Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A teljes anyag letölthető ITT!

• A kommunikáció- és médiatudomány szak minden szakdolgozó hallgatójának egy, a kommunikáció tágan értelmezett témakörébe vágó, tudományos igényű (nem publicisztikai jellegű) szakdolgozatot kell írnia.

• A szakdolgozat témáját és címét (A Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben) a szakdolgozat leadása előtt minimum két hónappal (február 15-ig, valamint szeptember 15-ig) kötelező a szakdolgozónak a Tanulmányi Osztályon leadnia. Az ehhez szükséges Szakdolgozat nyilvántartólap a honlapról letölthető. A témavezető személyét az Intézet főállású oktatói közül a hallgató szabadon választja ki. A témát és a címet a témavezetővel előzetesen egyeztetni kell.

• A szakdolgozat témáját az erre a célra rendszeresített, fentiekben említett Szakdolgozat nyilvántartólapon (azután, hogy a témavezető azt már aláírta) az intézetvezető hagyja jóvá. A Szakdolgozat nyilvántartólapot végül a Tanulmányi Osztályon, a hallgató saját tanulmányi előadójánál kell adni. A Szakdolgozati nyilvántartólapok közül legalább egy példánynak eredetinek kell lennie, a másik két példányt elegendő másolatban hozni.

• A szakdolgozattal kapcsolatos bármilyen változást (cím, témavezető stb.) be kell jelenteni az Intézetvezetőnek egy új Szakdolgozat nyilvántartólap kitöltésével, ugyanúgy, ahogyan azt az eredeti Szakdolgozat nyilvántartólappal már korábban is megtette a hallgató.

• A szakdolgozat elkészítésében a hallgatót témavezető (konzulens) tanár segíti. A hallgató indokolt esetben témavezetőnek megbízott előadót, vagy kivételes esetben külső szakembert is felkérhet, de ebben az esetben előzetesen az intézetvezető jóváhagyását kell kérnie.

• A szakdolgozat benyújtásának határideje: minden év április és november hó 15. napja. Amennyiben ez munkaszüneti napra esik, úgy a soron következő munkanap a leadás határideje. Benyújtáskor a hallgatónak igazolnia kell a témavezetővel folytatott rendszeres konzultációt, és csatolnia a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat benyújtásra alkalmas. (Igazolás – szakdolgozat benyújtásához) A Szakdolgozat nyilvántartólap és a szakdolgozat leadási időpontjának módosítása nem engedélyezhető.

• A szakdolgozat benyújtása egy bekötött papíros példány beadásával és a szakdolgozat Neptun rendszerbe történő feltöltésével valósul meg.

• A szakdolgozat bekötött példánya csak akkor fogadható el, ha a hallgató előzőleg feltöltötte a szakdolgozatát a Neptun rendszerbe. A szakdolgozatot PDF formátumban kell feltölteni. A feltöltendő fájl nevének tartalmaznia kell a hallgató nevét, a kar kódját, a képzés kódját és a témavezető nevét. Pl: Diák Elek, BTK, BANB-XAN, illetve pl: Dr. Oktató Péter.

• A szakdolgozat feltöltése a Neptun rendszerben:
Tanulmányok – Szakdolgozat/Szakdolgozat jelentkezés. Amennyiben a Beosztás eredménye mezőben zöld pipa van, a sorvégi + jelre kattintva a Szakdolgozat feltöltése gomb aktív. Megnyomása után meg kell adni a szakdolgozat címét, majd a Fájl feltöltése gombbal kiválasztani a megfelelő állományt és a Mentés gomb után megkezdődik a feltöltés. A visszajelző üzenetben zöld pipa jelzi a sikeres feltöltést. Ha van feltöltött szakdolgozat, a Szakdolgozat megtekintése gomb aktívvá válik és megtekinthető a dokumentum. Hallgatói webről nem törölhető a feltöltött szakdolgozat.

• A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató egyetemi tanulmányai során megfelelő elméleti és gyakorlati alapokat szerzett ahhoz, hogy egy, a kommunikáció- vagy médiatudomány területéhez kapcsolódó (bármely szakirányos, vagy általában vett kommunikációelméleti vagy médiaelméleti) témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben feldolgozzon.

