Pázmány Péter élete

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Született Nagyváradon 1570. október 4-én, ősrégi magyar családból (l. Massai), meghalt Pozsonyban 1637. március 19-én. 



Iskoláit szülőföldjén kezdte, azután Kolozsvárra ment, ahol

  • 1583-ban elhagyta a református vallást, s a katolikus egyházba visszatért.
  • 1587-ben a Jézus-társaságba lépett. A próbaidőt Krakkóban töltötte, a bölcseletet Bécsben tanulta, a hittudományokat Rómában.
  • 1597-ben tanulmányi felügyelő lett a rend grazi nevelőintézetében, s a reá következő évben az ugyanottani egyetemen a bölcselet tanára.
  • 1601-ben a sellyei rendházba küldték elüljárói, hogy hazájában mint hithirdető működjék a katolikus vallás emelésén. Kassán és Nyitra vármegyében működött nagy sikerrel. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, így Forgách Miklós és Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst.
  • 1603-ban ismét Grazban találjuk, ahol három évig a hittudományokat tanította.
  • 1607-ben másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette udvarába. A reá következő évben országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja az országban a birtokszerzési jogot; majd arra bírta az érseket, hogy Nagyszombatban
  • 1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi fogadalmai alól.
  • 1616. április 25-én turóci préposttá s ugyanaz év szeptember 28-án az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké neveztetett ki.
  • A bíbort VIII. Orbántól kapta 1629-ben.

Pázmány Péter volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánul, a protestantizmus fölött a diadalok hosszú sorját aratta. 1603-12-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. E műveket jelentőségére és hatására nézve meghaladja az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és [népszerű] vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira, s így tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.

Pázmány Péter mint a magyar katolikus egyház feje felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe venni a vallás szelleme és a pozitív törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestanzismus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangú családok számát harmincra teszik. A már említetteken kívül nevezetesebbek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Õ vezette vissza az egyházba Zrinyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét, Pált. Miután meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését, s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fenntartani, azért

  • 1619-ben. Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított,
  • úgyszintén Bécsben is egyet 1623-ban (közel 200,000 forintnyi áldozattal), amely máig is virágzik, s alapítójának nevét (Pazmanaeum) viseli.
  • 1635-ben 100.000 forintnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani és bölcseleti karral;
  • ez utóbb kiegészítve, az ország fővárosába helyeztetett át,
  • Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát;
  • Érsekújvárt és Körmöcön a ferencrendieknek kolostort alapított.

Politikai szerepléséből említést érdemel, hogy az 1618-iki országgyűlésen főleg az ő érdeme volt, hogy a gyermektelen II. Mátyás életében, utódjává Ferdinánd választatott meg. A Bethlen Gáborral való háborúskodások alkalmával főképp a békekötéseknél gyakorolta befolyását, I. Rákóczi Györggyel szívélyes viszonyban állott, s míg élt, vissza tudta őt tartani attól, hogy a protestánsokkal és a törökkel szövetkezve, II. Ferdinánd ellen fegyvert ragadjon.

Pázmány Péter elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése (Magyar irodalom XII. köt. 37. old.), s mint a szó mesterét a "magyar bíboros Cicero" névvel tisztelte meg nemzete. A világegyház története kevés főpapot mutat fel, a hazai egyházé [pedig] egyet sem, aki Pázmány Pétert erényekben fölülmulta volna. Munkáinak száma körülbelül harmincat tesz ki. Nevezetesen:

  • Felelet a Magiari Istvan Sarvari Praedicatornac, az Orszag romlasa okairul, irt köniure (Nagyszombat 1603);
  • Kempis Tamasnak az Krisztus követéséről négy könyvei (Bécs 1603);
  • Az mostani tamat vy tudomaniok hamissaganak Tüz nilvan valo bizonisaga (Graz 1605);
  • Keresztyeni Imadsagos könyv stb. (u.o. 1606, számos kiadást ért);
  • Kereszteni Felelet. A Megh Dücsőült Szentek Tiszteletirül stb. (u.o. 1607);
  • Az Nagi Calvinus Janosnak hiszek egy Istene stb. (Nagyszombat 1609);
  • Egy keresztien Predikatortul stb. (1609);
  • Alvinci Peternek sok tetovaazo kerenghesekkel, és czegheres gyalazatokkal fel halmozot feleletinek megrostalasa (1609);
  • Posonba löt Praedikatio stb. (1610);
  • Tanacskozas, mellyet kelljen a különböző vallások közül választani (Graz 1611), Peniculus Papporum Apologiae Solnensis Conciliabuli. etc. (Pozsony 1610);
  • Logi Alogi stb. (u.o. 1612);
  • Isteni Igazsagra vezerlő kalauz (u.o. 1613), Csepregi Mesterseg stb. (Bécs 1614);
  • A Calvinista Predikatorok ingyenes erkölcsü tekelletessegének Tüköre (u.o. 1614)
  • Az Igazsagnak gyözelme stb. (Pozsony 1614);
  • Diatribe Theologica de visibili Christi in terrris Eccelesia etc. (Graz 1615);
  • Csepregi Szegenvallas (Prága 1616);
  • Evangeliumok és Epistolák (Bécs 1616, sok kiadást ért);
  • Rövid Felelet két Calvinista könyvecskere (1620) Vindiciae Ecclesiasticae (Bécs 1620);
  • Az Magyar orszagi támadásoknak hamissan költött eredetének rövid velős Hamisitása (1620);
  • A setét haynal-csillag után budosó Luteristák vezetője stb. (Bécs 1627);
  • A Romai Anyaszentegyház Szokásából Minden vasarnapokra Es Egynehany Innepekre Rendelt Evangeliumokról Predikacziók (Pozsony 1636).

Összes, magyar és latin nyelven irott műveit most adja ki a királyi tudományegyetem hittani kara.

Kimerítő életrajzát megirta Fraknói (Frankl) Vilmos Pázmány Péter és kora, III. köt. (Pest 1868. 1870. 1872., a Magyar történelmi életrajzokban is ugyanő írta meg, 1885-86). Pázmány Péter levelezését kiadta a magyar tudományos akadémia (1873). Régibb életirói Timon Sámuel, Purpura Pannonica stb. (Nagyszombat 1715); Bod Péter, a Magyar Athenásban (Szeben 1766); Podhradszky József Pázmány Péter élete (Buda 1836); Toldy Ferenc, A magyar nemzet irodalomtörténete (Pest 1851); Rákóczy és Pázmány levelezését kiadta Szilágyi Sándor (Pest 1870). V.ö. Zellinger A., Egyházi irók iskolai tárának XXXVI. füzetét.

Magyar Katolikus Lexikon, 1930.

x