„Hidakat építünk” – Idén rendezték a 60. Eurovíziós Dalfesztivált 2015. június 24.

A ma már nem csak Európa-szerte ismert televíziós dalverseny Bécsben került megrendezésre.

A műsorban számos érdekes produkciót mutattak be az egyes országok képviselői, melyek különböző társadalmi és politikai problémákra is igyekeztek felhívni a figyelmet.

A világ legnagyobb dalversenye és egyben a legrégebb óta megrendezésre kerülő televíziós műsora 1956-ban vette kezdetét Svájcban. [Murray] A hidegháborús viszonyok kibontakozása után, az 1950-es években merült fel egy nemzetközi dalverseny megvalósításának ötlete a European Broadcasting Union (EBU) keretei között. A céljuk egy az EBU országaiba egyszerre közvetített televíziós műsor megrendezése volt. [Jaquin (2004)] Az olaszországi San Remo-i dalfesztivál adta alapját. [BBC ONE (2003)]. Újszerű technikai kihívások elé nézett a verseny lebonyolítására vállalkozó nemzetközi szervezet, mivel műholdas sugárzás akkoriban még nem volt, illetve az országok ilyen széles körű nemzetközi hálózatban való összekapcsolására ezt megelőzően nem rendelkeztek tapasztalattal. A Eurovison Network, földi mikrohullámú adók hálózatával kezdték meg a verseny közvetítését.[Waters (2004)] Természetesen a technológia fejlődésének köszönhetően, azóta nemcsak a biztos közvetítési lehetőséget teremtették meg, hanem jelentős látványelemekkel egészítették ki a show-műsort. 1994-ben jelent meg a digitális kijelző, majd 2009-ben pedig a LED TV-k használata. Mára a legújabb hangtechnikát és a műsorszámokban egyre jelentősebb hangsúlyt jelentő vizuális eszközöket alkalmazzák.

Az évek folyamán számos változáson ment keresztül a dalfesztivál, illetve a közönségben és a szervezőségben is felmerültek kérdések a verseny gyakorlati megvalósítása alatt.

A versenyen való részvétel nincs Európa földrajzi vagy politikai határaihoz kötve. Ezt igazolja, hogy Izrael több alkalommal is jelen volt a versenyen. Nagyobb időbeli távlatból szemlélve 1980-ban Marokkó is szerepelt a fesztiválon, az idei évben pedig Ausztrália, mint vendég ország kapott meghívást a 60. Eurovíziós Dalfesztiválra. A kontinensen hatalmas érdeklődés és rajongás alakult ki a dalverseny iránt, viszont Ausztrália győzelme esetén a következő évben egy európai országban került volna megrendezésre a televíziós műsor.

A politikától igyekeznek távol tartani a rendezvényt, de ez sok esetben eredménytelen. Erre nagyon jó példa, amikor 1978-ban Izrael nyerte a dalfesztivált, a jordán tévé lekapcsolta a képernyőről a műsor közvetítését és reklámot kezdtek el mutatni a nézőknek. [Kennedy O’Connor (2005)] A jordán sajtó nem ismerte el Izrael győzelmét, így az akkor második helyezést elért Belgiumot tekintették a hivatalos győztesnek. Ehhez hasonló helyzet bontakozott ki szintén Izrael kapcsán, 2005-ben Libanon szeretett volna indulni a versenyen, de a libanoni törvények nem engedélyezik Izrael elismerését, ezért azt a megoldást vetették fel, hogy nem fogják sugározni az izraeli dalt, azonban ez az Eurovíziós Dalfesztivál szabályaitól eltér, ennek következtében Libanon visszalépett a részvételtől. [BBC News (2005.03.18.)] Mára már ilyen szintű ellenállás, hogy egy országot egy másik ország nem ismer el, nem fedezhető fel a rendezvény keretei között, de az egyes országok által képviselt és közvetített értékekkel kapcsolatos ellenállások jelen vannak.

