Tudnivalók a Keleti nyelvek és kultúrák (Arabisztika) BA szak záróvizsgájáról

A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi, filológiai és történeti ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga két részből, a szakdolgozat megvédéséből és további szóbeli vizsgarészből áll.

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehető.

A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

1. A záróvizsga első részében a hallgató megvédi szakdolgozatát, melynek keretében ismerteti választott témájának fontosabb elméleti problémáit, forrásait, valamint összefoglalja főbb eredményeit. Ezt követően válaszol a bizottság kérdéseire.

2. A záróvizsga második részében a hallgató négy tudományterület (arab irodalom, a Közel Kelet történelme , hadísz és kalám) alább ismertetésre kerülő tételei közül kettőt  húz, és ezeket ismerteti; majd ezt követően válaszol a bizottság kérdéseire.

A záróvizsga gyakorlati részeként a jelölt nyelvi készségeiről a Brünnow-Fischer: Chrestomathy of Classical Arabic Prose Literature c. szöveggyűjtemény egy, a bizottság által kiválasztott rövid részletének fordításával és filológiai elemzésével ad számot.


Á
llamvizsga témakörök és kérdések

Az arab irodalom a kezdetektől napjainkig

1) Az arab irodalom történetének periodizációja

a pogánykor irodalma, a muszlim birodalmak arab irodalma,
a modern arab nemzetállamok irodalma


2) Klasszikus arab irodalmi formák: qaszida, ghazal, khamriyya

a qaszida antropológiai értelmezése, a muallaqát, Imru’u l-Qajsz, al-Shanfara,
a szerelmi költészet  kezdetei, Abu Nuwász, Abu Tammam, al-Mutanabbi


3) Modern arab irodalmi formák: qissza, riwáya.

Nagib Mahfúz, Taufiq al-Hakím, Tayyib Szálih,
a modern költészet:  Adonisz,


4) Az arab stilisztika tudománya: ilm al-balagha

a Korántudományok és a stilisztika, a szintaxis stilisztikája (ilm al-ma’áni)
a szóképek stilisztikája (ilm al-bayán), az alakzatok stilisztikája (ilm al-badí’)


5) Az Ezeregyéjszaka

a mesefolyam forrásai és műfajai,
a kerettörténet értelmezésének kérdései


Irodalom:

Roger Allen, An Introduction to Arabic Literature, CUP, Cambridge 2003.

Roger Allen – D. S. Richards (eds.) Arabic Literature in the Post-Classical Period. The Cambridge History of Arabic Literature (VI.). CUP, Cambridge 2008.

Encyclopaedia of Islam, New Edition, Leiden and London 1960 – 2006.

Julie Scott Meisami, Stucture and Meaning in Medieval Aarabic and Persian Poetry. Orient Pearls. RoutledgeCurson, London 2003.

Paul Starkey, Modern Arabic Literature, Edinburgh University Press, 2006.

Goldziher Ignác, ’A pogánykori  arabok költészeti hagyománya,’ in uő: Az arabok és az iszlám. Válogatott tanulmányok I – II. Szerk. Ormos István. Budapest 1995.

Goldziher Ignác, ’A higa’ költészet…’ in: uő: Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok. I – II. Vál.,  szerk., a bevezető tanulmányokat és jegyzeteket írta Simon Róbert. Budapest 1981.


Az arab irodalom válogatott magyar bibliográfiája:

Az Ezeregyéjszaka meséi. Az eredeti arab szöveg első teljes fordítása. (Fordította Prileszky Csilla. A versek műfordítását Prileszky Csilla nyersfordításai alapján Tótfalusi István készítette. A fordítást az eredetivel egybevetette, szakmailag ellenőrizte, a jegyzeteket és a recepciótörténeti bevezetőt írta: Simon Róbert.) I – VII kötet. Atlantisz Könyvkiadó Budapest 1999 – 2000.

Táhá Huszein, Napok. [Regényes önéletrajz.] (Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta: Boga István.) Budapest 1962. Európa.

Abú Bakr Ibn Tufail, A természetes ember. [Filozófiai regény.] (Fordította, az utószót és a jegyzeteket írta: Katona Tamás és Molnár Imre.) Budapest 1961. Európa.

Kalíla és Dimna. (Fordította Prileszky Csilla, válogatta, jegyztekkel ellátta és az utószót készíítette Simon Róbert.) Budapest 1978.

Ghasszán Kanafání, Lángoló ég alatt. [Regény.] (Fordította Prileszky Csilla, utószó: Simon Róbert.) Budapest 1970.

Nagíb Mahfúz, Útvesztő. [Regény.] (Fordította: Prileszky Csilla. Utószó: Simon Róbert.) Bp. 1965. Európa.

Wad Hámid pálmája. Mai arab elbeszélések. (Fordította Prileszky Csilla, válogatta, jegyzetekkel ellátta és az utószót készítette Simon Róbert.) Budapest 1974.

Tajjib Szálih, Az Északra vándorlás évada. (Ford. Tüske László). Nagyvilág 2012 március-május.