Néhány alapvető útmutatás a szakdolgozat elkészítéséhez

• Olyan kommunikáció-, illetve médiatudományi, illetve bármely szakirányos szakdolgozati témát válasszon a hallgató, amely érdeklődési körének megfelel, és amely tanulmányai során felkeltette a figyelmét. A téma végleges kiválasztása előtt konzultáljon tanárai közül azzal, ill. azokkal, akiknek szakterülete közel áll a választott témához.

• Megfelelő, kifejező, rövid címet kell választani. A cím pontosan fedje a dolgozat tartalmát. A rövid cím mellé adható magyarázó jellegű alcím is.

• Készítsen előzetes, ideiglenes kutatási tervet, melyet menet közben természetesen módosíthat.

• Igyekezzen a kutatás témáját és időkeretét a lehető legpontosabban körülhatárolni, felépítését meghatározni.

• Nézzen át néhány friss, másodlagos forrást, azaz lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet, és az áttekintő folyóiratok egy-egy vonatkozó tanulmányát. Ezek segítségével pontosítsa a problémát, találja meg a dolgozat sajátos tárgyát, majd a tárgy alapvető terminusai, kulcsszavai segítségével állítson össze egy olyan bibliográfiát, amely a téma elsődleges kidolgozását segíti.

• A megtalált téma segédanyagain – könyv, folyóirat, kép, mozgókép, grafikon stb. – túl tájékozódjon a témát érintő, a témára vonatkozó másodlagos (szekunder) irodalomról!

• Olvassa el és jegyzetelje ki az elsődleges forrásokat. Természetesen az egyes tanulmányok bibliográfiái alapján tovább bővítheti az irodalmat. Az irodalom olvasását mindig a legfrissebb és a legátfogóbb művekkel kezdje.

• A jegyzeteket rendszerezze, próbálja meg kialakítani saját tanulmánya szerkezetét.

• A szükséges jegyzeteket, hivatkozásokat pontosan össze kell állítani.

• Csak legvégül kell a szöveget fejezetekre, alfejezetekre tagolni, majd stilizálni.

• Ha a kézirat teljesen kész, érdemes újraolvasni, ajánlott mással átolvastatni, és kritikus elemzésnek alávetni. (A nyelvhelyességi, vagy helyesírási kívánalmak figyelmen kívül hagyása elégtelen szakdolgozatot eredményezhet, ezért igen fontos a kész szöveg átolvasása és a hibák javítása.)

• Fontos: A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei rész szabályozza a nyelvtani és nyelvhelyességi hibák súlyát és jelentőségét a szakdolgozati bírálat vonatkozásában.

A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE

• A BA szakdolgozatot egy bíráló, az opponens véleményezi és jeggyel értékeli. A szakdolgozat végső jegyét az opponens által adott jegy adja.

• Az MA szakdolgozatot két bíráló, a témavezető és az opponens véleményezi és jeggyel értékeli. A szakdolgozat végső jegyét a két jegy matematikai átlaga adja – felfelé kerekítve. (Ha a bírálók által javasolt jegyek között két jegy, vagy annál nagyobb eltérés van, abban az esetben az intézetvezető egy harmadik személy bírálatát kérheti, vagy maga dönt a végső jegyről.)

A BA szakdolgozat minősítési szempontjai:

- témaválasztás
- a dolgozat szerkezeti felépítése
- forrásgyűjtés
- filológiai követelmények betartása
- érvelésmód
- nyelvi megformáltság
- kommunikációs relevancia

Az MA szakdolgozat minősítési szempontjai:

- témaválasztás
- a dolgozat szerkezeti felépítése
- forrásgyűjtés
- filológiai követelmények betartása
- érvelésmód
- kommunikációs relevancia
- tudományos eredmények

A SZAKDOLGOZATOK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYRENDSZERE

További információk:
https://btk.ppke.hu/hallgatoinknak/tanulmanyi-informaciok/szakdolgozat-zarovizsga

