Néhány volt hallgatónk véleménye a filozófiáról és a képzésünkről

  • „Miért érdemes filozófiát tanulni egyáltalán? Mert örömet okoz." (Bernáth László)
  • „A kezdeti nehézségektől eltekintve, azokon túllépve az ember előtt kinyílik a világ egy addig ismeretlen dimenziója, a dolgok átrendeződnek, új távlatokat, új szempontokat veszünk észre." (Zaka Stefánia)
  • „Az oktatók felkészültsége valamint műveltsége kiemelkedő." (Birta Zsolt)
  • „A Pázmány Bölcsészettudományi karán a filozófia szak azért külön figyelemreméltó, mert minden korszak, minden irányzat önmaga szempontjából és más értelmezések alapján is tárgyalásra kerül. Kiemelkedik közülük a vallásfilozófia és metafizika, de ez nem azt jelenti, hogy az analitikus irányzatokról ne lehetne hallani, a felé ne lehetne érdeklődni. Számomra mégis az a jelentős, hogy egyéb intézményekkel ellentétben a metafizika teljes spektruma bemutatásra kerül, a hallgatók a tradicionális értelmezésekkel is alaposan megismerkedhetnek. A BA [filozófia] szak arra szolgál, hogy ki-ki eldöntse, a filozófia mely ága felé érdeklődik. Általános ismertetések és útmutatások, ahonnan még sokfelé léphet tovább az ember." (Veres Katalin)
  • „A pázmányos filozófiaoktatás erőssége a vallásfilozófia és a metafizika irányzatainak széleskörű és alapos megismertetése, de említhetjük itt még a logikai képzés és a német idealizmus oktatásának magas színvolát is. Egy másik sajátossága a Pázmány BTK filozófiaképzésének a középkor őt megillető hangsúllyal történő bemutatása, amely azonban nem megy a többi korszak ismertetésének rovására." (Paár Tamás)
  • „A szak igazán nagy kedvet csinál az embernek ahhoz, hogy folytassa, hogy kutasson, menjen tovább és sohase szűnjön meg kérdezni, de a megfelelő pillanatban mégis tudjon megállni, megnémulni és csodálkozni." (Zaka Stefánia)
  • „Filozófiát tanulni, minden előítélet ellen szólva: érdemes." (Veres Katalin)
  • „A Pázmány hagyományosan nagy figyelmet fordít filozófiaoktatásában az Istennel, a vallással, az egyénnel és az etikával kapcsolatos filozófiai kérdések tárgyalására. Ez a mai egyetemi filozófiai kínálatban nem gyakori, az itt oktatottakra más intézményekben csak kerülőutakon lehet rábukkanni. A tanárok segítőkészsége és támogató hozzáállása a hallgatókhoz fontos tényező: a szemináriumokon támogatják az önálló álláspont kifejtését, az egyéni filozófiai érdeklődéshez kapcsolódó anyagok elérésében támogatóak, a hallgatók továbblépési lehetőségeinek keresésében egyértelműen elkötelezettek." (Zsolnai György)
  • „A nélkülözhetetlen alapismeretek elsajátítását követően az MA szakon folyó oktatás igen toleráns és rendkívül rugalmas keretekkel segíti a hallgatók egyéni fejlődését, valamint rendszeres programokkal (konferenciák, pályázatok stb.) támogatja személyes előrejutásukat. A BA szakon történő oktatás – lényegének megfelelően – döntően az általános alapok átadását célozza, melyek megfelelő bázist biztosítanak az alapképzés végzőseinek, hogy kellő tájékozottsággal a hátuk mögött orientálódhassanak valamely specifikus irány felé." (Birta Zsolt)
  • „Rajtunk áll, rendet teszünk-e a fejünkben, és ha igen, hogyan. Erre való a filozófia." (Bernáth László)
  • „A Filozófia mesterképzés a BA alapjaira építve döntően már a választott szakirány témájában való részletesebb történelmi ismereteket és a kortárs fejleményekben való részletesebb eligazítást nyújt." (Birta Zsolt)
  • „Az MA képzés sokkal specifikusabb, egy adott területbe (Vallásfilozófia vagy Etika) ad mélyebb betekintést, még több kortárs filozófiával lehet találkozni, a hallgatók már (ha lehet így fogalmazni) a tudományosság lépcsőjének eggyel magasabb fokára léphetnek." (Veres Katalin)
  • „Nem lehet nem filozofálni – szokás mondani. Akkor is, ha valaki ezt mélységesen igaznak tartja, és akkor is, ha valaki máris a kifinomult ellenérveken töri a fejét: filozofál, és a filozófia szakra való." (Paár Tamás)
  • „Általában a filozófia szak választásának sokféle hozadéka van, illetve lehet. A kritikus és önkritikus gondolkodás elsajátítása például a filozófia szak elsődlegesen oktatott kompetenciái és követelményei közé tartozik. A bölcseleti hagyomány alapos megismerése, áttekintése pedig automatikusan a gondolkodói igényesség felé tereli a hallgatót. Mivel a filozófia „összegző tudomány", ezért filozófia szakosként a diákok számos más területtel is foglalkozhatnak a szak átfogó perspektívájából. Ehhez kapcsolódik a filozófia mint szabad tudomány, szabad kutatás eszméje, amelyhez a Pázmány megfelelő kereteket biztosít." (Paár Tamás)
