Történettudományi Intézet

Kutatásaink

Általában egy eszme- és művelődéstörténeti módszertanhoz kapcsolódik az intézet kutatási profilja.
Ókor:

A Medievisztika Tanszék kutatásának középpontjában a késő antik és középkori európai civilizáció (Kr. u. 300-1550 között) vizsgálata áll, különös tekintettel a középkori Magyar Királyság és Bizánc elbeszélő és levéltári forrásaira. A kutatás az elsődleges forrásanyag összegyűjtésén, kiadásán és értelmezésén alapul a latin és görög filológiai módszerek alkalmazásával. A jelenlegi kutatási projektek a középkori oklevelek digitális adatbázisával, közép-latin szótár készítésével, egyháztörténettel, vatikáni források kutatásával, család- és településtörténettel foglalkoznak.

Az Újkori Történeti Tanszéken a nemzetállamok és az európai felekezetek, valamint a hozzájuk kötődő identitás áll a vizsgálódás középpontjában. Ezen belül azokat a magatartásformákat, kulturális modelleket vizsgálja, melyek a művelődésben, az oktatásban az egyházi intézmények alakulásával párhuzamosan kísérőjelenségei voltak az újkor történetének. Fokozott érdeklődéssel fordul a katolikus egyház és a szerzetesrendek közép-európai kultúrateremtő és lelkiségtörténeti hatása és a politikában való megjelentetése érdekérvényesítő képessége felé. Kötődve ezzel a legújabbkori tanszéknek a globalizáció és nemzettudat kutatási irányához.

A Legújabbkori Történeti Tanszék a Történettudományi Intézet keretein belül a „határvidék-tudat" kutatási területéhez kapcsolódik. Magyarország az elmúlt századokban sokszor került a nyugati civilizáció határvidékére. A két világháború közötti időszakban a korszak politikai elitje a keletről fenyegető kommunizmus elleni határ részének tekintette az országot, annak ellenére, hogy valójában nem volt határos a Szovjetunióval. A határvidék-tudat, a közelgő világháborús pszichózissal együtt a politikának egyik meghatározó elemévé vált. A kutatás koncepciója szerint ennek a gondolatnak rendelték alá a politika jóformán valamennyi szegmensét. A kutatás elsősorban a politikatörténeti és a hadtörténeti szempontokat helyezi előtérbe, annál is inkább, mivel különösen a hadseregszervezés ennek a határ tudatnak rendelődött alá. A Legújabbkori Történeti Tanszék másik fő kutatási iránya a nacionalizmus történeti áttekintése. A nacionalizmus a modern kor szellemi-ideológiai irányzataként immár több mint két évszázada az egyik legfőbb politikai szervező gondolat. A kutatás elsősorban nem politikai-filozófiai vagy politikaelméleti, hanem történeti, szellemtörténeti aspektusból kívánja feltárni a nacionalista elméletek politikai gyakorlatát. A kutatást ki szeretnénk terjeszteni a nacionalizmus és a globalizáció viszonyrendszerére is. A kétpólusú hidegháborús környezet megszűnésével a nacionalista eszme egy olyan politikai-gazdasági rendszerrel találta szemben magát, amely korábban soha nem jellemző módon szervezte meg az egyes országokat és nemzeteket körülvevő világot. Azt kívánjuk vizsgálni, hogy milyen lehetőségei és korlátai vannak a nacionalizmusnak a globális világpolitikai színtéren.

x