Az évek folyamán a szavazás szabályai változáson mentek keresztül. Az 1990-es évek elejéig majdnem mindig egy arra létrehozott hivatásos zsűri választotta ki az országukban győztesnek vélt produkciót. 1997-ben azonban egyes országok egy új módszerrel kezdtek el kísérletezni, ami a mai szavazási rendszer alapjait fektette le. Ez a rendszer a „teleszavazás”, melyben a nézők adhatták le szavazataikat a szimpatikusnak talált dalra. A kezdetekben ebben a szavazási rendszerben azt látták, hogy a közönség által leadott szavazatokon keresztül jobban kifejezhető az ország véleménye, ezért általánosan elfogadott szabállyá vált. [Kumfert (2010)] Már a zsűrik által meghozott döntéseknél is felmerült az a kritika, hogy nem feltétlen a produkciókat értékelik, hanem politikai kapcsolataikra próbálják burkoltan rávetíteni az eredményeket, ennek gyanúja a telefonos szavazás bevezetésével tovább erősödött és a Dalfesztivált politikai intézménynek kezdték tartani.[BBC News (2004.05.16.)] Másik oldalról megközelítve olyan érveket hoztak fel, hogy a földrajzilag egymáshoz közel eső országok hasonló kultúrával rendelkeznek, ezért szavaznak előszeretettel szomszédos országaik produkciójára. A kritikus felvetések és a Dalfesztivál politikától mentes képének visszaállítása érdekében 2009-ben az EBU a kétféle szavazási rendszer ötvözetét alakította ki. Ennek értelmében az egyes országok pontszámának felét a nézők szavazatai adták, a másik felét pedig egy nemzeti zsűri határozta meg. [Kumfert (2010)] A mai napig ennek megfelelően hozzák ki a győztes produkciót, bár megfigyelhető a kritikák alapját képező tények megjelenése az országok szavazatainak eloszlásában, de az elmúlt évek tapasztalatai nem adtak arra jelet, hogy ismét a politikai kapcsolatok által leadott szavazatok kerültek volna jelentősen előtérbe. Inkább az előadóművészeté, az átvitt értelemben közvetített értékeké, de akár valamilyen zenei újdonságé az eredmény kimenetelét meghatározó szerep.

Ahogy már arra korábban utalást tettem a versenyen igyekeznek társadalmi problémákra és értékekre felhívni a figyelmet, amelyek többnyire ambivalens érzelmeket váltanak ki a nézőkből, melynek következményeként az egyes országok az általuk helyesnek tartott erkölcsi értékrend alapján bizonyos helyzeteket elfogadhatatlannak tartanak. A produkciók mellett maguk az előadóművészek a puszta megjelenésükkel vagy identitásukkal próbálnak bizonyos értékeket minél szélesebb körben elfogadtatni. Az eddigi legnagyobb „erkölcsi visszhangja” a 2014-es osztrák győztesnek, Conchita Wurst-nak volt, aki már megjelenésével is igen megosztó érzelmeket váltott ki a nézőkből. Ugyanakkor nem ez volt az első ilyen produkció, mivel 1998-ban Izrael képviseletében győzelmet aratott Dana International transzszexuális popénekesnő körül is erkölcsi viták bontakoztak ki. Főként az őt delegáló országban nagy vallási ellenállás övezte az előadó személyét. [Kumfert (2010)] A 2014-es transzvesztita győztes, aki egyben a meleg jogok képviselője is, Oroszországban olyan ellenszenvet váltott ki, hogy Valerij Raskin kommunista párti képviselő kezdeményezésére az orosz törvényhozók javaslatot terjesztettek elő egy, az Eurovíziós Dalfesztivállal párhuzamosan megrendezésre kerülő saját „változat” létrehozásáról. „A legutóbbi Eurovíziós Dalfesztivál eredménye nyomán elfogyott a türelmünk. El kell hagynunk ezt a versenyt. Nem tűrhetjük ezt a végtelen őrültséget” - idézte a képviselő parlamenti felszólalását az Interfax hírügynökség. Ezt a felvetést Fehéroroszország is megerősítette. „Conchita Wurst győzelme az Európai Unió morális értékeinek teljes összeomlását szimbolizálja. Nincs szükségünk Európára” – fogalmazott közleményében Aljakszandr Lukasenka államfő tanácsadó testülete.[MTI (2014.05.13.)] Végül ezek a felvetések az egyes országok erkölcsi felháborodásán túl nem terjedtek tovább és a 2015-ben 60. alkalommal megrendezésre került dalversenyen mindkét ország részt vett. Oroszország az eredményhirdetés több mint feléig az első helyen volt, majd végül a második helyezést sikerült megszereznie.

