Vallástörténeti Mesterképzés a Pázmányon 2015. december 14.

Szakajánló

1) VALLÁSTÖRTÉNET SZAK
Az okleveles vallástörténész szakképzettséget adó Vallástörténet MA képzés, 2007-ben indult a történeti MA szakos képzések keretében. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik tájékozottak a vallási jelenségek és vallások történetében, a vallások történeti szerepében. A vallási jelenségek vizsgálata ugyanis az emberi gondolkodás és társadalmak működésének egyik legalapvetőbb struktúráját tárja fel. A hitek, hiedelmek elemzése egy-egy kultúra megértésének kulcsa lehet. A szak célja a történelemtudományban jártas, de filozófiai és társadalomtudományi megalapozottsággal és kitekintéssel is rendelkező szakemberek képzése, akik oktatási, kutatási, szakértői feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. Feladataik ellátásához megfelelő elmélyült elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek, igazi értelmiségiként empatikus, kreatív és invenciózus szakemberek.


A vallástörténeti oktatásban cél a kutatás és az oktatás professzionális szintű művelésére alkalmas szakemberek képzése. Az önálló kutatói kompetenciák kifejlesztése jelentős mértékben járul hozzá a korszerű tudással rendelkező hazai történet- és társadalomtudományi szakembergárda kialakításához. Ezen szakemberek a társadalom történeti kutatásával kapcsolatos különböző területeken képesek működni, hatékonyan hozzájárulni a társadalmi önismerethez; alkalmasak továbbá a kutatás és az oktatás professzionális szintű művelésére.


Szakirányok:
• általános vallástörténet
• hebraisztika
A mesterszak általános vallástörténet szakiránya nem egy-egy vallás történetét kívánja adni, hanem megmutatni történelem és vallás kapcsolatát, a történelem eseményeit, egyes korok és kultúrák társadalmi jelenségeit az adott kultúra vallás(ai)nak, ember- és társadalomképének oldaláról megközelítve. A hebraisztika szakirány az általános vallástörténettel közös törzsanyag mellett az ókori zsidóság és a judaizmus történetének tanulmányozása az eredeti források tükrében.


A felvétel feltételei
A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok: történelem, ókori nyelvek és kultúrák, keleti nyelvek és kultúrák.
Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe tovább azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a korábbi főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján – a hallgatónak a korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű ismeret a tanári szakirány történelem szakmai moduljából, amelyből legalább 16 kredit ókortörténeti és egyetemes és magyar egyháztörténeti ismeret. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.


Szóbeli felvételi
A felvételi beszélgetés célja a jelentkező motivációjának, általános és szakmai ismereteinek és tájékozottságának, valamit szakmai alkalmasságának felmérése.
Minden jelentkezőtől kérünk egy motivációs levelet, melyben részletezi az egyetemválasztás szempontjait, a szak választásának indokait, jövőbeni szakmai terveit és a választandó szakiránnyal kapcsolatos elképzeléseit. Kívánatos (de nem kötelező) egy választott szakdolgozati témával jelentkezni, amelyen a hallgató a képzés két éve alatt választott témavezetőjével dolgozik, elsajátíthatja illetve elmélyítheti a témájához szükséges nyelvi ismereteket, gazdagíthatja forrásismeretét. A képzés a törzsanyag elsajátítása mellett személyre szabott, a hallgató érdeklődésének és választott témájának megfelelő tutoriális jellegű képzést ad.


Speciális képzési feltételek:
A Rotschild Alapítványtól elnyert pályázati keret segítségével tutoriális foglalkozásokat szervezünk a héber nyelv és szövegolvasás területén, valamint rövid tanulmányi kirándulásokat a magyarországi és szomszédos országok zsidó kulturális emlékeihez. Ugyancsak a pályázati keret biztosítja évente 3-5 hallgató egy hónapos nyári modern nyelvi képzését (ulpán) a Haifai Egyetemen vagy a jeruzsálemi Polis Institute-ban.