  • „A filozófia az életre készít fel: adaptálni magunkat minden új gondolathoz, új élményhez. Minden más, technikai jellegű tudásra szert lehet tenni később is, de „az alapokat felásni" az élet egy későbbi szakaszában jóval nehezebb." (Zsolnai György)
  • „Azoknak javaslom [a filozófiát], akik szeretnének valamit ténylegesen kezdeni az életükkel, értelemmel és tartalommal megtölteni, fogódzót találni a nehéz és kevésbé nehéz helyzetekben; ha szeretnének néha elveszni és újra megtalálni, megtaláltatni." (Zaka Stefánia)
  • „Úgy látom, hogy a mi képzésünkben egészen hangsúlyosak voltak az olyan területek, amelyek valahogyan kapcsolódtak a vallás problematikájához. Ez nekem nagyon tetszett." (Bernáth László)
  • „Rengetegféleképpen hasznosítható, olyan tág tudást ad és olyan kompetenciákat mozgósít, mely számos munkakörben alkalmazható. A filozófia beépül és minden tudományt kiegészít, bármivel párba lehet állítani." (Veres Katalin)
  • „A PPKE-BTK-n folyó filozófiaoktatás színvonala országos, a Campuson létrejövő közösség pedig nagyban segíti az élénk hallgatói élet kibontakozását, ami különösen fontos a filozófia szak esetében." (Zsolnai György)
  • „Két év közigazgatási szolgálat után a versenyszférában, menedzsment-területen is el tudtam helyezkedni és a végzettségem éppenséggel komoly előnyt jelentett!" (Névtelenséget kérő volt hallgató)
  • „Immanuel Kant a Pölitz-féle metafizikai előadások bevezetőjében kísérli meg definiálni a filozófiát; egy hosszas fogalmi meghatározás révén való szűkítés végén oda jut, hogy e tudomány végső sajátosságát az „egzisztenciális elköteleződés"-ben ragadja meg. Számos más diszciplínával szemben a filozófiát nem lehet „csak" szakmaként, a személyes, magánélettől független művelni, mivel a filozófiai ismeretek az ember abszolúte minden tevékenységi körét érintik. Ezt véleményem szerint érdemes kiegészíteni Friedrich Nietzsche Vidám tudomány c. kötetének 2.§-val, mely az Intellektuális lelkiismeretességről szól. Eszerint minden kérdésben csakis a (lehetséges) legutolsó pro- és kontra érvek felderítését követően dönthetünk tiszta lelkiismerettel és megalapozott módon. A fenti két gondolat összekapcsolása révén meglátásom szerint a filozófia egyszerre tesz képessé indokolt kereteken belül való abszolút toleranciára és nyitottságra, valamint stabil és kiegyensúlyozott személyes álláspont kialakítására." (Birta Zsolt)
  • „A tanároknak mind volt egy jellegzetes látásmódjuk a filozófiáról, ami lehetővé tette, hogy a filozófia egészen különböző megközelítéseit ismerjük meg. Ez a fajta pluralizmus szerintem előny. A tanárok készek voltak nagy energiákat fektetni abba, hogy segítsenek szakmailag megfelelő módon elkészíteni egy-egy munkát (szakdolgozatra, cikkekre, vagy tanulmányi versenyekre készülő dolgozatokra gondolok itt.)" (Bernáth László)
  • „A kis létszámú órák, a tanárok és diákok hozzáállása miatt a tanórák nagyon jó hangulatban telnek el, konzultációkra, kérdésekre, tanár-diák kapcsolat kiépítésére pedig az órákon kívül is van lehetőség. A hallgatók többnyire ismerik és segítik egymást, ami még pluszként elmondható." (Veres Katalin)
  • „Némi leegyszerűsítéssel alapvetőnek nevezhetünk két filozófiatípust: a kérdezés filozófiáját – ide tartoznak a szkeptikus és határozatlan filozófiák – és a válaszadás filozófiáját. E két típus mindenkor – így a filozófiaoktatásban is – kiegészíti egymást." (Paár Tamás)
  • „Annyit fontosnak tartok megjegyezni, hogy csak annak érdemes filozófiát tanulni, akit tényleg érdekel, de ez valószínűleg a többi szakkal is így van. Ha viszont valakit érdekel a filozófia, annak az a specialitása, hogy úgysem hagyják nyugodni az embert azok a kérdések, amelyek ide kapcsolódnak. Engem pl. mindig érdekelt, hogy hogyan működnek a számítógépek, de érdekes módon sohasem mélyedtem el ennek tanulmányozásában, mivel az életutam nem ennek a szakmának az irányába vitt. Viszont van egy olyan érzésem – bár ezt nem tudhatom, mivel végül filozófia szakos lettem –, hogy a filozófiával kapcsolatos kérdések (főleg azok, amelyeknek van etikai vonzata), engem akkor is érdekeltek volna, ha végül informatikus leszek, sőt, hobbi szinten biztos, hogy foglalkoztam volna vele. Ha pedig ezek a kérdések mindenképp foglalkoztatják az embert, miért ne volna érdemes megpróbálni "profi" szinten is foglalkozni velük?" (Bernáth László)
x