Történettudományi Intézet

 

Kutatásaink

Általában egy eszme- és művelődéstörténeti módszertanhoz kapcsolódik az intézet kutatási profilja.
Ókor:

A Medievisztika Tanszék kutatásának középpontjában a késő antik és középkori európai civilizáció (Kr. u. 300-1550 között) vizsgálata áll, különös tekintettel a középkori Magyar Királyság és Bizánc elbeszélő és levéltári forrásaira. A kutatás az elsődleges forrásanyag összegyűjtésén, kiadásán és értelmezésén alapul a latin és görög filológiai módszerek alkalmazásával. A jelenlegi kutatási projektek a középkori oklevelek digitális adatbázisával, közép-latin szótár készítésével, egyháztörténettel, vatikáni források kutatásával, család- és településtörténettel foglalkoznak.

Az Újkori Történeti Tanszéken a nemzetállamok és az európai felekezetek, valamint a hozzájuk kötődő identitás áll a vizsgálódás középpontjában. Ezen belül azokat a magatartásformákat, kulturális modelleket vizsgálja, melyek a művelődésben, az oktatásban az egyházi intézmények alakulásával párhuzamosan kísérőjelenségei voltak az újkor történetének. Fokozott érdeklődéssel fordul a katolikus egyház és a szerzetesrendek közép-európai kultúrateremtő és lelkiségtörténeti hatása és a politikában való megjelentetése érdekérvényesítő képessége felé. Kötődve ezzel a legújabbkori tanszéknek a globalizáció és nemzettudat kutatási irányához.

A Legújabbkori Történeti Tanszék a Történettudományi Intézet keretein belül a „határvidék-tudat" kutatási területéhez kapcsolódik. Magyarország az elmúlt századokban sokszor került a nyugati civilizáció határvidékére. A két világháború közötti időszakban a korszak politikai elitje a keletről fenyegető kommunizmus elleni határ részének tekintette az országot, annak ellenére, hogy valójában nem volt határos a Szovjetunióval. A határvidék-tudat, a közelgő világháborús pszichózissal együtt a politikának egyik meghatározó elemévé vált. A kutatás koncepciója szerint ennek a gondolatnak rendelték alá a politika jóformán valamennyi szegmensét. A kutatás elsősorban a politikatörténeti és a hadtörténeti szempontokat helyezi előtérbe, annál is inkább, mivel különösen a hadseregszervezés ennek a határ tudatnak rendelődött alá. A Legújabbkori Történeti Tanszék másik fő kutatási iránya a nacionalizmus történeti áttekintése. A nacionalizmus a modern kor szellemi-ideológiai irányzataként immár több mint két évszázada az egyik legfőbb politikai szervező gondolat. A kutatás elsősorban nem politikai-filozófiai vagy politikaelméleti, hanem történeti, szellemtörténeti aspektusból kívánja feltárni a nacionalista elméletek politikai gyakorlatát. A kutatást ki szeretnénk terjeszteni a nacionalizmus és a globalizáció viszonyrendszerére is. A kétpólusú hidegháborús környezet megszűnésével a nacionalista eszme egy olyan politikai-gazdasági rendszerrel találta szemben magát, amely korábban soha nem jellemző módon szervezte meg az egyes országokat és nemzeteket körülvevő világot. Azt kívánjuk vizsgálni, hogy milyen lehetőségei és korlátai vannak a nacionalizmusnak a globális világpolitikai színtéren.

 


 

About Us

The Department of the Medieval Studies focuses on late antique and medieval civilization in Europe (c. 300-1550 AD) including the medieval Hungarian Kingdom and Byzantine world, dealing with narrative and archival manuscripts. Research principle and priorities of the departement based on the collecting, edition and interpretation of the primary source materials applying the Latin and Greek philological methodologies. The present research projects of the department aim the digital database of charters, latin dictionary-making, ecclesiastical history, Hungarian sources of the Vatican Secret Archives, genealogy, history of settlements.

The research-profile of the Institute of Modern History is usually connected to the methodologies of the history of ideas and cultural history. Studying the history of modern nation states, the manifold confessional structure of Europe and the identities they formed are in the center of the interests of the institute. More precisely, we research the cultural models and forms of social behaviors that were central factors of the development of cultural and educational life that evolved parallel to the ascent of religious institutes of the early modern period, as well as we are eager to highlight the role of the Catholic Church and Convents in the cultural and spiritual aspects of Central European politics. This way our researches are tightly attached to the studies of globalization and national identities.

Researches on the Modern History Department of the Pázmány Péter Catholic University

The Modern History Department as a part of the Institute of History is working on the "borderline consciousness" research. In the earlier centuries Hungary became a part of border of the Western civilization. The framework of the society was modified by the permanent war against the intruders, which was thought this war must go on forever. The psychosis of the upcoming war made an excellent circumstances for them to force the society to turn to the Communist model. The forced building of an extremely huge army, or the reorganization of the economy in the country aimed to maintain this psychosis and – at same time – the psychosis was showed up as a reason of the changing. The goals of the research bare the elements of this consciousness, and the influences in the Hungarian political life during the Communist period. The Modern History Department research aims at the research of the connections of the nationalism and the globalization. The nationalism proved the most successful political theory in the last two hundred years. The nationalist theory could adopt many different political thinking and undoubtedly became the fundamental element of the consciousness of the societies in the modern world. The research would try to find how the nationalism can coexist the theory and practice of the globalization? As a history department our researchers would find the impacts of the nationalism in the historical events. On the other hand we would follow how the nationalism took effect to the political leaders, the political life and the political practise. In the last centuries the nationalism had eminent function in organizing the modern state. The goal of the research made clear how the nationalism can (or not) survive the new challenges in the globalized world.

 

 

x