Angol nyelvű kurzusokat igény szerint hirdetünk az ószövetségi kor kultúrtörténete és vallása, a közép- és újkori judaizmus, a Római Birodalom vallásai, valamint a kereszténység körai története körében.


További:
Végzett hallgatóink közül sokan folytatják tanulmányaikat PhD-képzés keretében az Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában, első sorban annak eszmetörténeti műhelyeiben (Antik eszmetörténet; Újkori ezsmetörténet).
A vallástörténet MA szakon oktatók, Keleti Intézet:
Dobos Károly egyetemi docens: rabbinikus, közép- és újkori zsidó vallás tárgyainak tantárgyfelelőse és koordinátora.
Fodor György, egyetemi tanár: keleti kereszténység, keleti egyházak
Tüske László egyetemi docens: az iszlám
Más intézetek és tanszékek:
Mezei Balázs egyetemi tanár: vallásfilozófia
Jany János egyetemi docens: vallás és jog; iráni vallások
Bácskay András egyetemi adjunktus: vallásantropológia, egyiptomi és mezopotámiai vallás
Kisdi Barbara egyetemi adjunktus: vallásantropológia, távol-keleti vallások, kortárs vallási irányzatok
Mohay Gergely egyetemi adjunktus: görög vallás
Kovács Péter egyetemi tanár: római vallás, a Római Birodalom vallásai
Perendy László egyetemi tanár: a kereszténység korai története
Őze Sándor egyetemi tanár: katolikus és protestáns felekezetek a kora-újkori Európában


2) KUTATÁS
A Keleti Intézet keretében 2014-ben, az intézményi KAP-pályázat támogatásával létrejött a Vallástörténeti kutatócsoport. Tagjai - Dávid Nóra, Esztári Réka, Kamrada G. Dolóresz - kutatói munkakörben dolgoznak, egyben részt vesznek a vallástörténet MA szak oktatásában a saját kutatási területükön. A csoport vezetője Fröhlich Ida egyetemi tanár. A kutatócsoport közös témája: a történeti emlékezet és vallási-társadalmi identitás kutatása. Ezen felül a Kutatócsoport tagjai saját kutatásaikat is folytatták, hazai és nemzetközi tudományos fórumokon népszerűsítve eredményeiket, melyeket szaktanulmányok, illetve monográfiák formájában publikáltak – mindezekről részletes információk a honlapon olvashatóak.


Projektek
Az elmúlt év közös projektje volt egy könnyen elérhető, nyilvános Biblia-adatbázis összeállítása, amely szakemberek és érdeklődők számára megbízható kiindulópontot nyújt a magyar nyelvű bibliafordítások adataival és szövegeivel kapcsolatban (az adatok összeállítói és szerkesztői: Gátas József és Balogh Katalin, informatikai szerkesztő Bartus Dávid). Az eddigi legteljesebb magyar online adatbázis kronologikus felépítésű, és tartalmazza az első kódextöredékektől a korai nyomtatványokon át a legújabb fordítások adatait. A teljes és részleges fordítások mellett kiterjed a csak töredékesen fennmaradt fordításokat is, és a fordításokban közölt nem-kánoni (apokrif) szövegekre is (a továbbiakban cél ezen szövegek adatainak és fordításainak közlése az adatbázisban). Az adatbázis jelenleg 19 szempont alapján kereshető. A projekt az OSZK-val együttműködésben készült, így számos dokumentum teljes szövegben is elérhető (OSZK Digitális Könyvtár, az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár és az OSZK Nyelvemlékek oldalakra mutató linkekkel). További lépés lesz az adatbázis térképekkel illetve az egyes eddig nem digitalizált dokumentumokkal való feltöltése.