Tartalmi követelmények

• Tudományos igényű (nem publicisztikai), elméleti vagy empirikus jellegű, megfelelő bibliográfiai apparátussal ellátott dolgozatokat fogadunk el a kommunikáció- és médiatudomány területéről vagy a választott szakirány témakörében. Olyan témakört kell választani, melynek szakirodalma elég bő ahhoz, hogy kellő alapot nyújtson egy szakdolgozat elkészítéséhez. (A szakdolgozat műfajából fakadóan nyilvános írásmű, ezért Intézetünk nem fogad el a szakdolgozatra vonatkozó titkosítási igényt!)

• TÉMA: A szakdolgozatnak tükröznie kell a hallgató széles körű szakirodalmi tájékozottságát a választott témában. A szakdolgozó tehát sajtótörténeti, médiatörténeti, intézménytörténeti vagy egyéb leíró, helyzetelemző munkát is készíthet a tanult kommunikációtudományi fogalmi keret segítségével. A témát az adott elméleti vagy szakirányos tájékozódásának megfelelően dolgozza fel.

• MÓDSZER: A szakdolgozat tárgya tehát elvileg bármi lehet, ami a kommunikáció- és médiatudomány tárgyát képezi, a feldolgozásmódja azonban alapvetően nem történeti, nem sajtótörténeti, nem intézménytörténeti vagy pszichológiai, esztétikai, filmelméleti, stb., hanem kommunikáció- és médiatudományi. Ennek fogalmi bázisát tehát a kommunikáció- és médiaelméleti, valamint a szakirányos elméleti és gyakorlati tárgyak szolgáltatják.

• A hallgatónak a szakdolgozat címlapját követően (még a tartalomjegyzék előtt), külön betétlapon, az alábbi szövegrész beillesztésével és aláírásával nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta:

„Kijelentem, hogy a jelen munkát önállóan készítettem, és semmilyen más segédeszközt nem használtam a feltüntetetteken kívül. Kijelentem azt is, hogy munkám részben vagy egészben eddig sehol meg nem jelent, és hogy azt más intézményben szakdolgozatként nem nyújtották/ nyújtottam be.
Dátum, aláírás..."

• A jelöletlen hivatkozások súlyos etikai vétségnek minősülnek, ezért a plágium vétségébe eső dolgozat automatikusan elégtelen osztályzatot kap.

Egyéb tartalmi követelmények:

