Gyűjtemények

A PPKE BTK szakgyűjteményei és helyszínei

BIBLIOTHECA (Piliscsaba)

A piliscsabai campuson lévő gyűjtemény a Kar központi könyvtára. 3 szinten, 6 olvasóteremben szabadpolcokról mintegy 90 000 kötet érhető el a következő elrendezésben:

Földszint

  •  magyar irodalom és nyelvészet, esztétika
  •  szociológia, kommunikáció, pedagógia, pszichológia

I. emelet

  • filozófia, etika, logika
  • teológia
  • klasszika-filológia
  • művészettörténet
  • régészet (magában foglalja Bóna István és Bende Lívia hagyatékát is)
  • történelem (ókor, középkor, újkor, legújabbkor)
  • Mályusz- és Kniezsa-könyvtár (kutatási célra fenntartott gyűjtemény)
  • folyóirat-olvasó

II. emelet

  • régi könyvek gyűjteménye 
  • angol, német, francia, olasz, spanyol 
  • arab, héber
  • cseh, lengyel, szlovák
  • vallásszociológia - Tomka Miklós-gyűjtemény (torony)

A szakdolgozatokat külső raktárban tároljuk, ahonnan a kiszolgálás hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön történik. A dolgozatokat kizárólag a helyszínen - Piliscsabán a Bibliotheca olvasótermeiben - lehet megtekinteni.

A szakdolgozati kéréseket legkésőbb hétfőn ill. szerdán 16 óráig telefonon (577-000/2800 vagy 2801 mellék) vagy e-mailben (kolcsonzes@btk.ppke.hu) kell jelezni.

Sophianum (Budapest, Mikszáth tér)

A Sophianum épületben a tanszékeken található gyűjtemények:

  • nemzetközi tanulmányok
  • politológia
  • sinológia (kínai gyűjtemény)
  • szociálpedagógia
  • pszichológia

Helyben olvasás, kölcsönzés a titkárságon. Érdeklődjön az oktatásszervezőknél!

Tárogató út (Budapest)

Az intézeti/tanszéki irodákban alapvető kézikönyvek és korlátozott számban a legfontosabb kötelező irodalom került elhelyezésre. Érdeklődjön az oktatásszervezőknél!

A budapesti képzési helyszínek diákjait szeretettel várjuk Piliscsabára a könyvtári gyűjtemény megismerésére és kutatómunkára. Gyűjteményeink a szakok tanulmányaihoz kiválóan illeszkednek.

A dokumentumokról a katalógus alapján lehet előzetesen tájékozódni.

Iohanneum (Esztergom) – könyvtár

A  Iohanneum (Esztergom) könyvtári honlapja

 

Különgyűjtemények

Valamennyi különgyűjtemény a piliscsabai campus Bibliotheca épületében található.

Mályusz-könyvtár

Mályusz Elemér (1898-1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1934-1945 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a középkori magyar történelem r. tanára, 1947-1954-ig az Evangélikus Országos Levéltár vezetője és újjárendezője, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa.

Munkássága a magyar történelemnek szinte minden korszakára kiterjedt. Könyvtára 1996-ban került az egyetem tulajdonába, kiemelkedően fontos a történelem kérdéseivel foglalkozó kutatóknak. Mintegy 8000 kötet könyvet és 4000 folyóiratfüzetet tartalmaz.

A könyvállomány összetétele: elsősorban a középkori magyar és egyetemes történelem segédtudományainak szakirodalma; a helytörténeti kutatások nélkülözhetetlen hazai és külföldi segédkönyvei (monográfiák, általános és szaklexikonok, oklevélkiadások stb). A két világháború közötti korszakból, valamint az 1945-től a 80-as évek végéig terjedő időszakból számos, magyar történészek által dedikált mű példánya is fellelhető. A különgyűjteménybe került elhelyezésre Mályuszné Császár Edit színház- és művészettörténeti kollekciója, valamint két irodalomtörténész, Császár Ernő (1881-1952) és Császár Elemér (1874-1940) könyvtárának töredéke is.

A Mályusz könyvtár anyaga csak helyben használható.

Kniezsa-gyűjtemény

Kniezsa István (1898, Trsztena, Árva megye -1965, Budapest) nyelvész, szlavista. Szlovák anyanyelvű volt, de magyar tudományos körökben vált nemzetközi hírű filológussá. Magyar nyelvészeti képzettségét Gombocz Zoltán, szlavisztikai tudását Melich János alapozta meg. Az 1996-ban hozzánk került hagyaték három fő témakört ölel fel: szlavisztika, magyar nyelvészet, történelem.

A hagyatékban a legjelentősebbek a cseh- és lengyel nyelvtörténeti emlékeket őrző oklevéltárak, városi jegyzőkönyvek, jogtörténeti iratok és prédikációgyűjtemények vagy a dialektológiai tanulmányokhoz felhasználható forrásgyűjtemények. A mai diákok számára hasznosak lehetnek a leíró szláv nyelvtanok, a szlovák, cseh és lengyel nyelvemlékekről szóló tanulmányok, összefoglalók. A lengyel szakosok figyelmébe ajánljuk Linde hatkötetes szótárának reprintjét (S³ownik jêzyka polskiego), a műfordítók pedig haszonnal forgathatják a nehezen beszerezhető szlovák-magyar részletes Hvozdzik-szótárat. Orosz, belorusz, ukrán, bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén, román és más, ritkaságnak számító albán, kasub és szorb szótár is van a gyűjteményben.

