Ars Sacra Fesztivál 2017. augusztus 8.

2017. szeptember 16–24.

Az Ars Sacra Fesztivál a 2007-es nemzetközi Városmissziós rendezvénysorozat gyümölcse, melyet az Ars Sacra Alapítvány szervez. A Fesztivál minden év szeptember harmadik hétvégéjén kezdődik, a Kulturális Örökség Napjaival együttműködve. Célja a különböző művészeti ágakon belül felszínre hozni és népszerűsíteni a szakralitást, felmutatni a zsidó-keresztény kultúrában rejlő remény jeleit, rávilágítani a Szépre, Jóra, Igazra, a művészet minden ágának bevonásával.

Az Ars Sacra Fesztivál idei ajánlott témája a 2017‑re meghirdetett Szent László év. Ennek apropóján, a Karunkon működő kutatócsoportok (pl. MTA PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport) és egyéni kutatók közreműködésével a magyar történelem évszázadainak Szent László képéről és annak alakulásáról is közelebbi képet kaphatnak az eseményekre ellátogatók.


Regum gemma, Ladislae – Szent László király kultusza

Szeptember 21., Sophianum 205,

Szent László király alakja messze kimagaslik Árpád kori uralkodóink és szentjeink közül. Királyként és a hit védelmezőjeként egyaránt jelentős tetteket vitt véghez, aminek köszönhetően mind az egyházi, mint a világi hagyományban, a népi emlékezetben gazdag hagyomány szövődött alakja köré. Az előadások – mintegy ízelítőt adva a november 9–10-én Vácon sorra kerülő Regum gemma, Ladislae – Szent László király és kultusza című tudományos konferenciából – e hagyományból villantanak föl képeket.

Program:
15:00 Szovák Kornél: Szent László alakja a középkori krónika-irodalomban
15:30 Szakács Béla Zsolt: Az Anjou-Legendárium Szent László-ciklusa
16:00 S.E.R. Varga Lajos: Szent László kultusza a Váci Egyházmegyében
16:30 Boros Lajos: A római katakomba festészet teológiája
17:00 Takács László: Kosztolányi Dezső verse Szent Lászlóról


17. századi orációk és prédikációk Szent László királyról

Szeptember 21., Sophianum 204.

Előadó: Szelestei Nagy László
Az előadás az egyetemeken (elsősorban Bécsben) nemes ifjak által elmondott nyomtatott latin orációk és néhány magyar nyelvű (elsősorban kéziratos) prédikáció jellegzetességeit és összefüggéseit vizsgálja. Az orációkat a retorikai képzés során tanultak alapján állították össze, a prédikációkat a prédikációírás elvei szerint. A különbségek akkor is feltűnőek, amikor az elmondott történeti tények azonosak, esetleg az oráció és a prédikáció azonos forrásból készült. Egy érdekes példán bemutatjuk, hogy egy Bécsben kiadott orációból hogyan lett egy nógrádi templomban magyarul elmondott prédikáció.

x