Az arab történelem

1 - A preiszlám arab államok

Nabatea, Iturea, Emesa, Palmyra, az arab foederatusok

2 - Az iszlám születése, a hódítás és berendezkedés problematikája

a preiszlám Arábia törzsi berendezkedése, Mohamed tevékenysége, a hódítások, az első négy kalifa és az államszervezés problémái

3 – Az omajjád dinasztia kora

politikatörténet és a főbb gazdasági és kulturális vívmányok

4 – A korai abbászida kor

a bagdadi és a szamarrai periódus, a síita dinasztiák, abbászida utódállamok

5 – A késő középkor

a törökök szerepe a középkori iszlám történelmében és a szeldzsuk hódítás, a keresztes államok, az ajjúbida és mamlúk dinasztia, a mongol invázió és hatásai

6 – Az oszmán kor

az Oszmán időszak történetének főbb csomópontjai a Közel-Keleten és az európai térfélen, a hanyatlás politikai és gazdasági okai, az európai térnyerés kezdetei és a tanzímát időszak, az első világháború és következményei

7 – A modern Közel-Kelet születése

a mandátumidőszak és a világi forradalmak kora, az arab-izraeli konfliktus, az arab világ és a hidegháború, gazdasági és társadalmi átalakulások a 20. századi Közel-Keleten


Irodalom:

Warwick Ball: Rome in the East. The Transformation of an Empire. Routledge 2000. p. 30-105.

Simon Róbert: A Korán világa. Helikon. 421-457. old.

Major Balázs & Szécsi Zsolt: A későantik Szíria építészeti emlékei. Helikon, 2004. 5-21. old.

Goldziher Ignác: Az Iszlám az Omajjádok Bukásáig. in:Marczali Henrik (szerk.): Nagy Képes Világtörténet. 583-678. old.

Claude Cahen: Az Iszlám. Gondolat, 1989.

Hugh Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates. The Islamic Near East from the sixth to the eleventh century. Longman 1986.

Farhad Daftary: Aszaszin legendák. Osiris, 2000. 21-51. old.

Major Balázs: Európaiak a Közel-Keleten: a keresztes államok. Iskolakultúra. Muszlim Művelődéstörténeti Tanulmányok 200. 166-186. old.

J. Nagy László: Az arab országok története a XIX. – XX. században. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 1997.

M.E. Yapp: The Making of the Modern Near East. 1972-1923. Longman 1987. pp. 1-96.

M.E. Yapp: The Near East Since the First World War. A History to 1995. Longman 1996. pp. 1-47.


Kalám

  1. A racionális teológia születése, fejlődése
  2. A mu’tazilita, ash’arita és máturidita iskolák
  3. A racionális teológia főbb tételei és problémái
  4. Az aqídák.


Szöveg:

M. Maimonidész: A tévelygő kalaúza. (Az arab szöveg megfelelő fejezetei: l. a 12 tételt).


Szakirodalom:

Maróth Miklós: Az iszlám. Budapest, 2007.

Illetve még egy választott, idegen nyelvű kézikönyv:

Arberry, A.J.: Revelation and Reason in Islam, 1957.

Gardet, L. and Anawati, M. M.: Introduction a la théologie musulmane, Paris, 1970.

ed. Lewis, B., Religionsgespraeche im Mittelalter, Wiesbaden, 1992.

Watt, W. Montgomery: Islamic Philosophy & Theology , 1962.

ed. Winter, Tim: The Cambridge Companion to Classical Islamic Theology, 2005.

H. A. Wolfson: The Philosophy of Kalam, Cambridge, Mass. 1976.


Hadith
1

1. Mi a különbség hadith és sunna közt? Mutassa be a hadith részeit?

2. Mit jelent a sunan? Mutassa be röviden Malik b. Anas Muwatta’-ját! Mit jelent, ha egy hagyomány mursal, vagy musnad? Milyen hadithgyűjteményt nevezünk musnadnak, s milyet musannafnak?

3. Sorolja fel a hat legfőbb musannaf művet! Mutassa be röviden a két Sahih művet; említse meg a jelentősebb különbségeket is! Mit jelent, ha egy gyűjtemény címében az Arba’in szó áll?

4.Sorolja fel a hagyományok négy fő kategóriáját! („épség” szempontjából) Osztályozza a hadithokat a hagyományozók száma szerint! Az isnad szempontjából: mit jelentenek a következők: muttasil; marfu’; mawquf; maqtu’; munfasil?

5. Mit jelent: fi talab al-’ilm; dar al-hadith; sahifa? Mi a különbség idjaza és munawala között? Milyen hagyományozást jelöl a haddathana terminus? Mely érvek szóltak a hadith írásos lejegyzése mellett/ellen?

6. Mit jelentenek: hadith qudsi, hadith nabawi; al-djarh wa-’l-ta’dil? Milyen kritériumok alapján tekinthető valaki megbízható hagyományozónak? Mit jelent, ha egy hagyományozó: thiqa, mutqin, saduq (ill. mahalluhu al-sidq), la ba’s bihi?

Szövegek: An-Nawawi's Forty hadith : [an Antology of the Sayings of the Prophet Muhamad], transl. by Ezzedin Ibrahim, Denys Johnson-Davies, Cambridge (The Islamic Texts Society), 1997.


Irodalom:

IE vonatkozó szócikkei;

Goldziher Ignác, A hadísz kialakulása, in: G. I., Az iszlám kultúrája, Gondolat, Budapest, 1981.


Ajánlott irodalom:

G. H. A. Juynboll, Encyclopedia of the Canonical Hadith, BRILL, 2007

Harald Motzki, Hadith: Origins and Developments, Ashgate, 2004.

 

1 Az átírást az online megjelenéshez egyszerűsítettük.

x