betöltött szerepére, értékrendszerére és életmódjára is igyekszik rávilágítani.

17:35–18:05
Szörnyek, szellemek, kisértetek – A klasszikus kínai irodalom legijesztőbb meséi
Csibra Zsuzsanna (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

Kínában a Hat dinasztia korától (220–581) egy másfajta realitás megélése és bemutatása vált jellemzővé az irodalomban, előtérbe kerülhetett a dolgok misztikus, rejtőzködő oldala. Kedvelt elfoglaltsággá vált a különös történetek olvasása, majd meseszerű feldolgozások írása. A természetfelettiről szóló történetek leggyakoribb témái között ezért az istenekről, halhatatlanokról, szellemekről, kóbor lelkekről, természetfeletti dolgokról, ártó démonokról és rendkívüli jelenségekről beszámoló műveket találjuk. Az előadás a legfélelemkeltőbb, leghorrorisztikusabb történeteket mutatja be, amelyek a mai embert is megborzongatják.

18:10–18:40
A legőrültebb földrajzi felfedezések – a „legdilisebb" földrajzi felfedezők Ázsiában
Rónaháti Cecilia (külső munkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

Habár a nagy földrajzi felfedezéseket említve jellemzően az európai küldőállamok felfedezőiről szoktunk beszélni, tevékenységük az ázsiai államok történetére (is) visszafordíthatatlan hatással volt. Hajlamosak vagyunk a nagy földrajzi felfedezéseknek a gyarmatosítást nem is mindig megelőző korszakát az azóta eltelt évszázadok megszépítő heroizmusában szemlélni, holott a vakmerőségen kívül a tudatlanság és a véletlen szerepe sem lebecsülendő, amely a felfedezőket gyakran bajba, kínos, esetenként mai szemmel már mulatságos helyzetekbe sodorta. Az előadás ezek közül a helyzetek közül emel ki néhányat, rámutatva, hogy a gyarmatbirodalmak építésében gyakran a heroizmus, a kultúraterjesztés pátosza és a tervezett módszeresség csak a retrospektív értékelésekben lehet jelen.

18:45–19:15
India: a világ legnagyobb demokráciája
Byrappa Ramachandra (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék)

Az „India a világ legnagyobb demokráciája" mondattal büszkélkedik minden indiai köztisztviselő és ezzel együtt minden indiai állampolgár is. Ez azért lehet, mert a legnagyobb fogalmat a legjobb értékekkel igyekeznek asszociáltatni, ami így hitelesítheti az ország politikai rendszerét. Ez rendben is volna, ha valóban így lenne. Ha nincs, akkor vajon mit takar a világ számára is nagynak értékelt indiai demokrácia? Nem könnyű igazságos képet alkotni erről a gyönyörűséges szörnyűségről, de egy valami biztos, csontig marva, fejjel lefelé és kibírhatatlan pénzbűzben is az indiai demokrácia pár felbecsülhetetlen csodára képes, így a leglegitimáltabb reményt adhatja a nemsokára másfél milliárd fős lakosság számára.

19:20–19:50
Túravezetés Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében
Szakáli Máté (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

Ugyan a török korban számos mecset és dzsámi működött Magyarországon, ezeket jobbára vagy vissza-, illetve átalakították templomokká, vagy lerombolták. A fennmaradt korabeli iszlám imahelyek ma turistalátványosságként szolgálnak, miközben az iszlám kortárs magyarországi hívei jellemzően kisebb imahelyeket alakítanak ki a maguk számára. Délkelet-Ázsia egyik fő turistalátványossága a régió legnagyobb és egyben a szunnita világ negyedik legnagyobb mecsete, a kétszázezer (!) hívő befogadására alkalmas jakartai Istiqlal nagymecset. Az előadás az épület bemutatása mellett a muszlimok egyik legfőbb vallási kötelessége, az istentisztelet részleteibe nyújt betekintést.

19:55–20:25
Mi a teendő, ha a kínai császár berúg? – A legelső kínai receptgyűjtemény
Both Sára (oktató, Budapesti Corvinus Egyetem)

Mit tehet a jó alattvaló, aki tanácsadói állásra vágyik a császárnál, de szerencsétlen ura tárgyalásképtelenre issza magát? Ereje szerint segít rajta, s a híres „Kijózanító makrélával" kínálja meg! Így tett a kora középkorban Yu Zong, a fényes karriert befutó hivatalnok, a császári udvar legdrágább ételeinek összegyűjtője. Művét, a Shizhenlut az első kínai receptgyűjteményként tartják számon, melyben, bár még meglehetősen kiforratlan módon, helyet kapnak a császár kedvenc ételeinek leírásai. Mitől különleges ez a gyűjtemény, vajon mit takar a „Saras bárány" vagy a „Tízezer talléros illatos sütemény"? Az előadásban nemcsak a szöveg keletkezési körülményeit ismerhetjük meg, de az Udvar és a középkori Kína étkezési szokásaiba is betekinthetünk.