1. CÍM: A dolgozat címe pontosan fedi a dolgozat témáját. Ajánljuk a dolgozat témáját kifejtő, szűkítő alcím feltüntetését is.
2. TAGOLÁS: A szakdolgozat folyamatos, bekezdésekre vagy bekezdésekre és alfejezetekre tagolt szöveg. Jó, ha az egyes egységek első mondatai tartalmazzák az adott egység tételmondatát. (A tételmondat olyan mondat, amely kijelöli egy szövegrész pontos problémafelvetését.).
3. IDÉZÉS, HIVATKOZÁS: A gondolati és szó szerinti idézést egyaránt kötelező jelölni. Más szerzőtől átvett gondolat esetén az átvétel tényét jelöljük, minden esetben pontosan elhatárolva, hogy meddig tart az átvétel, honnan következnek a dolgozat készítőjének gondolatai. Az idézet méreteit tekintve ne nyomja el a főszöveget, az a teljes szöveg 15%-át ne haladja meg.
4. JEGYZETEK: A lábjegyzetek kétféle funkciót tölthetnek be, annak függvényében, hogy a dolgozat milyen szakirodalmi hivatkozási stílust alkalmaz. Alább, a formai követelmények 7. pontjában kétféle hivatkozási stílust ismertetünk. Az első esetében a hivatkozások a főszövegbe kerülnek (így a lábjegyzetek „felszabadulnak" egyéb célokra), a második esetben lábjegyzetekbe, így a lábjegyzetek elsősorban a hivatkozásokat tartalmazzák. Az első hivatkozási stílus esetében a lábjegyzetek célja a főszövegbeli gondolatok kiegészítése. (Olyan „ablakként" fogható fel, amely új távlatokat nyit meg úgy, hogy vagy pontosítja az állítást, vagy az állítással kapcsolatos összefüggéseket árnyalja.) Lehetőleg a dolgozat főszövegéhez szervesen nem illeszkedő, de hozzácsatolható gondolatokat fejtsük ki a lábjegyzetekben. Végjegyzet – a jegyzetek összegyűjtése a dolgozat végére – helyett minden esetben inkább lábjegyzetet használjunk.
Abban az esetben, ha a szakirodalom idézési módja a második felajánlott formát követi, a lábjegyzetek természetesen elsősorban az idézett szakirodalmi tételeket tartalmazzák, hiszen a hivatkozási forma hosszúsága miatt a hivatkozás nem helyezhető el a főszövegben. Ugyanakkor kitekintő, kiegészítő jellegű megjegyzéseknek is helyet adhatnak. Ebben az esetben tehát a lábjegyzetek egyaránt tartalmazhatnak hivatkozásokat és kitekintő, kiegészítő megjegyzéseket.
5. SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSANYAG: A dolgozat megírásához fölhasznált és hivatkozott szakirodalom és forrásanyag legfontosabb adatait a dolgozat végén egy összesítő jegyzékben adjuk meg (tehát nem minden egyes alkalommal a lábjegyzetekben), a szerzők (vezetéknév szerinti) betűrendjében. A szakirodalmi jegyzékben csak azokat a műveket tüntessük fel, amelyeket a dolgozat megírásához valóban fel is használtunk!
a) Szakirodalomnak minősül minden olyan írott anyag, amelyet szerzője a dolgozat által vizsgált problémakörről vagy annak egy részéről a tudományosság igényeinek megfelelően hozott létre. A hivatkozott szerzőnek a tudományos diskurzusban elfoglalt helyéről a dolgozat készítője úgy tud meggyőződni, ha legalább minimálisan tájékozódik az adott szerző tudományos karrierjéről.
b) Forrásanyag lehet pl. a tartalomelemzés tárgyát képező újság, bulvárlap, magazin, levelezés, levéltári anyag stb. Nem minősül tehát szakirodalomnak egy női magazin újságírójának véleménye, de forrásanyagként elképzelhető, amennyiben a dolgozat szerzője azt vizsgálja pl., hogy egy adott eseményre, könyvre, jelenségre stb. hogyan reagálnak az egyes magazinok.

Formai követelmények

• A szakdolgozat vázlatát, nyers fogalmazványát és a bibliográfiáját minél korábban ajánlott bemutatni a témavezetőnek.

• A dolgozat formátuma: Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, sorkizárt, másfeles sortávolság. A lap bal oldalán célszerű 3 cm-es margót hagyni, jobb oldali 2,5 cm, az alsó és felső margó 2,5 cm. Az oldalszámozás a jobb alsó sarokba kerüljön.

• A szakdolgozat szövegének terjedelme – bibliográfia és bármilyen melléklet nélkül – minimum 60 000 leütés (másfél szerzői ív), kb. 30 oldal. Mellékletek lehetnek fotók, filmképek, grafikonok, táblázatok stb. (A 60 000 leütésnél rövidebb szöveg automatikusan elégtelen!)

• A külső borítón fel kell tüntetni: SZAKDOLGOZAT, a készítő nevét és a készítés évét.

• A belső borítónak a dolgozat címén kívül tartalmaznia kell a készítés évét, a készítő nevét és szakját, a témavezető nevét és a borítólap tetején a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar feliratot.

• A címlap, majd a szerzői nyilatkozat után következzen a dolgozat tartalomjegyzéke.

• A tanszék kizárólag olyan szakdolgozatokat fogad el, melyek irodalomjegyzéke szabályszerű bibliográfiai címleírásokat tartalmaz. (Következetesen egyféle bibliográfiai szabályt alkalmazzon a dolgozatban!)