A Biblia Qumránban című adatbázis (Dávid Nóra munkája) az ókori qumráni közösség könívtárában talált bibliai könyvek héber nyelvű szövegei és tördedékei (az eddig ismert legkorábbi bibliai kéziratok) adatait tartalmazzák.
A Rotschild Alapítványtól öt évre elnyert támogatás segítségével folyik a magyarországi katolikus egyházi könyvtárakban és gyűjteményekben fellelhető héber nyelvű könyvek felkutatása és adataiknak adatbázisba rendezése, graduális és a vallástörténet szak hebraisztika szakirányán végzett doktori iskolás hallgatók közreműködésével. Ugyancsak az alapítványi támogatásból rendezünk nemzetközi konferenciákat (legközelebb 2015. novemberében, „The Use of Psalms in Jewish and Christian Cultures" címmel, meghívott külföldi és hazai előadókkal).


Rendezvények:
A kutatócsoport szervezésében (rendezvények szervezője: Esztári Réka) havi rendszerességgel került megrendezésre a "Műhelytitkok" című műhely-szeminárium, a kutatócsoport tagjai és meghívott előadók – egy-egy specifikus téma hazai szakértői - részvételével. A szemináriumok célja a vallástörténész hallgatók, illetve a vallástörténet diszciplínája iránt érdeklődők számára betekintést nyújtani az aktuális kutatásaik módszertanába és eredményeibe.
A 2010-es év óta évente, majd félévente kerül megrendezésre az immáron meghatározó szakmai fórummá vált Vallástörténeti Workshop (szervezője Esztári Réka), amelynek során különféle kultúrkörök jeles kutatói reflektáltak a workshop témakiírásában felvázolt kérdés-felvetésekre. Az elmúlt évek témái voltak: „Szent tér", „Szent idő", „Papság a világ vallásaiban", „A rituális tisztaság rendszerei", „Hitélet és gazdaság", „Vallások konyhája", „A lakoma", „Szent szövegek és rituálék: hagyomány és újítás", „Szférák találkozása: Átjárás, átjárók, közvetítők".


Folyóirat: Axis
A konferenciákon elhangzott előadások alapján készült szaktanulmányok a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola és a Kutatócsoport által megjelentetett Axis című folyóiratban kerülnek közlésre. Az Axis vallástörténeti folyóirat, alapító főszerkesztője Fröhlich Ida, a szerkesztő bizottság tagjai: Bácskay András (PPKE BTK), Dobos Károly (PPKE BTK), Kalla Gábor (ELTE BTK) olvasószerkesztő: Esztári Réka). A folyóirat létrehozását és megjelentetését az elmúlt években elnyert TÁMOP és a KAP pályázatok segítették. A tematikus konferenciaanyag mellett vallástörténeti tárgyú tanulmányokat és recenziókat közöl. A folyóirat egyik célja publikációs lehetőséget biztosítani a graduális és doktori képzés hallgatói számára könyvismertetések és recenziók írása, illetve a workshopokon elhangzott előadásaik közlésével.


A PPKE KELETI INTÉZETE GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT KIADVÁNYOK
Fröhlich Ida, A qumráni szövegek magyarul, Piliscsaba: PPKE BTK, 1998; második, javított és bővített kiadás. Studia Orientalia 1, Budapest, Piliscsaba: Szent István Társulat, PPKE BTK, 2000
Jany János (szerk.), Szemelvények az ókori Kelet jogforrásaiból. Studia Orientalia 2, Piliscsaba: PPKE BTK, 2002
J.M. Miller, J.H. Hayes, Az ókori Izrael és Júda története (ford. Erdős Ágnes). Studia Orientalia 3, Piliscsaba: PPKE BTK, 2003
Amélie Kuhrt, Az ókori Közel-Kelet (ford. Mohay Gergely). Studia Orientalia 4, Piliscsaba: PPKE BTK, 2005
Fröhlich Ida, Dobos Károly Dániel (szerk.), Henok könyvei. Ószövetségi apokrifek 1, Piliscsaba: PPKE BTK 2009

x