Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai Szekció

Beszámoló a XXXIV. OTDK Tanulás - és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióról

(Esztergom, 2019. április 15-17.)

A hazai felsőoktatásban a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a tudományos diákköri tevékenység (TDK). Hatvannégy éve indult útjára ezek országos megmérettetése, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK). Ez a legkiválóbb felsőoktatási hallgatók kutatási eredményeinek bemutatási és értékelési fóruma, akik az előválogatás során az intézményi, kari konferenciákon teljesítményükkel erre jogot szereztek. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) az oktatásért felelős minisztériummal és a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével, továbbá a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek erkölcsi, szakmai, anyagi támogatásával kerül megrendezésre. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2018-ban Magyar Örökség Díjban részesült, ezzel bekerült a magyarság láthatatlan szellemi múzeumába.

2019 áprilisában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három szekcióban bonyolított le OTDK döntőt:

  • az Állam- és Jogtudományi Szekciót a PPKE Jog- és Államtudományi Karán Budapesten,
  • a Biológia Szekciót a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán Budapesten,
  • a Tanulás- és Tanításmódszertani ─ Tudástechnológiai Szekciót a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében Esztergomban.


Ezekbe a szekciókba azok a fiatalok kerültek be, akik az országos döntőt megelőzően önképzési céllal tudományos diákköri munkát írtak, amelyet az intézményi TDK keretében az abszolutóriumot megelőzően bemutatták, s azt a helyi zsűri továbbjutásra javasolta. Az OTDK azért is nagyon hasznos, hogy közelebb hozza egymáshoz a közös munkán keresztül a hallgatót és a mentort. A legkiválóbb diákok és mestereik Pro Scientia Aranyérmet, Mestertanár Aranyérmet kapnak és az OTDT egyéb kitüntetéseiben részesülnek.   

A konferencia előtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara az újrahasznosítás jegyében pályázatot hirdetett gyerekek számára. Ennek keretében az Országos Tudományos Diákköri Konferencia emblémáját gondolhatták újra, amelynek hagyományos emblémája a bagoly. A „Re-design – Gondold újra a baglyot!” jeligével meghirdetett pályázaton óvodás, alsó, felső tagozatos és középiskolás kategóriában indulhattak a gyerekek. A pályázat nagy népszerűségnek örvendett: részben helyi, részben az ország más oktatási intézményeiből is csatlakoztak hozzá. Az esemény lehetőséget nyújtott arra is, hogy játékos formában hívja fel a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, valamint a környezeti szemléletformálás részeként a hulladékképződés megelőzésére. Az alkotásokból készült kiállítást a Iohanneum épületében az OTDK résztvevői is megtekinthették.

A Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció felhívására 154 dolgozat érkezett be. A dolgozatírók 22 tagozatban bizonyíthatták rátermettségüket. Az írásbeli munkákat 50, a szóbelieket szintén 50 ponttal jutalmazhatta a bíráló bizottság. A szóbelin húsz perces időkeretben tartották meg a versenyzők előadásukat. Ekkor bizonyíthatták saját szellemi termékük témájában való jártasságukat és az emelletti érvelés képességét. A tagozatokban működő három-három főből álló zsűrik az előadói stílus, az eszközhasználat, a kutatási eredmények bemutatása és a vitakészség szempontjai szerint értékeltek. E bizottságok tagjai az ország pedagógusképző intézményeinek neves oktatói, valamint mester- és kutatópedagógusok voltak. Ilyen módon az értékelésben ugyanolyan súllyal jelent meg a megalapozott elméleti tudás, és a gyakorlatba való visszafordítás, a hasznosíthatóság kritériuma.

Az esztergomi OTDK a PPKE esztergomi helyszínein, szép tavaszi időben került megrendezésre. Az ünnepélyes megnyitó, az eredményhirdetés, a plenáris előadások, a tagozatok munkája a központi épület, a Iohanneum dísztermében, szemináriumi termeiben, másrészt a Szent Adalbert Központ korszerűen felszerelt konferenciatermében zajlottak le.

A megerősödött határon túli magyar felsőoktatással való kapcsolatépítésben nagy szerepet kap a Tudományos Diákkörök Határok Nélkül (HTDK) 2013 óta futó programja. A 2019-es esztergomi OTDK különlegessége, hogy 87 határon túli magyar, érdeklődő hallgató és kísérőik is részt vettek rajta. Ahogy Dr. Szőke-Milinte Enikő a konferencia ügyvezető elnöke elmondta, a szervezők célja az volt, hogy a határon túli és a PPKE Vitéz János Tanárképző Központja között erősítse a személyes találkozásokon keresztül a közvetlen szakmai eszmecseréket. A vendéghallgatók tájékozottak a magyarországi felsőoktatásban, ismerik a különbségeket az egyetemek, oktatásai rendszerek között.

