Beszámoló „A mediátor - Mongólia Oroszország és Kína között” c. előadásról 2014. november 6.

Dr. Birtalan Ágnes, az ELTE BTK Belső-Ázsia tanszékének vezetője volt a PEACH rendezvény előadója 2014. november 3-án.

A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport legutóbbi rendezvényének középpontjában Mongólia állt. Az előadás történeti és kultúrtörténeti összefüggésben vizsgálta a mongol népek és Kína viszonyát. Kitért a nomád (mongol) - letelepült (kínai) kapcsolatnak a korai történeti forrásokban megjelenő elemeire és ezek továbbélésére. Illetve a mongol sajtó anyagainak segítségével az előadó bemutatta Mongólia szerepvállalását "két szomszédja", Oroszország és Kína között.

Az előadás vázát a témához kapcsolódó kulcsfogalmak adták. Megtudtuk, hogy a “nomád”, “Belső-Ázsia” vagy az “akkulturáció” fogalmak alatt mit is értünk ma, 2014-ben. A nomád és a letelepült népeket alapvetően a gazdaság megléte különbözteti meg egymástól, de a gazdaság létrejötte attól is nagyban függ, hogy az adott terület alkalmas-e erre. Belső-Ázsián azt a területet értjük, ahol a nagyállattartó lovas nomadizmus hatása érzékelhető. Illetve, attól függően, hogy éppen melyik kutató definiálja a térséget, más és más országokat érthetünk Belső-Ázsia alatt.

Az előadás fő kérdése az volt, hogy pontosan hogyan is tölti be a mediátor szerepet a 3 millió főt számláló Mongólia, a 150 milliós Oroszország és az 1,4 milliárd fős lakosságú Kína között. A prezentációból kiderült, hogy főleg a mongol sajtó szereti hangsúlyozni országa „híd” szerepét, amely a gyakorlatban többoldalú találkozókban és államfői látogatásokban nyilvánul meg.

2014. szeptember 11-én egy háromoldalú találkozóra került sor Mongólia, Kína és Oroszország között Tádzsikisztánban. Itt Mongólia közvetítő szerepét lényegében az jelentette, hogy egy megegyezésben az ország biztosította az áruk szabad áramlását Kína és Oroszország között. A mongol politikai ellenzék azonban rögtön hangot adott abbéli félelmének, miszerint a szomszédok csak kihasználják a belső-ázsiai ország geopolitikai helyzetét és valójában Mongólia nem profitál ezekből a megállapodásokból.

Birtalan Ágnestől megtudtuk, hogy jelenleg van egy olyan tervezet is, ami szerint Mongóliában két különböző nyomtávú vasúti hálózat is ki fog épülni. Egy hosszabb, szélesebb nyomtávú, ami az oroszoknak kedvez, és egy rövidebb - de stratégiailag jobb helyen futó - keskeny nyomtávú vonal, ahol a kínai vagonok tudnak majd közlekedni. Az azonban bizonytalan, hogy ennek a tervnek a gyakorlati megvalósítása mikorra várható.

Az előadó kitért Mongólia “harmadik szomszéd” politikájára is. Erre nagyon jó példa Cahiagijn Elbegdorzs, mongol elnök néhány héttel ezelőtti, magyarországi látogatása. A belső-ázsiai ország igyekszik harmadik országokkal is szorosabb kapcsolatot kialakítani, hogy ne függjön túlzottam a szomszédos államokon.

Az rendkívül színes előadást több hallgatói és oktatói kérdés követte.

x