Minden évben van a fesztiválnak egy jelmondata, amely az idei évben „Building Bridges”, vagyis „Hidakat építünk”. A rendezvényt bemutató budapesti sajtótájékoztatón Roman Horacek sajtófőnök hangsúlyozta: „Célunk, hogy hidakat építsünk az országok, nyelvek és kultúrák között, emellett kapcsolatot alakítsunk ki a nemzedékek és a világnézetek között, összekapcsoljuk a hagyományt az innovációval.” Hozzátette: a fesztivál a tolerancia, az elfogadás és a sokszínűség jegyében zajlik idén. [MTI (2015.04.01.)] Ehhez kapcsolódóan egy alternatív és egyben tudományos kutatás alapját képező jelenség volt megfigyelhető Bécsben. A Life Ball, az Eurovíziós Dalfesztivál és a Szivárványparádé alkalmából vegyes és egynemű emberalak-párok láthatók június végéig a gyalogos közlekedési lámpákon. A gyalogosok nagyobb figyelemfelkeltése mellett ebben a formában próbálják a toleranciát és a nyitottságot hirdetni. A tudományos kutatás pedig arra irányul, hogy növelhető-e a közlekedésbiztonság.[Metropol (2015.05.12.)] Emellett számos más társadalmi üzenete is volt az idei rendezvénynek. Az Eurovíziós Dalfesztivál történetében az idei verseny volt az első környezettudatos esemény: környezetbarát papírra nyomtattak, az egész rendezvény lebonyolítására zöldáramot használtak és figyelmet fordítottak a minél kevesebb hulladékra.[MTI (2015.05.24.)]

A döntő 2015. május 23-án került megrendezésre a bécsi Stadthalléban, a szokásokhoz híven az előző évi győztes nyitotta meg. A produkciókat tekintve idén is számos kiváló előadóművész volt jelen, és nem egy produkció tűzte ki célul, hogy jelentős társadalmi problémára igyekszik majd felhívni a figyelmet. Bár a Finnország által delegált csapat az elődöntők folyamán kiesett, sokan tartották esélyesnek a győzelemre. A csapat, melynek tagjai között van Down-kóros és autista is, 2009-ben alakult egy sérült embereket támogató szervezet közreműködésével. A finn közönség jelentős támogatottságával kerültek ki a versenyre. [MTI (2015.03.01.)]. A produkció a dalfesztiválon megszokott zenei világtól eltérő stílusú, punk zenei „előadás” volt, teátrális elemek nélkül, mint egy ilyen zenei stílusban megszokott koncert. A finneknek nem ez volt az első „szokatlan” fellépésük, hiszen 2006-ban a Lordi heavy metal/ hard rock együttes szerepelt a versenyen és megszerezte az első helyet.

Lengyelország képviseletében egy kerekesszékes hölgy indult, aki az általa képviselni kívánt célokat az alábbiakban foglalta össze: „Művészetemmel megpróbálom összekötni a fogyatékossággal és az anélkül élő emberek világát. Az Eurovíziós Dalfesztivál idei mottója, a Building Bridges, azaz építsünk hidakat tökéletesen illik az én választott küldetésemhez és ez inspirálta a dal szövegét is.” [MTI (2015.03.11)]. Voltak olyan országok is, akik a náluk aktuális problémákra szerették volna felhívni a figyelmet. A román versenyző dalában és az ahhoz készített vizuális bemutatóban a Romániában egyedül maradt gyerekek helyzetét és érzelmi világát mutatta be. 2013-ban több mint 82 ezer olyan gyermeket tartottak számán a román hatóságok, akiknek legalább egyik szülője külföldön vállalt munkát. [MTI (2015.03.09.)] A Magyarország képviseletében indult Csemer Boglárka Wars for Nothing című számával a háború ellen próbált felszólalni. Politikai üzenetét tekintve a produkció mellé készített eredeti vizualizáción változtatni kellett, hogy egy általános érvényű előadást láthassanak a nézők. Boggie-t az ukrajnai helyzet inspirálta, hiszen élnek ott rokonai. Ukrajna a jelenlegi politikai helyzete miatt idén sem delegált képviseletet az Eurovíziós Dalfesztiválra. Tavaly ennek hatása érzékelhető volt, amikor az Oroszország által kiosztott pontok miatt bekapcsolták a műsorvezetőt, a közönség soraiból „huhogás” volt kivehető. Bár a politikától igyekeznek távol maradni, mindig felmerül valamilyen „konfliktust” eredményező forrás a versenyen, hiszen mára már jelentős eltérések fedezhetőek fel a keleti és nyugati országok között egyes társadalmi és erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos felfogásokban, amelyeknek politikai vonzatai is vannak.

