Szaktájékoztató

Elméleti nyelvészet BA, MA és PhD szinten is tanulható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarán. BA szinten a magyar és a szabad bölcsészet szak szakirányaiként vagy minorként vehető fel; az MA szinttől önálló szak.

Elméleti nyelvészet BA-szakirányok és minor (honlapja)

Kiknek ajánljuk?

  • Mindazoknak, akik szeretnének alaposabban megismerkedni a modern nyelvészettel;
  • és azoknak különösképpen is, akik majdan hivatásszerűen szeretnének a magyar vagy valamely más nyelvvel foglalkozni – akár a kutatásban, akár a felsőoktatásban, akár az államigazgatásban, akár a könyvkiadásban, az újságírásban, idegen nyelvek vagy a magyar nyelv tanításában; akár valamely számítógépes fordítással, szövegelemzéssel vagy automatikus beszédfeldolgozással és beszédgenerálással foglalkozó vállalatnál.


Kik fogják szeretni a kurzusainkat?

  • Azok, akik a bölcsésztudományok területén is az ellenőrizhető, bizonyítható, cáfolható igazságokat keresik;
  • azok, akiket mélyebben érdekel a magyar vagy más nyelvek nyelvtani rendszere, illetve története;
  • azok, akik nem ijednek meg a jelenségek explicit, szükség szerint formális leírásától; akiktől a középiskolában nem állt távol a – például a matematikában is használt – problémacentrikus, világos logikára épülő érvelés- és gondolkodásmód.


Tantárgyaink

Fonetika
Bemutatja azokat a jegyeket, melyekkel a világ nyelveinek, köztük a magyarnak a hangjai leírhatók és azonosíthatók. Ismerteti a beszédhangok képzési és akusztikai sajátságait, a hangok egymásra hatásának törvényszerűségeit. Ezek az ismeretek a további leíró nyelvtani, nyelvjárástani és nyelvtörténeti tanulmányok megalapozását is szolgálják.

Morfológia
Célja: a szótövek, képzők, jelek és ragok kombinációs lehetőségeinek feltárása; azoknak a megszorításoknak a bemutatása, melyek e kombinációs lehetőségeket univerzálisan korlátozzák; azoknak a szabályoknak a megfogalmazása, melyekkel a magyarban minden helyes kombináció előállítható, és csakis helyes kombinációk állítható elő. Vizsgáljuk a morfológiai és fonológiai szabályok egymásra hatását is.  

Szintaxis
Ismerteti a generatív nyelvelmélet tárgyát, nyelvfelfogását, céljait, módszereit; az anyanyelvi kompetencia és performancia, valamint a grammatika és az univerzális grammatika fogalmát. A generatív mondattant az anyanyelvi kompetencia modelljeként mutatja be, mely egy nyelv szókincséből elvileg az adott nyelv minden lehetséges mondatát létre tudja hozni, és csakis helyes mondatokat hoz létre. Noam Chomsky „Kormányzás és kötés” elméletére alapozva megtanítja a generatív mondattan elemeit, részrendszereit és működését.

Magyar generatív szintaxis
Azt bizonyítja, hogy a magyar mondat is kötött szerkezetű; de a mondatszerkezet nem az alany-állítmány tagolást, hanem a topik-komment tagolást és a kommenten belül a fókusz-előfeltevés tagolást tükrözi. Tárgyalja a magyar mondat egyedülálló sajátságát: a hatóköri többértelműségek szerkezeti-szórendi egyértelműsítését. Foglalkozik a tagadással, benne a többszörös tagadás illúzióját keltő negatív egyeztetéssel, az igekötők aspektuális szerepével.  megmutatja a különféle birtokos szerkezetek, névutós szerkezetek, összetett mondattípusok mondattani viselkedésének rendszerszerű, szabályos voltát.

Fonológia
Tárgya a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben elfoglalt helye és szerepe. Vizsgálja, hogy az egyes nyelvek (köztük a magyar) hogyan használják a hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére; milyen szabályszerűségek vonatkoznak a hangsorok felépítésére, a hangok egymásra hatására. Foglalkozik a szótagszerkezettel (fonotaktikával), a magánhangzó-illeszkedéssel, valamint a mondatszintű (prozódiai) hangtani jelenségekkel: a hangsúllyal és hanglejtéssel. A haladó fonológia kurzus a fonológiai ábrázolások különféle modern elméleteit ismerteti.

