Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – Csíky Balázs monográfiája 2019. április 5.

Serédi Jusztiniánról szóló monográfiát ismerhetett meg a nagyközönség 2019. április 3-án az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében tartott könyvbemutatón a Pázmányon.

A nagy érdeklődésre számot tartó esemény egyben megemlékezés is volt a kötet szerzőjéről, Csíky Balázsról, a fiatalon elhunyt történészről, aki munkája megjelenését már nem érhette meg.

A hallgatóságot elsőként Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője köszöntötte, aki a rendezvényt megnyitva ismertette a kötet megjelenésének előzményeit és a Kutatócsoport szerepét ebben. Kiemelte, hogy a néhai szerző a Fraknói Kutatócsoport elődjének, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport Bolyai-ösztöndíjas tudományos munkatársaként és támogatásával kutatott a Vatikánban, és végezte munkáját 2015-től haláláig, melynek központi eleme Angelo Rotta budapesti nuncius válogatott iratainak kiadása mellett Serédi Jusztiniánról írt disszertációjának monográfiává fejlesztése volt. Doktori témavezetői az ELTE-n Gergely Jenő, majd Balogh Margit voltak. A 2010-ben summa cum laude megvédett disszertáció sajtó alá rendezése, szerkesztése a szerző tragikusan fiatalkori elhunytát követően akkori Lendület Kutatócsoport-beli kollégája, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársára, Tóth Krisztinára hárult, aki igyekezett ennek a feladatnak a lehető legjobban megfelelni. Mivel a mű témája és annak feldolgozása alapvetően nem római kutatásokon alapult, bár a szentszéki levéltári anyag felhasználása komoly szereppel bírt benne, ezért a Fraknói Kutatócsoport 2015-ben indult új sorozatában (Collectanea Studiorum et Textuum), valamint az MTA BTK Történettudományi Intézetével együttműködésben a Magyar Történelmi Emlékekben jelent meg.

Balogh Margit, az MTA BTK Történettudományi Intézet főmunkatársa, a szerző doktori témavezetője és a kiadás projektpartnere áttekintette Csíkyhez kötődő személyes és szakmai kapcsolatát, amihez hozzátette, hogy bár Csíky Balázs elvesztése pótolhatatlan űrt hagyott hátra, a most megjelenő kötet – mely mindig elérhető lesz a könyvtárakban – maradandó örökségének lesz tekinthető.

Wirthné Diera Bernadett, a szerző egykori doktori iskolai évfolyamtársa köszönetet mondott a Fraknói Kutatócsoport és az MTA BTK TTI támogatásának, mely a kézirat megjelenését lehetővé tette. Kiemelte, hogy a bemutatott kötet magas szintű történeti munka, melyet nemcsak azok forgathatnak haszonnal, akik az egyháztörténettel foglalkoznak, hanem azok is, akik a két világháború közötti Magyarország iránt érdeklődnek. Ezután ismertette a szerző tudományos munkásságát és a kötet ebbe való illeszkedését. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjaként Csíky Balázs számára természetesen nem volt véletlen, hogy szakterületként az egyháztörténetet választotta. Serédi Jusztinián, doktori értekezésének alanya maga is bencés szerzetes volt. Serédihez csillapíthatatlan tudásszomja is hasonlóvá tette, hiszen Csíky az egyetemen a történelem, levéltár és politológia szakot is elvégezte. Tanulmányait az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskolájában folytatta, a doktori disszertációját 2010-ben védte meg.

Rev. Gárdonyi Máté, a Fraknói Kutatócsoport külső tagja a megjelent monográfia nóvumait, az eddigi Serédi-képet árnyaló tételeket foglalta össze. A kötet elsősorban egyházpolitikai jellegű életrajz, az esztergomi érsek működésének és cselekvéseinek mozgatórugóit tárja elénk, a szokványos püspök-életrajzoktól eltérően, ahol inkább a főpásztor és egyházmegyéjének kapcsolata szokott előtérbe kerülni. A választott keretet Gárdonyi szerint Serédi egyházfői felfogása és magyarországi közjogi állása is indokolta. Új adatokat olvashatunk Serédi kapcsolatrendszeréről, kinevezésének körülményeivel kapcsolatban, többek között vatikáni kutatások eredményeként. Érdekes még az érsek felé mutató különböző elvárások értelmezése is, egyrészt a Szentszék, másrészt pedig a magyar vallási és politikai élet oldaláról. Ez a földreform kérdésében is fontos, ahol az egyházi birtokok és a szociális érzékenység közti ellentétet figyelhetjük meg. A műben kiegyensúlyozott értékelést olvashatunk Serédi álláspontjáról a szélsőséges eszmék térnyerése kapcsán is.

Cúthné Gyóni Eszter, a szerző egykori doktori iskolai évfolyamtársa a kötet kéziratból való összeállításának kihívásait ismertette, amivel szerkesztőként Tóth Krisztina szembesült. A szerzőnek még korábban ígéretet tett kollégája a munka megjelentetésére, az akkor még MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetőjével, Tusor Péterrel. A megjelent kötetben a szerző és a szerkesztő gondolatai, ahol szükséges, gondosan el lettek különítve, a szerkesztési alapelvek logikusak, a megvalósítás a tartalomhoz méltó kereteket kapott. Gyóni bemutatta a hallgatóságnak a kötet borítója megszületésének hátterét is. Az ezen látható kulcslyuk motívum a máltai lovagrend római palotájának, a Villa Magistrale sull’Aventino kapujának kulcslyukát idézi, amely áttételesen a szerző kívánsága nyomán került a borítóra és a könyvben több helyen is felfedezhető.

Végül a kötet szerkesztője, Tóth Krisztina mondott köszönetet mindazoknak, akik a bemutatott könyv nyomdakésszé alakításában segítették munkáját.

A kötetbemutatót illő fogadás zárta.

Porubszky Ádám (tudományos segédmunkatárs, MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport)

A kötet adatai: Csíky Balázs: Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása (Collectanea Studiorum et Textum vol. I/3 – Magyar Történeti Emlékek. Értekezések, szerk. Tóth Krisztina). Budapest, 2018.

Az esemény felvétele megtekinthető a Fraknói Kutatócsoport YouTube csatornáján.

x