A 60. Eurovíziós Dalfesztivál győztese végül Svédország lett. Måns Zelmerlöw, a svéd versenyző zenei teljesítménye és az élő- és vizuális világot összekapcsoló produkciója jogosan érdemelte ki az első helyet, hiszen nem mindennapi látványt és zenei élményt nyújtott.

 

Szerző: Mészáros Dávid

 

Felhasznált források:

BBC News (2005.03.18.): Lebanon withdraws from Eurovision. Elérhető: http://news.bbc.co.uk/2/hi/entertainment/4362373.stm , utolsó megtekintés: 2015.05.29.

BBC News (2004.05.16.): Eurovision votes ‘farce’ attack. Elérhető:  http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/wales/south_east/3719157.stm , utolsó megtekintés: 2015.06.01.

BBC ONE (2003): History of Eurovision. Elérhető: https://web.archive.org/web/20040519002624/http://www.bbc.co.uk/radio2/eurovision/2003/history , utolsó megtekintés: 2015.05.29.

Jaquin, Patrick (2004.12.01.): Eurovision’s Golden Jubilee. Elérhető: https://www.ebu.ch/en/union/diffusion_on_line/television/tcm_6-8971.php , utolsó megtekintés: 2015.05.27.

Kennedy O’Connor, John (2005): The Eurovision Song Contest. 50 Years The Official History. London: Carlton Books Limited.

Kumfert Cornelia (2010): Közeledik Európa legnépszerűbb zenei versenye. A düsseldorfi gála előtt nézzük, mit kell tudni róla. Elérhető: http://www.rd.hu/Tudástár_Eurovíziós_Dalfesztivál , utolsó megtekintés: 215.06.01.

Murray, Matthew: Eurovision Song Contest – International Music Program. Elérhető: http://www.museum.tv/eotv/eurovisionso.htm , utolsó megtekintés: 2015.05.27.

Metropol (2015.05.12.): Vegyes és egynemű párok a lámpákon. Elérhető: http://www.metropol.hu/bulvar/cikk/1318369-vegyes-es-egynemu-parok-a-lampakon , utolsó megtekintés: 2015.06.04.

MTI (2015.03.01.): Értelmi sérült punk rockerek az Eurovízión. Elérhető: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1291223-ertelmi-serult-punk-rockerek-az-eurovizion . utolsó megtekintés: 2015.06.02.

MTI (2015.03.09.): Eurovíziós Dalfesztivál – A vendégmunkások gyerekeire hívja fel a figyelmet a román dal. Elérhető: http://www.haon.hu/eurovizios-dalfesztival-a-vendegmunkasok-gyerekeire-hivja-fel-a-figyelmet-a-roman-dal/2781534 , utolsó megtekintés: 2015.06.04.

MTI (2015.03.11): Kerekesszékes énekesnő az Eurovíziós Dalfesztiválon. Elérhető:  http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1295018-kerekesszekes-enekesno-az-eurovizios-dalfesztivalon , utolsó megtekintés: 2015.06.02.

MTI (2015.04.01.): “Hidakat építünk” a jelmondata az Eurovízió bécsi döntőjének. Elérhető: http://hvg.hu/kultura/20150401_Hidakat_epitunk_a_jelmondata_az_Eurovizio , utolsó megtekintés: 2015.06.02.

MTI (2014.05.13.): Oroszország saját dalfesztivált szervezne. Elérhető: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1184003-oroszorszag-sajat-dalfesztivalt-szervezne , utolsó megtekintés: 2015.06.03.

MTI (2015.05.24.): Svéd győzelem az Eurovízión, Boggie 20. lett. Elérhető: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1322835-sved-gyozelem-az-eurovizion-boggie-20-lett , utolsó megtekintés: 2015.06.04.

Waters, George T. (2004): Eurovision: 40 years of network development, four decades of service to broadcasters. Elérhető: https://www.ebu.ch/en/technical/trev/trev_262-editorial.html , utolsó megtekintés: 2015.05.29.

x