Jelentéstan
A jelentéstanon belül tárgyalt főbb témák: A jelentéstan tárgya és helye a nyelvtudomány ágazataiban. A szemiotika és a jelentésfogalom típusai. A szemantika logikai alapjai. Denotáció, referencia és a nyelvi kifejezés ‘értelme’. A nyelvi jelentés és a valóság. Nyelvtani szerkezet és jelentés.

Bevezetés kognitív tudományba
E tárgyon belül a következő témákat mutatjuk be: A kognitív tudomány fogalma, kialakulása. Tudástípusok. Kognitív paradigmaváltás a pszichológiában. A gondolkodási műveletek modellálási kísérlete: a mesterséges intelligencia. A klasszikus szemlélet: a szimbólumfeldolgozás architektúrája. A mentális reprezentáció fogalma és típusai: külső/belső, képi/nyelvi, szimbolikus/elosztott, analóg/ propozícionális reprezentációk; a kettős kódolás elmélete; a képzelet képi/propozicionális működése; propozició/mentális modell; elosztott/lokális reprezentációk. A konnekcionista és a moduláris felfogás.

Bevezetés a történeti nyelvészetbe
Bevezetés: a történeti nyelvészet adatai, a nyelvemlékek, a nyelvrokonság fogalma, az
összehasonlító és belső rekonstrukció, a családfa- és a hullámmodell.  A nyelvi
változások modellezése: 1. Hangváltozások 2. Morfológiai változások 3. Szintaktikai
változások 4. Jelentésváltozások; A nyelvi változás térben, időben és a társadalomban.

Matematikai és logikai alapismeretek
A nyelvészetben – és azon kívül is – hasznosak a matematikai és logikai ismeretek. Ez a tantárgy a következő fogalmakkal ismerteti meg a hallgatókat: Halmazok, függvények: alapfogalmak, relációk, kombinatorika. Valós számok és valós függvények: algebrai felépítés, topológiai tulajdonságok. A valószínűség elmélete. Hálóelmélet.

Ha elvégezted a magyar vagy a szabad bölcsészet szak Elméleti nyelvészet szakirányát, a magyar szak Nyelvelmélet és nyelvhasználat specializációját, az Elméleti nyelvészet minor szakot, vagy bármilyen filológiai tárgy nyelvészeti kurzusaiból szereztél legalább 19 kreditet, és kiváncsi vagy rá,

  • hogy lehet-e számítógéppel idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre fordítani – és ha igen, hogyan;
  • hogy a határon túli nemzettársaink jelentős része miért nem tudja megtartani anyanyelvét - és hogyan lehetne lassítani a nyelvvesztés folyamatát;
  • hogy miért várható, hogy a század végére a világ nyelveinek 90 %-a kihal;
  • hogy a látszólag szabad szórendű magyarban milyen rejtett szabályok határozzák meg a szórendet;
  • hogy hogyan állapítható meg biztosan, hogy finnugor eredetű-e a magyar – nem inkább török vagy sumer;
  • hogy az ifjúság miért teremt saját nyelvváltozatot, szlenget a legtöbb társadalomban;
  • hogy miért tud hibátlanul megtanulni magyarul egy három-négy éves gyerek, és miért nem tud egy felnőtt;
  • hogy milyen az a nyelv, amelyet egymást nem értő rabszolgák találtak ki az ültetvényeken;
  • hogy miben különbözik a nők és a férfiak kommunikációja;
  • hogy meg lehet-e tanítani egy csimpánzt beszélni;
  • hogy hogyan lehet egy holt nyelvet rekonstruálni;
  • hogy mi bizonyítja, hogy az ember nyelvi képessége genetikailag van kódolva;
  • hogy vannak-e a magyar nyelvnek sajátos, csak rá jellemző tulajdonságai, akkor

jelentkezz a PPKE Elméleti nyelvészet mesterszakára! (Honlapja)

Kik felvételizhetnek az Elméleti nyelvészet MA-ra?

  • azok, akik szabad bölcsész BA szakot végeztek elméleti nyelvészet szakiránnyal, vagy magyar alapképzési szakot végeztek nyelvtechnológia szakiránnyal;
  • azok, akiknek bölcsészettudományi, természettudományi vagy  társadalomtudományi BA fokozatuk van, és legalább 19 kredittel rendelkeznek a fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, nyelvleírás, történeti nyelvészet, matematikai ismeretek, kognitív tudomány, nyelvfilozófia, nyelvtechnológia, számítógépes nyelvészet, mesterséges intelligencia, terepmunka, illetve kutatásmódszertan ismeretköreiből. Akiknek e tárgyakból 50-nél kevesebb kreditjük van, azoknak a hiányzó krediteket pótlólag, a mesterképzés első évében kell megszerezniük.