Egyéb formai követelmények

Többféle formai leírás és idézési stílus létezik (a különböző folyóiratok, kiadók más-más hivatkozási renddel dolgoznak). Az alábbiakban az általunk javasolt két stílust ismertetjük, tehát aki publikálni készül valahol, előtte tájékozódjon az ott használatos formai és idézési kritériumokról (angolul: style sheet). Ettől eltérő idézési és hivatkozási rendet alkalmazó, de azt következetesen végigvivő dolgozatot is elfogadunk – amennyiben azt valamely könyvkiadó vagy tudományos folyóirat használja.
1. TÖRDELÉS: betűnagyság: 12-es Times New Roman; sortávolság: másfeles (1,5-ös); a szöveg sorkizárt; jobboldali margó: 2,5 cm, baloldali margó: 3 cm (a kötés miatt); alsó, felső margó: 2,5 cm (ez 1 oldalon kb. 30–35 sort, 1 sorban kb. 80–90 leütést jelent); oldalszámozás: jobb alsó sarokban.
2. CÍMEK, alcímek kiemelésének eszköze a félkövér szedés (bold), a szövegközi kiemelésre használjunk dőlt betűket (kurzív, italic). Aláhúzás vagy ritkítás ne legyen. A szövegben említett művek (könyvek, filmek) címét dőlt betűvel szokás írni.
3. TAGOLÁS: A lapszámozás elengedhetetlen. Új bekezdést (új sor, beljebb kezdve) csak új gondolatnál alkalmazzunk. Figyeljünk arra, hogy a bekezdéseket indokolatlanul ne tördeljük tovább ENTERekkel – a leírt szövegnek folyamatosnak kell maradnia. Ha a dolgozatot alfejezetekre tagoljuk, ezek áttekinthetősége végett használjunk arab számozást (1., 1.1., 1.2., 1.2.1., ...), kisbetűket esetleg a szövegben kisebb kategóriák felsorolásánál használhatunk (felsorolás, amelyet nem követ fejezetnyi, csupán néhány szavas, mondatos kifejtés: a), b), c)...).
4. HELYESÍRÁS: A helyesírási értékelés alapja:
durva hiba = 3 hibapont, súlyos hiba = 2 hibapont, egyéb hiba = 1 hibapont.
Durva hibának minősül a ly - j összetévesztése, a tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek hibás írásmódja, a mássalhangzók és magánhangzók időtartamának téves jelölése, a hasonulásos jelenségek, valamint az igekötős igék hibás írásmódja.
Súlyos hibának minősül az idegen szavak hibás írásmódja, továbbá az egybeírás, különírás, kötőjeles írás eltévesztése (beleértve a kis- és nagykötőjelek megkülönböztetését). Egyéb hibának minősül az elütés, az írásjelek rossz használata és a hibás elválasztás.
5. IDÉZÉS, HIVATKOZÁS: Szigorúan betartandó a kétféle idézési mód közti különbség:
a) mondanivalónk alátámasztására, szó szerinti idézet esetén: rendes idézőjellel, szöveghűen, zárójelben a pontos idézeti forrás megadásával;
b) értelmezve, saját megfogalmazásunkban idézve valakinek a gondolatát, elméletét: a gondolat végén, zárójelben – szerző vezetékneve évszám. oldalszám – pl. (Orosz 1972: 152).
A szövegközi rövidebb idézeteket ne különítsük el kurzívval a szöveg többi részétől, elég az idézőjel. Ha az idézet hosszabb, mint 2–3 sor, akkor egy sor kihagyásával, kisebb betűmérettel vagy tabulálva közöljük, a pontos forrás megadásával, pl.:

„A szövegközi hosszabb idézeteket ne különítsük el kurzívval a szöveg többi részétől, elég az idézőjel. Ha az idézet több sor, akkor egy sor kihagyásával, kisebb betűmérettel, vagy tabulálva közöljük, szintén idézőjelben, a pontos forrás megadásával. A szövegközi hosszabb idézeteket ne különítsük el kurzívval a szöveg többi részétől, elég az idézőjel. Ha az idézet több sor, akkor egy sor kihagyásával, kisebb betűmérettel, vagy tabulálva közöljük, szintén idézőjelben, a pontos forrás megadásával."

