Kutatók éjszakája - Titkok, tilalmak, tabuk a Távol-Keleten 2019. szeptember 10.

A Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport idén is izgalmas előadásokkal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján.

A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport 2019-ben is részt vesz a Kutatók Éjszakáján.

Téma: TITKOK, TILALMAK, TABUK A TÁVOL-KELETEN

Időpont: 2019. szeptember 27. (péntek) 16:30–21:00

Helyszín: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112-es terem

Mit rejtegetnek a mongolok? Miért böjtölnek a kínaiak? Hogy akadályozzák meg az indonéz erdészek a gyanta túlzott csapolását? Miért bámulják meg a nőket Indiában? Hová tűnnek az internetfüggő kínai kamaszok? Hogy lehet, hogy Észak-Koreában egy sámánista párt ül a parlamentben? Miért viselnek a pakisztáni csecsemők szemfestéket? Ki a kínai Tudjukki?
Ázsia híres ritka kulturális szokásairól, hagyományos értékeiről, akár az országokon belül is egyedien fejlődő életszervezési és világnézeti rendszereiről. A szakirodalom mellett számtalan útikönyv és internetes élménybeszámoló igyekszik megismertetni a nyugati utazókkal az ázsiai tradíciókat és tilalmakat. Noha mély kulturális eredetük miatt a szokások és korlátozások gyakran homályos jelentésűek és jelentőségűek a kívülállók számára, a magatartási normák megsértése, vagy a közmegegyezéssel kerülendő beszédtémák nyilvános felvetése a helyiekből komoly ellenérzéseket, az állami szervek részéről pedig akár drasztikus fellépést is kiválthat. Az ázsiai hétköznapok szerves részeiként mindazonáltal ezek kikerülhetetlen tapasztalatai az utazóknak és megkerülhetetlen kutatási témái az antropológusoknak, szociológusoknak, etnográfusoknak, Kelet-kutatóknak. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján a távol-keleti titkokra, tilalmakra és tabukra összpontosítva számolnak be kutatási területük egy-egy érdekességéről.

AZ EST PROGRAMJA:

16:30–16:55 Csibra Zsuzsanna: A böjt (zhai) jelentősége a taoista liturgiában

17:00–17:25 Günsberger Dóra: Boszorkányság és fekete mágia Pakisztánban

17:30–17:55 Szakáli Máté: Egy taburendszer a fenntarthatóság szolgálatában: a „sasi"

18:00–18:25 Kusai Sándor: Politikai tabuk és szerepük Kína tekintélyelvű politikai rendszerében

18:30–18:55 Nyári Norbert: Hard Reset – Internetfüggők és átnevelésük Kínában

19:00–19:25 Szivák Júlia: A Káma-szútrától az anti-Rómeó-osztagokig – Szexualitás és szerelem Indiában

19:30–19:55 Gulyás Csenge: Akit nem nevezünk a nevén – a névtabu intézménye Kínában

20:00–20:25 Szilágyi Zsolt: Valóban titkos-e a mongolok története?

20:30–20:55 Salát Gergely: Földalatti és legális kereszténység Észak-Koreában

AZ ELŐADÁSOK:

16:30–16:55
A böjt (zhai) jelentősége a taoista liturgiában
Csibra Zsuzsanna (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

A korlátozások és az előírások minden vallás rituális hagyományában fontos szerepet töltenek be, keretet szabnak az emberi életnek, ugyanakkor a határok kijelölésével vezetnek el mélyebb spirituális élményekhez. A táplálkozás – mint alapvető életfenntartási rítus – ellenpárjaként megjelenik a böjt, amely nem egyszerűen csak a táplálkozás korlátozását jelenti, hanem az étel felajánlását, megosztását is a magasabb erőkkel. A zhai fogalma a kínai hagyományban egyszerre jelenti az ételáldozatot és a megtisztulás folyamatát, amelynek során elérhető a testi-lelki egészség. Az előadás a böjt taoista értelmezését igyekszik bemutatni a zhai jelentésrétegeinek elemzésével.