Miből áll a felvételi vizsga?
Egy logikai jellegű feladatokat tartalmazó, a jelentkező elemző, rendszerező, problémamegoldó képességét mérő tesztból, valamint a jelentkező nyelvészeti tájékozottságát és motiváltságát vizsgáló, részben a BA szakdolgozatához kapcsolódó felvételi beszélgetésből. (Felvételi mintateszt.)

Kiknek ajánljuk az Elméleti nyelvészet MA-szakot?
E szakunk a Nyelvelmélet és a Számítógépes Nyelvészet specializációs irányok iránt érdeklődők számára nyújt magas szintű képzést. Ehhez a biztos nyelvészeti alapokat a program első, közösen végzett szakasza adja, mely kiemelten foglalkozik a morfológiailag gazdag, szabad szórendű magyar nyelv nyelvtani rendszerével.
A szak Számítógépes Nyelvészeti specializációja a korábbi Digitális Bölcsészet MA szak számítógépes nyelvészeti szakirányának felel meg, annak utódja a megújult országos képzési rendszeren belül. E specializációt a nyelvtechnológia és a nyelvészeti ismeretek informatikai felhasználása iránt érdeklődő, és e területen gyakorlati szakmai ismereteket szerezni kívánó hallgatóknak ajánljuk. Az országban egyedülálló együttműködésben, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karával közösen folytatott képzés a széleskörű nyeltechnológiai és programozási alapokon túl az adatbázisrendszerek és a webbányászat területén is naprakész ismereteket ad. A képzésnek az utolsó félévben külső helyen végzett szakmai gyakorlat is fontos részét képezi.
A Nyelvelmélet specializációt a modern nyelvészet különböző területein tudásukat elmélyíteni szándékozóknak ajánljuk. E képzési irány erőssége, hogy különböző nyelvek összehasonlításán keresztül átfogó képet ad az aktuális nyelvészeti kutatási kérdésekről és irányokról, és az általa közvetített alapos módszertani ismeretek révén önálló, kreatív kutatások végzésére teszi képessé hallgatóit az általuk választott nyelvészeti témában.
Az elméleti nyelvészet MA ideális belépőként szolgál a nyelvészeti doktori iskolákba is.

Mi az, amit csak a PPKE Elméleti nyelvészet MA programjában találhatsz meg?
Az PPKE Elméleti nyelvészet programja intenzív, magas szintű (választható) számítógépes nyelvészeti kurzusokat hirdet. Ezek oktatója Prószéky Gábor, a PPKE Informatikai Karának Széchenyi-díjas egyetemi tanára, Magyarország vezető számítógépes nyelvészeti szoftvereinek kifejlesztője.
A program vezetője É. Kiss Katalin akadémikus, aki a magyar nyelv mondatszerkezete modern szemléletű kutatásának nemzetközileg is egyik legismertebb és legelismertebb művelője.

Az elméleti nyelvészeti mesterképzés célja
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jártasak a nyelvészeti alaptárgyakban (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) és egy vagy több kapcsolódó tudományágban (szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet stb.). Az átadandó ismeretek korszerűek, felölelik az elmúlt évtizedekben kialakult nemzetközi nyelvészeti irányzatok tudományos eredményeit is. A képzés fontos eleme a modern kutatásmódszertan megtanítása.  Hallgatóinktól a kurzusokon való aktív részvételt, önálló feladatmegoldást, a kutatómunkába való bekapcsolódást várunk.
Mindazoknak ajánljuk, akik hivatásszerűen szeretnének a magyarral vagy valamely idegen nyelvvel foglalkozni – akár a kutatásban, akár a felsőoktatásban, akár az államigazgatásban, akár a könyvkiadásban, az újságírásban, idegen nyelvek vagy a magyar nyelv tanításában, akár a számítástechnikában, például a számítógépes fordítás és szövegelemzés vagy az automatikus beszédértés és beszédgenerálás területén. A legrátermettebbek doktori képzés keretében folytathatják tanulmányaikat.

Kurzusaink ismertetését megtalálod itt.

x