a) Az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egymásnak fordított belső idézőjelekkel jelöljük, így: »idézet« (a szimbólumok készletéből ki lehet választani és beszúrni). Tehát ne használjuk helyette ezt: 'idézet'.
b) Az idézőjeleket a magyar helyesírás szerint tegyük ki, így: „idézőjel" (ne így: "idézőjel"). A karakterkészletében megtalálható mindkét idézőjeltípus. Ne használjuk helyette a ″ jelet, mert az az angol nyelvben használatos csupán, és nem idézőjelként (mértékegység-rövidítés).
c) Szakirodalmi hivatkozás esetén a szerző vezetékneve mellett a publikáció évszámát és az idézett hely oldalszámát zárójelben jelöljük, pl. (Epstein 1998: 96). A szakirodalmi jegyzékben így az adott könyv visszakereshető az évszám alapján.
d) Figyeljünk a kiskötőjel (-), valamint a (mai tipográfiai gyakorlatban egyforma hosszúságú) nagykötőjel és gondolatjel (–) precíz alkalmazására a helyesírási szabályzat útmutatása szerint.
6. FÜGGELÉK: Az elemzett teljes szövege(ke)t, forrásanyagot, nagyobb reklámképeket, bonyolultabb ábrákat stb. ne a főszövegen belül, hanem a dolgozat függelékében helyezzük el. Ha több mellékletünk van, számozzuk meg őket arab számokkal (pl. 1-es számú melléklet), a szövegben ezekkel a számokkal lehet rájuk hivatkozni.
7. SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSANYAG: a szakirodalomra és a forrásanyagra való hivatkozással kapcsolatban két formai megoldás lehetséges; az alábbiakban I. és II. formaként szerepel a két lehetséges idézési stílus.

I. IDÉZÉSI ÉS HIVATKOZÁSI STÍLUS
e) Kötetre való hivatkozás esetén:
— Szerző(k) évszám. Cím. Alcím. Kiadás. Megjelenés helye: Kiadó. Oldalszám.
pl. Petőfi S. János 1996. Multimédia. Több mediális összetevővel rendelkező irodalmi szövegek elemzése. Budapest: Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda.
Szabó Zoltán (szerk.) 1972. A szövegvizsgálat új útjai. Budapest: Gondolat.
— Az eredeti és az új kiadás évszámára így:
Sperber, Dan – Wilson, Deidre 1986/1995. Relevance: communication and cognition. Oxford: Blackwell.
f) Tanulmánykötetben szereplő szöveg esetén a kötetcímet (azt, amelyben a tanulmány található, ami kézbe vehető) emeljük ki, megadjuk az oldalszámot:
– a tanulmány szerzője évszám. A tanulmány címe. In: A kötet szerzője, (szerkesztője): A kötet címe. Megjelenés helye: Kiadó. Oldalszámok.
pl. Orosz Magdolna 1998. Narratív struktúrák filmen és irodalomban. In: Voigt Vilmos − Balázs Géza (szerk.): A magyar jelrendszerek évszázadai. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 151−162.
Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In: Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.): Syntax and semantics, vol. 3: speech acts. New York: Academic Press. 41–58. [Újraközölve: Grice, H. Paul 1989. Studies in the way of words. Cambridge (MA): Harvard University Press. 22–40. Magyarul: A társalgás logikája. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) 1997. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 213–227.]
g) Folyóiratban megjelent szöveg esetén:
– A cikk szerzője (évszám) Címe. (a folyóiratnév elé nem kell In:) A folyóirat címe. Folyóiratszám: Oldalszám.
pl. Klaniczay Gábor 1980. Szuperkommersz. Világosság 8–9: 564–570.
d) Interneten található szöveg esetén (amennyiben azonban az említett szövegnek létezik nyomtatott változata, a forrásmegnevezést tekintve minden esetben az az elsődleges!):
- SZERZŐ (amennyiben meg van jelölve), publikáció éve (amennyiben meg van jelölve) cikk címe. Elérhető az interneten: URL (a dátum, amikor a cikket legutóbb megnézte a hallgató). Példa: NEWMAN, MARK 2003. History of Turntablism. Elérhető az interneten: http://www.pedestrian.info/PedestrianHistoryofTurntablism.pdf (utoljára ellenőrizve: 2004.01.12.)
e) Egyazon évben, ugyanattól a szerzőtől/szerkesztőtől megjelentetett, hivatkozott műveket az évszám után tett kis latin betűkkel különböztünk meg: pl. Szeghő 1998a, Szeghő 1998b.

