Tájékoztató

 

 

A SZAKDOLGOZATTAL ÉS A ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK,
Szakdolgozati témaajánlások


A Kiegészítő és átmeneti rendelkezések a TVSZ-hez 12. § szerint [a TVSZ 171. § (2) felhatalmazása alapján] „A szakdolgozat témáját, címét és témavezetőjét az adott alapszakért felelős intézet- vagy tanszékvezetővel jóvá kell hagyatni. A jóváhagyást az erre a célra rendszeresített űrlapon (Szakdolgozat nyilvántartó lap) igazoltatni kell.”

A Magyar Irodalomtudományi Intézetben a szakdolgozati bejelentő lapot a szakdolgozat benyújtása előtt öt hónappal, azaz a novemberben leadandó szakdolgozatokhoz június 15-ig, az áprilisban leadandó szakdolgozatokhoz az előző évben november 15-ig kell leadni. A lap leadását a Kar központilag szabályozza, további tudnivalók itt

A szakdolgozatot az alábbiak szerint kell leadni:
- egy kötött példány,
- illetve egy példányt fel kell tölteni a Neptun rendszerbe.
 

A szakdolgozat leadásakor a rendszeres konzultációt tanúsító, a témavezető által aláírt igazolást (Igazolás szakdolgozat benyújtásához) is le kell adni.

A szakdolgozatterjedelmi követelményei (irodalomjegyzék nélkül):
- hagyományos képzésben legalább 40 oldal, legfeljebb 100 oldal
- BA képzésben legalább 20 oldal, legfeljebb 100 oldal
- MA képzésben legalább 40 oldal, legfeljebb 100 oldal
 
Formai követelmények:
- a külső borítón fel kell tüntetni: SZAKDOLGOZAT; a készítő neve és a készítés éve
- a belső címlapon a következő adatok szerepeljenek: az egyetem és a kar neve, a dolgozat címe, készítőjének neve és szakja (szakpárja), a témavezető neve, a készítés éve
- az oldalszámozás a jobb alsó sarokba kerüljön
- a köthetőség érdekében a lapok bal oldalán 3 centiméteres margót kell hagyni, másutt 2 centimétert
- sortávolság: másfeles; betűnagyság: 12; betűtípus: Times New Roman
- a szakdolgozat tartalmi felosztása: tartalomjegyzék, főszöveg (bevezetés, kifejtő rész, összegzés), bibliográfia; ha van: mellékletek, függelék
- a dolgozat végén a TVSZ által előírt záradék álljon (Alulírott ..…. nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját szellemi termékem, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használtam.)

Szakdolgozati témaajánlatok a Magyar Irodalomtudományi Intézet oktatói részéről
(A hallgatók egyéni kéréseikkel a tudományterületileg illetékes oktatót keressék meg.)
 

Ajkay Alinka

1. Műfajok és motívumok a klasszikus magyar irodalomban

2. Antik hatások a klasszikus magyar irodalomban

3. Versforma és intertextualitás

4. A 19. századi magyar irodalom vezéregyéniségei (Kazinczy, Kisfaludy K., Vörösmarty, Petőfi, Gyulai)

5. A líra változásai a 19. századi magyar irodalomban

6. Sajtó- és várostörténet a 19. században

Bogár Judit

1. Toposzok, motívumok a régi magyarországi irodalomban

2. A régi magyar irodalom egyes alkotásainak továbbélése napjainkig

3. A régi magyar irodalom szerzőinek recepciója a későbbi korok irodalmában

4. Az oktatás és nevelés megjelenése a régi magyar irodalomban

5. A gyermek képe a régi magyar irodalomban

6. Régi magyar vallásos irodalom: imádságok, népénekek, prédikációk

Dobos István

1. A 20. századi magyar irodalom történeti és elméleti kérdései (korszakok, poétikák, kánonok, stílusirányzatok, hatás- és befogadástörténet, kritika- és tudománytörténet, klasszikus művek újraolvasásának lehetőségei, fordítás és külföldi fogadtatás)

2. A 20. századi magyar líra és próza történeti-poétikai megközelítései (poétikai modellek, műfaji határátlépések, az irodalom és a társművészetek kölcsönhatásai, önértelmező alakzatok, a szövegközöttiség változatai, a nyelvszemlélet és a személyiségkép összefüggései, test- és térpoétikák)

3. Kosztolányi Dezső életművének kutatása (regény, elbeszélés, költészet, színpadi művek, fordítás, értekező próza, hírlapi cikkek)