A nagyszámú résztvevő zökkenőmentes és kulturált eligazításában negyvenfős munkatársi és a PPKE Vitéz János Tanárképző Központ hallgatóiból álló team vett részt.

A regisztráció és a zsűrik értekezlete után, a megnyitó ünnepségen Dr. Szilágyi Csaba, a PPKE BTK prodékánja szólt először. Visszatekintett a tanítóképzés 175 évére, majd idézte boldog Newman bíborost, aki tisztán látta a minőségi nevelés fontosságát. Az iskola feladata „a bölcsesség növelése a hallgatók körében”, és egyúttal ez az egyetem és az OTDK küldetése is. Prodékán úr köszöntőjében felidézte a Katolikus Nevelési Kongregáció dokumentumát: „…a harmadik évezred küszöbén a nevelésnek, így a katolikus iskoláknak is, új kihívásokkal kell szembenézniük, amelyeket a társadalom, a politika és a kultúra eredményezett. …/ Ilyen távlatok előtt … bátor megújításra van szükség. Több évszázados gazdag nevelési örökség birtokában most a bölcs megújulásban kell életerőnket mozgósítani.” BeszédébenBánhidy László, Esztergom alpolgármestere, visszatekintve pedagógusi pályájára, tanulságul fogalmazta meg, hogy „szenzációs módszerek vannak, de a munkát nem lehet megspórolni”. Dr. Gloviczki Zoltán, a szekció elnöke dr. Kásler Miklós miniszter úr köszöntőjét olvasta fel.

Dr. Pusztai Gabriella, az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnöke Dr. Szendrő Péter elnök üdvözletét adta át. Felhívta a figyelmet a Roska Tamás emlékére alapított Tudományos Előadásra és a magas pénzjutalommal járó díjra. Roska Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja volt. Egyetemünk számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanács Roska Tamás kutatói életműve előtti tiszteletadás céljából a fiatal kutatói teljesítmények megismertetéséért hívta életre a Roska Tamás Tudományos Előadások intézményét. Ilyen előadás tartására első ízben 2019-ben, majd ezt követően kétévente, szekciónként egy, összesen 16 tudománykörben kerül sor az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

A plenáris előadást Dr. Fűzfa Balázs (ELTE Savaria Egyetemi Központ) tartotta. Változatos területeket érintő előadásában a korszerű oktatás lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Pedagógiai mottóként, a nevelés-oktatás társas jellegére rámutatva idézte József Attilát: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.”

A szekció második napjának reggelén a Roska Tamás Tudományos Előadás első évében Fűz Nóra, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. kapott előadás tartására lehetőséget, aki a módszertan területén kutatott eredményeit tette közzé. Témája a mind szélesebb körben terjedő tantermen kívüli tanulási forma hatékonyságának elemzése volt. Az iskolán kívüli nem formális tanulási színterek (pl. kulturális gyűjteményi intézmények, természetvédelmi központok, bemutatóhelyek) az iskolai feltételekhez képest új, információ- és ingergazdag környezetük révén képesek felkelteni és fenntartani a tanulók érdeklődését, elmélyíteni ismeretszerzését. Nyolc tanulási célzatú foglalkozást nyomon követő kutatásában munkatársaival együtt megvizsgálta, hogy milyen kimutatható hatással bírnak az iskolán kívüli tanórák a résztvevő 2–7. évfolyamos tanulók ismereteire. A vizsgálat legfőbb konklúziója, hogy még az egyszeri, egy-két órás iskolán kívüli tanórák hatására is szignifikáns növekedés tapasztalható a tanulók kognitív teljesítményében.

Ezt követően kezdődtek meg a tagozati ülések, amelyeken hazai és határon túli egyetemekről tartottak előadásokat a tehetséges fiatalok. A kíváncsi érdeklődők ezen a napon mintegy 22 tagozat ülését látogathatták meg. „Ahogyan azt már a rektor úr is kiemelte; a fiatalok itt nem egy versenyen vesznek részt, hanem egy konferencián” – fogalmazta meg a témával kapcsolatos főbb gondolatait Kissné Csorba Erika, a Szekció ügyvezető titkára. „Éppen ezért az elért helyezések csak jelképesek. Az igazi célunk az, hogy a tanulók végre a tudományos berkekben is kibontakoztathassák tehetségüket és szakértelmüket, s hogy ezzel együtt egy szélesebb perspektívát nyerjenek a leendő pályájukról.”A tagozati ülés kezdete előtt mindegyik zsűri elnöke rövid biztató, támogató köszöntőt mondott. Az előadóknak 15 perc alatt kellett ismertetniük a kutatásuk témáját, ezt követően pedig 5 percük volt a zsűri kérdéseire válaszolni, megvédeni gondolataikat, és szakmai tanácsokat fogadni. Az előadók mindegyike magabiztosan és felkészülten mutatta be témáját.