17:00–17:25
Boszorkányság és fekete mágia Pakisztánban
Günsberger Dóra (egyetemi tanársegéd, PPKE BTK, külső munkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

Pakisztánban erős hiedelmek fűződnek az okkultizmushoz: a rontás, a fekete mágia és a boszorkányság valós félelmeket szülnek az iszlám köztársaságban. Kizárja-e egymást az iszlám és a hit a fekete mágiában? Milyen hiedelmek kötődnek a fekete mágiához és hogyan védekeznek ellene, vagy éppen hogyan használják azt? Mit jelent a gyakorlatban, ha valakit boszorkánynak titulálnak? Az előadás célja, hogy egy 2015–2017 között folytatott pakisztáni terepmunka során gyűjtött adatok alapján bemutassa a fekete mágiához és a boszorkánysághoz fűződő hiedelmeket, gondolatokat és félelmeket.

17:30–17:55
Egy taburendszer a fenntarthatóság szolgálatában: a „sasi"
Szakáli Máté (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

Indonézia Maluku tartományában a természeti erőforrások felhasználását egy helyileg meghatározott tabu- és tilalomrendszer szabályozza, amelynek elnevezése „sasi". A szokásjogon alapuló, a lokális kultúrába ágyazott és a társadalmi viselkedésre is hatással bíró sasi már több mint négyszáz éve sikeresen hasznosítja fenntartható módon a térség tengeri és szárazföldi erőforrásait. A hozzáférést és betakarítást térben és időben korlátozó sasi szabályok elméletileg tehát hosszú távon is képesek az ökológiai és a kapcsolódó gazdasági előnyöket biztosítani, ám a tartalmuk és érvényesítési körük folyamatosan változik. A sasi rendszer az évszázadok alatt ki volt téve a kereskedelem (fűszerháborúk), a gyarmatosítás (portugálok, britek, hollandok), a vallások (kereszténység és iszlám) fenyegetéseinek és hatásainak, az 1970-es évektől pedig a nemzetállami politikai törekvéseknek. Ez alapján az előadás azt célozza bemutatni jelenleg miként interpretálják és milyen akadályokkal szembesül ez a generációkon átívelő környezeti fenntarthatóságot szavatoló taburendszer.

18:00–18:25
Politikai tabuk és szerepük Kína tekintélyelvű politikai rendszerében
Kusai Sándor (címzetes egyetemi docens, PPKE, külső munkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

Napjainkban a Kínai Népköztársaság mutatja fel a tekintélyelvű politikai rendszerek egyik legsikeresebb és leghatékonyabb változatát világszerte. Az autoriter kínai politikai gépezet sikerességének titkai összetettek és sokrétűek. Fogaskerekei és más erőátviteli mechanizmusai működésének egyik – bár nem az egyetlen – kenőanyaga a politikai tabuk társadalmi közmegegyezés által elfogadott létezése és sajátos kezelése. Többféle és változó politikai tabu van Kínában – köztük pl. az 1989-es tömegmozgalmak kérdésköre –, amelyek úgy mutathatják meg a rendszer és rezsim aktuális állapotát, fejlődési irányát és ellenálló képességét, mint az analizált vízcseppek a tengert. Az előadás ilyen politikai tabukat jár körbe, s rámutat sajátosságaikra, fő típusaikra, kettős politikai hatásukra és szerepükre a tekintélyelvűség viszonylag sikeres kínai továbbélésében a XXI. század újszerű körülményei között.

18:30–18:55
Hard Reset – Internetfüggők és átnevelésük Kínában
Nyári Norbert (kínai tanár, BCE)

Van az úgy, hogy a gyerek már megint naphosszat csak a gép előtt ül és a családjával is alig lép interakcióba. Sokszor gondolhattuk is magunkban, hogy ezt a függőséget már-már kezeltetni kellene. Kínában ez az elgondolás már a mindennapi valóság része: sokakat adnak be különböző létesítményekbe, ahol valamilyen úton-módon „lekapcsolják" őket erről a rendszerről. De igazak a hírek, amikkel mindenhol ijesztgetnek minket? Miért olyan nagy a titkolózás ezen intézményeken belül? Az előadás során a hallgatók betekintést nyerhetnek ebbe az alternatív valóságba, megismerkednek azokkal a stratégiákkal, amelyeket az állam a nevelésben felhasznál és példákon keresztül szembesülhetnek az átnevelés árnyoldalával is.

