A kutatói kiválóság védjegye – Oktatónk az MTA doktora lett 2019. december 6.

Horváth Kornéliát, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék habilitált egyetemi docensét az MTA új doktoraként avatták fel, december 5-én megkapta a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését.

Az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási folyamata, a kutatói kiválóság védjegye.

Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 bíráló vesz részt, így Magyarországon ma ez a tudományos minőségbiztosítás legalaposabb, nemzetközi sztenderdeken nyugvó folyamata. A zömében az egyetemeken és az MTA Kiváló Kutatóhelyein dolgozó kutatók – köztük 14 nő – tovább erősítik az Akadémia 17 ezer főből álló köztestületét és az egész magyar tudományt, tudományos közösséget. Az MTA új küldetésének egyik legfontosabb eleme a tudományos kiválóság támogatása és gondozása, így az MTA doktora cím jelentőségének és presztízsének erősítése.

Lovász László, az Akadémia elnöke szerint „az MTA doktora cím a kutatói pályaív egyik csúcsa. Rangot jelent, és nem véletlenül. A leghitelesebb megerősítése annak, hogy akik elnyerték, azok eddigi tevékenységük révén jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapították közös tudáskincsünket, s mindezt szakterületük tudományos közössége előtt bizonyították".

Horváth Kornélia értekezése nagyon fontos lírai életművet vizsgál beható jártassággal. Munkájában Petri György költészetének elemzése alapvetően verselméleti és líratörténeti megközelítésből történik. A munka kettős értelemben is kiemelkedő teljesítmény: egyrészt magyar költészettörténeti szempontból elmélyült, versszövegek és elméleti írások értelmezésén alapuló költészettörténeti írás, másrészt fontos elméleti-poétikai eredményeket mutat fel átfogó líraelméleti kérdések kapcsán, több folyamatot és poétikai jelenséget vázol fel, amely meghatározza a későmodern/posztmodern költészet küszöbértékeit, elveit. Elemzései azokon a pontokon a legerőteljesebbek, szolgálnak értékes adalékokkal a Petri-líra megértéséhez, amelyeken az orosz formalizmus által felkínált szemléleti alapokon a verseket a hangzás alapján elemezve, illetve az írott anyagszerűség legelemibb rétegét vizsgálva jut el következtetésekhez. Az értekezés verselemzései ebben a vonatkozásban nagyszerűek. A disszertáció számos új eredménnyel gazdagítja és pontosítja a szakirodalomban korábban már rendelkezésre álló ismereteket a Petri életművében meghatározó módon jelen lévő költészettörténeti hagyomány jellegéről.

Forrás: mta.hu

x