A témaválasztások esetében látható, hogy a közbeszédben és - gondolkodásban aktuális kérdések a tanulás- és tanításmódszertanban is előtérbe kerültek. Így például a digitális technika, IKT eszközök, média alkalmazása a tananyag- és foglalkozástervezésben, a mozgásos tanulás és az egészségtudatosság felhasználása a készségfejlesztésben és ismeretkialakításban. Több előadó foglalkozott a környezettudatosság és környezetvédelem pedagógiai vetületeivel. Jelentős helyet kapott a digitalizáció, a robotika nevelési és oktatási kérdéseinek körüljárása. A mezőnyben sok előadás fókusztált a matematikatanítás megújítására. Az előadások szívvidító tapasztalata, hogy gyermekeink sorsa tehetséges, elhivatott fiatal pedagógusok kezébe fog kerülni.

A középiskolások először vettek részt OTDK-n, annak érdekében, hogy belepillanthassanak az egyetemi életbe, megtapasztalhassák az OTDK nyújtotta értékeket, előnyöket. Ők is választhattak egy-egy tagozatot, amelyet érdekesnek véltek, így betekinthettek az egyetemisták tanulmányi versenyébe.

A poszter-konferencián öt érdekes és az egyetemi színvonalhoz méltó, felkészültséget bizonyító előadást tartottak a közoktatásban tanuló diákok. Prezentációikban hasonló témaválasztásokat, gyakorlatias megoldásokat figyelhettünk meg, melyek módszertanukban, konklúziójukban megegyeztek Fűz Nóra nem formális tanulási módokról szóló előadásával. Ezekben is megjelent a természetben való tanulás metodikája (Terepgyakorlat a Vaskapuban; Vulkánok), valamint a robotok alkalmazásának lehetőségei (üvegházat építettek és mindent legóból készült robotokkal oldottak meg, drónnal szállították a növényeket, esővízzel öntözték azokat, és napfény helyett Led-lámpát alkalmaztak, így a növények, amiket termesztettek, vegyszer- és bacilusmentesek lettek). A referátumok után a diákok az iskoladrámáról és a dramatikus iskoláról hallhattak interaktív előadást. A vezető egy rövidített drámát adott közre, és mindenki véletlenszerűen húzott egy szerepet vagy díszlettervezői feladatot. A fordulópontot a dráma eljátszása jelentette, mert a díszletet és a “jelmezeket” maguk alkothatták meg, amiben a tanárjelölt egyetemisták segítettek nekik, és így együtt álmodták meg saját színházukat. A rövid szünet után régészeti kézműves foglalkozás következett. Pázmányos oktatók segítségével a diákok bronzkori mintákkal díszíthették a kapott vászontáskájukat.  Az előadások között a tornateremben csocsózhattak, focizhattak, tollaslabdázhattak a résztvevők.

2019. április 16-án került sor a kulturális záró estre a Prímás Pincében. A reprezentatív környezet és a kiváló étel-ital kínálat mellett a nemzetközi hírű Muzsikás együttes koncertje koronázta meg az eseményt. Kíséretükben fellépett Berecz István táncos, aki a 2012-es és Kacsó Hanga Borbála, a 2014-es Fölszállott a páva című népzenei-néptáncos vetélkedő győztese. A műsort követően nagy csoportos táncházzal folytatódott a program, ami fellelkesítette a fiatalokat.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre április 17-én délelőtt a Szent Adalbert Központ konferenciatermében került sor. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke elmondta, hogy a módszertani tudományok területe megújult, és a legdinamikusabban fejlődő szekcióvá vált. A korszerű technika szerepe az oktatásmódszertanban megnövekedett, ezt jelképezi a kerékpár is, amit az egyik hallgató külön díjként kapott. Szimbolizálva azt, hogy úgy hajtja előre a tudástechnológia az oktatás modernizációját, mint a biciklit használója. Megköszönte a PPKE közreműködését, hiszen most három szekcióban (jog, biológia, módszertan) is helytállt. Köszöntötte a megjelent határon túli magyar hallgatókat és tanáraikat. Fontos, hogy ők is a magyar nyelv, kultúra, tudomány értékeit képviseljék.  

A helyezetteknek Főtisztelendő Dr. Fodor György, a PPKE BTK dékánja, és Dr. Gloviczki Zoltán, a Szekció szakmai bizottságának elnöke adta át a díjakat, okleveleket.

Befejezésül Dr. Nemesi Attila László, a PPKE BTK tanulmányi dékánhelyettese jelképesen átadta a Szekció stafétáját és egy almafát a XXXV. OTDK rendezőjének, a Nyíregyházi Egyetem képviselőjének.

Az egyik díjnyertes hallgató így foglalta össze a tanulságokat: „A három nap számomra nem a versenyzésről szólt, hanem sokkal inkább lehetőség volt, mert egy eredményes kutatást végeztem és mutattam be, amely talán a jövőben hasznos részévé válhat az oktatásnak”.

 

x