II. IDÉZÉSI ÉS HIVATKOZÁSI STÍLUS
a) Kötetre való hivatkozás esetén:
– Szerző: Cím. Alcím. Kiadó, Megjelenés helye, évszám, oldalszám, /sorozatcím, sorozatbeli kötetszám/.
pl. E. Broszinsky-Schwabe: Interkulturelle Kommunikation. Missverständnisse – Verständigung. VS Verlag, Wiesbaden, 2011.
A. Moosmüller (szerk.): Interkulturelle Kommunikation. Konturen einer wissenschaftlichen Disziplin. Waxmann, Münster–New York–München–Berlin, 2007 /Münchener Beiträge zur Interkulturellen Kommunikation 20/.
– Nem első kiadás esetén a kiadás száma a kiadás évéhez kapcsolódva felső indexbe kerül, a több városban székhellyel rendelkező kiadók esetében pedig nem szükséges valamennyi városnév kiírása (etc. rövidítés használható).
pl. J. W. Neuliep: Intercultural Communication. A Contextual Approach. Sage, Los Angeles etc., 20094.
– Ugyanarra a szövegre való többszöri hivatkozás esetén az első hivatkozás tartalmazza a szakirodalmi tétel valamennyi adatát, a második hivatkozástól elegendő a szerző nevének és a szöveg címének a feltüntetése, majd i. m. rövidítés után a hivatkozott oldalszám következzen.
pl. W. Reese-Schäfer: Kommunitarismus i. m. 123.
b) Tanulmánykötetben szereplő szövegre a következő forma szerint lehet hivatkozni:
– Szerző: Cím. In Szerző (vagy szerkesztő): Cím. Kiadó, Megjelenés helye, évszám, oldalszám, /sorozatcím, sorozatbeli kötetszám/.
pl. J. Straub: Interkulturelle Kommunikation – eine wissenschaftliche Disziplin? In A. Moosmüller (szerk.): Interkulturelle Kommunikation. Konturen einer wissenschaftlichen Disziplin. Waxmann, Münster–New York–München–Berlin, 2007, 209–242. /Münchener Beiträge zur Interkulturellen Kommunikation 20/.
c) Folyóiratban megjelent tanulmány esetén a hivatkozási forma a következő:
– Egy évfolyamon belül folyamatos számozású folyóiratok esetében:
Szerző: Cím. Folyóirat címe évfolyamszám (évszám), oldalszám.
pl. G. R. Ricci: Husserl's assistants: Phenomenology reconstituted. History of European Ideas 36 (2010), 419–426.
– Egy évfolyamon belül nem folyamatos számozású folyóiratok esetében:
Szerző: Cím. Folyóirat címe évfolyamszám/folyóiratszám (évszám), oldalszám.
d) Interneten található szöveg esetén (amennyiben azonban az említett szövegnek létezik nyomtatott változata, a forrásmegnevezést tekintve minden esetben az az elsődleges!):
- SZERZŐ (amennyiben meg van jelölve), publikáció éve (amennyiben meg van jelölve) cikk címe. Elérhető az interneten: URL (a dátum, amikor a cikket legutóbb megnézte a hallgató). Példa: NEWMAN, MARK 2003. History of Turntablism. Elérhető az interneten: http://www.pedestrian.info/PedestrianHistoryofTurntablism.pdf (utoljára ellenőrizve: 2004.01.12.).

FIGYELEM!
A jelöletlen hivatkozások súlyos etikai vétségnek minősülnek, ezért a plágium vétségébe eső dolgozat automatikusan elégtelen osztályzatot kap.
30 helyesírási hibapont felett a szakdolgozat érdemjegye elégtelen.