Hargittay Emil

1. Balassi Bálint költészetének középiskolai oktatása az új tudományos eredmények tükrében

2. Az irodalom és műveltség helyzetének megváltozása a 16. századi Magyarországon

3. Az irodalom és műveltség helyzetének megváltozása a 17. századi Magyarországon

4. A barokk irodalmi eszmény bemutatása Pázmány Péter művei alapján

5. Zrínyi Miklós költészetének középiskolai oktatása az új tudományos eredmények tükrében

Horváth Kornélia

1. Egy szabadon választott kortárs magyar prózai mű elemzése és tanítási módszerei

2. Egy szabadon választott kortárs magyar lírai mű elemzése és tanítási módszerei

3. Egy szabadon választott XX. századi magyar drámai mű elemzése és tanítási módszerei

4. Ottlik Géza prózaművészete és taníthatósága

5. Pilinszky költészete és taníthatósága

6. Nemes Nagy Ágnes költészete és taníthatósága

7. József Attila költészete és taníthatósága

8. Radnóti Miklós költészete és tanításának módszerei

9. Nagy László költészete és taníthatósága

Osztroluczky Sarolta

1. József Attila költői nyelve (poétikái)

2. József Attila esztétikai és költészetbölcseleti írásai

3. Németh László regénypoétikája

4. Ottlik Géza novellisztikája

5. Hajnóczy Péter elbeszélő prózája

6. Mészöly Miklós regénypoétikája

7. Háy János drámái

8. Tóth Krisztina költészete

9. Tóth Krisztina elbeszélései

10. Verselmélet, alakzatelmélet

Radvánszky Anikó

1. 20. századi és kortárs magyar irodalom

2. 20. századi és kortárs francia, angol és amerikai irodalom.

3. Irodalomelméleti megközelítések (műfaj, önéletrajziság, fikcionalitás, történetiség stb.) szerepe a műelemzésben

4. Narratológia és prózapoétika (elmélet és gyakorlat)

5. Az irodalom kultúratudományos megközelítései (test-, tér-, szubjektumelméletek stb.)

Sipos Lajos

1. A Jónás könyve és a mű szerepe a kulturális horizont tágításában a gimnáziumban

2. A késő modernitás korának líraformái s a líraformák tanításához készíthető feladatlapok

3. Ars poeticák összehasonlítása a gimnáziumban

4. Novellaelemzési eljárások a gimnáziumban

5. Önálló kutatások révén összegyűjthető egyéni ismeretek az írói levelezéskötetek tanulmányozásával

6. Motívum-vándorlás a magyar irodalomban

7. A világháló lehetőségei a műelemzésben

8. A késő modernitás egyik folyóiratának elemző értelmezése mint a tehetséggondozás egyik lehetősége

Thimár Attila

1. A reformkor szimbolikus történelmi versei és szerepük az oktatásban

2. Az életrajzi elemek és az önelvű poétikai megközelítés lehetőségei a középiskolában egy Berzsenyi-példa alapján

3. Az irodalmi kultusz kialakulásának mozzanatai a reformkorban és ennek tanítási lehetőségei a középiskolában

4. A kortárs magyar elbeszélésmód alakváltozatai, nyelvi rétegzettsége és tanítási módszertana

5. A vizuális elemek elemzési lehetőségei a kortárs magyar próza alkotásaiban különös tekintettel középiskolai felhasználhatóságukra

Vajdai-Horváth Zsuzsa

1. A Nyugat folyóirat irodalomesztétikai kérdései, problémái (paródia, irodalomkritikai gondolkodás...)

2. Szabadon választott 20. századi drámai mű elemzése, műfaji problémái, tanítási kérdései (Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő...)

3. A klasszikus és a későmodern magyar líra körébe tartozó alkotó(k) életművének történeti-poétikai kérdései, taníthatósága

4. A klasszikus és a későmodern magyar próza körébe tartozó alkotó(k) életművének történeti-poétikai kérdései, taníthatósága

5. Kaffka Margit regénypoétikája

 

A záróvizsgára jelentkezéshez egy külön erre a célra rendszeresített űrlapot (Jelentkezés záróvizsgára) kell kitölteni és a TO-n leadni.



Az űrlapok letölthetők a kar honlapjáról: http://www.btk.ppke.hu/hallgatoinknak/urlapok.

 
A záróvizsga menete és tételei:
 
BA
 
diszciplináris MA
 
magyartanári MA zárószigorlat

x