A magyar nyelvészettel, irodalommal foglalkozó kötetek a gyűjteménynek mintegy húsz százalékát teszik ki. Jónéhány kódexkiadás, nyelvjárási, néprajzi és helytörténeti monográfia valamint magyar nyelvészeti, nyelvjárási szótár (pl. a Magyar tájszótár, 1838-as és a Szinnyei szerkesztette két kötetes kiadás 1893- ; Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára. 6 köt., 1862- ; Szarvas-Simonyi: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. 3 köt., 1890 ; Csűry Bálint: Szamosháti szótár. 2 köt., 1935-, stb.) teszi jelentőssé ezt az állományt.

A történelmi tárgyú művek hasonló arányt képviselnek. A történészek számára a középkori adattár-gyűjtemények válhatnak érdekessé. Ezek egy része egyébként a Mályusz-hagyatékban is megtalálható. Sok családi levéltári kiadás és más történelmi okmánytár került elő. Kniezsa nyelvtörténészként kutatta ezeket a forrásokat: a középkori helyneveket lokalizálta, megfeleltette a mai helynevekkel, s eredetüket is magyarázta.

A három említett tematikus csoporton kívül nagyobb számban vannak még finnugrisztikai tanulmányok és forrásszövegek, germanisztikával és romanisztikával kapcsolatos kötetek.

A mintegy 4000 kötet könyv és ugyanennyi folyóiratszám alapadatai a könyvtári adatbázisban kereshető. A hagyaték beleltározása és teljes könyvtári földolgozása még várat magára, több évet vesz igénybe. A különgyűjtemény csak helyben használható.

Lakó-gyűjtemény

Lakó György (1908-1996) nyelvész, akadémikus szakkönyvtárát 1997-ben, könyvtárfejlesztési pályázaton nyert forrásból vásárolta meg a Kar. Az öt és félezer egységet tartalmazó gyűjtemény 1998-ban került Piliscsabára, feldolgozása megtörtént. Az eredeti possessort az egyes kötetekben a "Lakó György könyvtárából" szövegű ex libris pecsét jelzi.

A kollekció zöme könyv és folyóirat, de jelentős mennyiségű különlenyomat, valamint Lakó György több előadásának és cikkének kézirata is megőrzésre került. Ebben a gyűjteményben a legrégebbi kiadványt 1829-ben adták ki Helsinkiben, a legfrissebbek 1996-ban jelentek meg. Kiemelkedően értékesek a XIX. századból és a XX. század elejéről származó szakkönyvek. Számos klasszikus, a finnugrisztika szempontjából meghatározó jelentőségű mű első kiadása is megtalálható. Más szempontból, de szintén fontosak a kis példányszámban megjelent, ezért nehezen hozzáférhető dokumentumok: az egyetemi kiadványok vagy a régi, kisgyermekeknek szóló ábécés- és olvasókönyvek.

A könyvtár törzsanyagát finnugrisztikával, illetve magyar nyelvészettel foglalkozó kiadványok alkotják. A finnugrisztika legfontosabb sorozatai, folyóiratai, kézikönyvei és monográfiái szinte kivétel nélkül megvannak a Lakó-gyűjteménybe. Különösen gazdag a lapp és a finn nyelvvel foglakozó anyag.

A Lakó-hagyaték helyben használható.

Régi könyvek

Könyvtárunk főként ajándékok révén jutott hozzá régi, 1800 előtti kiadványokhoz, ez az állományrész mintegy 6000 kötet. Jelentősebb mennyiségű kötetet vettünk át az Országos Széchényi Könyvtár Fölöspéldány Központjának állományából. Az átvétel töréneti eredője az elkobzott szerzetesi könyvtárak hányattatott sorsára utal. A Karunkhoz került válogatás az 1950-ben feloszlatott szerzetesi könyvtárak állami könyvtáraknak még szét nem osztott anyagából származik. További gyarapodási forrás nyílt meg, amikor 1995-től az egykori tulajdonosok visszakaphatták az elkobzott példányokat, néhány szerzetesrend azonban karunk javára lemondott régi könyveiről.

16. századi kiadvány mindössze néhány került ide, 1711 előtti magyarországi nyomtatványból pedig egy-két tucat van, közte Telegdi Miklós prédikációi, Pázmány Péter Kalauzának mindhárom korai kiadása, Káldi György Biblia-fordításának és prédikációinak első kiadása, Landovics István, Illyés András és István, Szentiványi Márton művei. A 18. századi nyomtatványok közül sok a prédikációs-kötet, a tankönyv és a teológiai tárgyú mű. Be tudjuk mutatni a különféle kötéseket, van láncos könyvünk, fatáblás, díszes bőrkötésű fólió-méretű kiadványunk, és vannak töredékes, ívekben maradt nyomtatványok is.

A könyvek jelentős része a Magyar Irodalomtudományi Intézetben került polcokra. Feldolgozásuk jelenleg szünetel. Néhány száz kötet leírása kereshető az  online katalógusból, mintegy 1500 kötetről pedig kézzel írt cédulakatalógus áll rendelkezésre a Magyar Irodalomtudományi Intézetben.

Pásztor-könyvtár

Pásztor Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár magyar levéltárosa és felesége, Edith könyvtára 2015-ben érkezett Karunkra. A feldolgozás Szovák Márton hallgatónk és alkalmankénti diákcsoportok közreműködésével elkezdődött, helyszűke és feldolgozói kapacitáshiány miatt azonban jelenleg szünetel. A feltárás aktuális állapotáról a csatolt weboldal tájékoztat. Az Esztergomban raktározott könyvek listája

A gyűjtemény nem kutatható.

x