Tibeti buddhizmus - Kisdi Barbara

Tematika és óraleírás

 

A tantárgy címe
Tibeti buddhizmus  

A tantárgy kódja
BMNVT04700 Félév 1


SZEMINÁRIUM  Óraszám
Heti 2 óra 

Oktató: Kisdi Barbara


Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a buddhizmus egyik legkésőbbi, és ma a nyugati világban talán legnépszerûbb formájával, a buddhizmus tibeti ágával, illetve annak változataival. Ezzel párhuzamosan megismerkedhetnek a tibeti emberek életmódjával, gondolkodásmódjával, vallásuk, vallási szervezeteik és a társadalmi berendezkedés, a gazdaság és a politika kapcsolatával, illetve ezek mai kihívásaival.

A tantárgy leírása:


1 A buddhizmus alapjai
A buddhizmus és a világvallások. A buddhista gondolkodásmód alapjai, Buddha tanítása. 2
2 Hinajána
Az egyházi szervezôdés kezdetei. A buddhizmus mint vallás és mint életstílus. Az önmegváltás tana, és ennek társadalmi jelentôsége. A buddhizmus szerepe az indiai társadalomban.  2
3 Mahájána
A buddhizmus adaptációja a korabeli társadalmi igényekhez. A buddhizmus politikai és gazdasági jelentôsége. A bódhiszattva ideájának társadalomformáló szerepe. 2
4 Vajrajána/Tantrajána
A miszticizmus megjelenése. A tantra (hagyományláncolat) és a titkos tanítások szerepe a vallási hagyományban, az életmódban és a társadalmi magatartásban, illetve kialakulásának lehetséges okai. 2
5 Tibet földrajzi és politikai megosztása, ennek jelentősége a vallás megjelenésében és mai működésében.
Tibet ökológiai sajátosságai, az ennek megfelelô gazdasági létfenntartás, a település-és társadalomszervezet, illetve az ideológiai rendszer kapcsolata. 2
6  Bon és buddhizmus. Vallás és társadalom. Vallási adaptáció, vallási szinkretizmus.
Az „ôshonos” bon vallás és a mesterségesen betelepített buddhizmus találkozása, a társadalom reakciói, elterjesztésének kísérletei és ennek eredménye. A buddhizmus alkalmazkodása a tibeti értékrendhez, életmódhoz és gondolkodásmódhoz, a „phö-gyi cshö”, a „tibeti vallás” megszületése. A bon megjelenési formái és szerepe napjainkban. 2
7 A tibeti buddhizmus történeti és társadalmi háttere.
A buddhizmus szerepe Tibet politikai történetében. A buddhizmus indiai és kínai változatának harca, a versengés kimenetelének társadalmi, gazdasági és politikai okai, illetve ennek következményei. 2
8 Tibeti buddhista rendek. Az egyházi közösségek szerepe.
Rendek alapítása, a buddhizmus szellemi virágkora Tibetben. A korszak társadalomtörténeti rajza, szellemi öröksége. Vallás és politika összefonódása, a hatalom megszilárdulása, a teokrácia kialakulása, ennek hatása a társadalmi struktúra és az életmód alakulására.  2
9 Népi vallásosság, a vallás szerepe a mindennapokban.
A buddhista „egyház” szervezeti felépítése, kapcsolata a hívôkkel. A hit jelentése a laikusok számára. A népi buddhizmus szinkretista jellege, ennek okai és jelentôsége a társadalmi gondolkodás és az életvitel szempontjából. 2
10 Átmeneti rítusok: születés, halál, házasság Tibetben. Ünnepek, ezek közösségformáló jelentősége és szimbolikája.
Az életfordulók ritualizációjának szakrális magyarázata és gyakorlata, illetve gazdasági funkciói, társadalmi jelentése és jelentôsége.  2
11 Tibeti (vallási) művészet. A művészet megjelenése a mindennapokban, ezek státuszjelző és rendszerező funkciója.
A tibeti hagyományos, szinte kizárólag vallási mûvészet kommunikációs szerepe, felhasználásának területei, értelmezési lehetôségei, jelentôsége a mindennapok szervezôdésében. A mûvészeti alkotás folyamata, az alkotás, mint a világkép, az értékrend, a társadalmi magatartás tükre. 2
12 A vallás és a társadalmi szervezôdés kommunista átszervezése, átértelmezése.
Tibet története 1950 után, a kommunista ideológia mesterséges megjelenítése a vallási hagyományban és a gyakorlatban, illetve az ellenreakciók formái, ezek társadalmi következményei. A dalai láma és a kormány emigrációja. Aktuális politikai helyzet, az életmód és a gondolkodásmód változásai, alkalmazkodási stratégiák, az „egyház” szerepe ma. 2
13 Dharamsala és a menekült tibetiek adaptációja 
Az ökológiai, politikai, gazdasági és kulturális alkalmazkodás formái a menekült tibeti közösségekben. Az idegenség metamorfózisai. Dharamsala mint szimbolikus hely és a dalai láma jelentôsége ma a tibetiek gondolkodásában. A tibeti és a nyugati kultúra találkozása, ennek közvetlen hatása a dharamsalai tibeti közösség életmódjára, gazdasági szervezôdésére és mobilitási lehetôségeire. A modernizáció hatása a vallási hagyományra és gyakorlatra, illetve ennek visszahatásai az emberi kapcsolatok, a társadalmi magatartás alakulására. 2
14 A tibeti buddhizmus Magyarországon. Kultúrák találkozása
A buddhizmus, illetve a tibeti buddhizmus megjelenésének idôszaka és a korabeli társadalmi és ideológiai helyzet Magyarországon. A buddhizmus befogadóinak és terjesztôinek társadalmi és politikai helyzete, a buddhista elméletek és gyakorlatok felhasználhatósága és felhasználásának okai. A New Age mozgalom és a buddhizmus. A buddhizmus mint divat. A buddhizmus intézményesülése, intézményeinek kialakulása, forrásai és szerepe a magyar társadalomban. Buddhista hittérítés, tömeges beavatási rítusok és propaganda Magyarországon. Tibeti önreprezentáció. 2


Oktatás módszere: szemináriumi előadás 
Oktatás segédeszközei: szakkönyvek, kutatási anyag, video
Számonkérés módja:
a) hallgatók részvétele: 
b) önálló munka (előkészület): - 
c) konzultáció és számonkérés: zárthelyi vizsga 
d) érdemjegy: gyakorlati jegy


Kötelező irodalom:
CONZE, Edward: A buddhizmus rövid története. Akkord Kiadó, 2000.  pp. 119-121, 145-156.
SKILTON, Andrew: A buddhizmus rövid története. (Tibetről szóló fejezet) Budapest: Corvina
1997.
Ajánlott irodalom:
BARRAUX, Roland: A dalai lámák története. Budapest: Ferenczy 1995
BELL, Charles: The people of Tibet. Oxford, 1986
HOFFMANN, Helmuth: A tibeti műveltség kézikönyve. Budapest: Terebess 2001.  167-229.
TENDZIN GYACO: Száműzetésben-szabadon. A tibeti dalai láma önéletírása. Budapest:
Irás, 1990

x