20:30–21:00
A legnagyobb szerencsejáték-központ Ázsiában – Mit is mutat Makaó egyedi fénytörésű prizmája a mai Kínáról?
Kusai Sándor Zoltán (a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársa, volt pekingi nagykövet)

A globális pénzügyi válság éles szakaszának lezárulása, 2010 óta a Kínai Népköztársaság Makaói Különleges Közigazgatású Területe vált nemcsak Ázsia, hanem az egész világ legnagyobb szerencsejáték-központjává. A magyar Kína-kutatásban elég mostohán kezelt Makaó a szemünk láttára növi ki magát a tobzódó, fékezhetetlen posztmodern hedonizmus trópusi bujasággal virágzó kínai, ázsiai és – egyik – globális fővárosává. Ugyanakkor a sajátos történeti utat bejárt Makaó fejlődése és transzformációja egyedi fénytörésű prizmaként mutatja meg a posztmodern Kína működésének számos jellemzőjét, kihívását és ellentmondását is. Ezért a makaói fejlemények és azok tágabb – kínai és azon túli – összefüggéseinek értelmezése több érdekes tanulsággal is szolgálhat számunkra.

21:05–21:35
Taiwan első elnöknője – Cai Yingwen
Maráczi Fanni (a Pallasz Athéné Geopolitikai Kutatóintézet Kelet-Ázsia elemzője)

A 2016 januárjában elnökké választott Cai Yingwen nemcsak Taiwan első női elnöke, de Ázsia többi vezető női politikusa közül is kiemelkedik, hiszen karrierjét önmaga építette fel, nem tagja politikus dinasztiának, és még csak nem is házas. Az előadás az elnöknő felé támasztott rendkívül magas elvárások tükrében sorra veszi Cai Yingwen másfél éves kormányzásának eredményeit, felvázolja a vezető előtt álló kihívásokat, képet adva az ázsiai politikának erről a meghatározó szereplőjéről. Emellett szó esik majd több más tényezőről is, amelyek miatt az elnöknő az „ázsiai legek" közé sorolható.

21:40–22:10
A legősibb családfa – Konfuciusz kétmillió leszármazottja
Salát Gergely (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Kínai Tanszék)

A kínai családok mindig gondosan nyilván tartották őseiket, s a családfák naprakészen tartása fontos kötelessége volt az utódoknak. A múltjukat aprólékosan ápoló kínai családok közül is kiemelkedik a Kong família, amelybe a Kr. e. 6–5. században élt bölcs, Konfuciusz leszármazottjai tartoznak – ez a család rendelkezik a világ leghosszabb folyamatos családfájával. A több mint két és félezer éves jól dokumentált históriával rendelkező Kong családnak ma a 83. nemzedéke él, az idén digitalizált hivatalos családfa kétmillió utódot tart számon. Az előadás során szó lesz Konfuciuszról, a kínai családokról, a ma élő Konfuciusz-leszármazottakról és mindenről, amit a világ legnagyobb családjáról tudni érdemes.

22:15–22:45
A világ leghatalmasabb birodalmától a legnagyobb lovas szoborig
Szilágyi Zsolt (tudományos főmunkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet)

Az előadás elsősorban arra a kérdésre fókuszál, hogy a 13. század végén a világ egyik legnagyobb birodalmát létrehozó mongolok hogyan emlékeznek meg erről a történeti korszakról, milyen szerepet tölt ez be a mai mongol kulturális hagyományban, identitásban. Milyen, a mongol történeti hagyománnyal összefüggő jelképeket használ a mai politikai – és gazdasági – elit, s ezek hogyan idézik az államalapítás vagy a nagy mongol birodalom időszakát. És pár szót arról, hogy „elég-e ez az üdvösséghez", vagy újabb és újabb példák kellenek ahhoz, hogy történelmi távlatokban még 800 évnél is messzebb vezethessük vissza a mongol állam gyökereit.

x