19:00–19:25
A Káma-szútrától az anti-Rómeó-osztagokig – Szexualitás és szerelem Indiában
Szivák Júlia (doktorandusz, Birmingham City University, tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

A világ leghíresebb szerelmi kézikönyve, a Káma-szútra, a Krisztus utáni első századokban Indiában íródott, a Khadzsuráhóban található, 10. századi templom erotikus szobrai pedig a mai napig vonzzák a látogatókat. Ehhez képest 2019-ben Indiában, a világ második legnépesebb országában a szex számít az első számú tabutémának, amelynek következtében a túlnépesedésen kívül az indiai társadalomnak az AIDS és a szexuális bűncselekmények gyors terjedésnek problémájával is szembe kell néznie. Mégis hogyan jutott idáig az indiai társadalom? Hogy vált a testiség tabutémává és milyen hatásai vannak ennek napjainkban? Az előadás többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerelem és szexualitás történetébe való bepillantással.

19:30–19:55
Akit nem nevezünk a nevén – a névtabu intézménye Kínában
Gulyás Csenge (egyetemi tanársegéd, PPKE BTK Kínai Tanszék)

Az ősi mágikus világkép szerint, ha valamit vagy valakit megnevezünk, azzal hatalmat is szerzünk felette. Talán ide vezethető vissza a névtabu kínai intézménye. A mindenkori császár személynevét évezredeken keresztül tilos volt leírni vagy kimondani, de alacsonyabb szinteken is élt az a szokás, hogy a családtagok saját felmenőiket nem emlegethették a nevükön. A Vízparti történet című nagyregényben például amiatt buknak le egy levél meghamisítói, hogy a levél állítólagos szerzője azon a nevén szólítja saját apját, amin nem lenne szabad. Az előadásban a kínai névtabu történetét és sajátosságait tekintjük át, s szó lesz arról is, hogy miként nevezték meg azt, akit nem lehetett, és miért felbecsülhetetlen segítség ez a történészeknek.

20:00–20:25
Valóban titkos-e a mongolok története?
Szilágyi Zsolt (tudományos főmunkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet)

A nomádok életben maradásának mindig is feltétele volt, hogy harmóniában éljenek környezetükkel. A természethez, de egymáshoz való kapcsolatukat is szigorú szabályok, olykor tabuk, tilalmak határozták meg. Életüket jól körülhatárolt rendszerben élik, de e rendszer szabályairól ritkán születtek írásos feljegyzések, hiszen társadalmukra jóval kevésbé volt jellemző az írásbeliség, mint letelepült szomszédjaikra. A felnövekvő generációk szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták meg a nomád élet szabályait, melyek így a kívülállók számára gyakran ismeretlenek maradtak. Nem véletlen, hogy a nomádokat sokszor kiismerhetetlen, furcsa, barbár népeknek írták le, hiszen az életüket meghatározó hagyomány olykor nehezen volt érthető a megfigyelők számára. Pedig a nomád életet át- meg átszövik olyan szabályok, kötelezettségek, tabuk, melyek ismerete könnyen hozzásegíthette az utazókat ahhoz, hogy szót értsünk velük, a tabuk megsértése azonban néha a tudatlan kívülállók fejébe is kerülhetett. A mai modern nomádok között ez a veszély már kevésbé fenyeget, de büszkék hagyományaikra, és tiszteletben tartják egykori őseik szokásait is.

20:30–20:55
Földalatti és legális kereszténység Észak-Koreában
Salát Gergely (tanszékvezető egyetemi docens PPKE BTK Kínai Tanszék)

A keresztény vallás a 18. század végén kezdett elterjedni a Koreai-félszigeten, s a 19–20. században az egész kelet-ázsiai térségben itt vált a legelterjedtebbé. A kereszténység különösen Korea északi részén volt népszerű, Phenjant egy időben „Kelet Jeruzsálemeként" emlegették. A hatalmat szovjet segítséggel átvevő Koreai Munkapárt azonban kíméletlenül üldözte és üldözi az idegen eredetű vallást, s ma alig van információnk a kereszténység észak-koreai helyzetéről. Azt tudjuk, hogy Phenjanban működik néhány templom, de sokak szerint ezek csak a külföldiek megtévesztését szolgálják. Menekültek beszámolói szerint a közös vagy nyilvános vallásgyakorlás minden formája tiltott, és ha valakiről kiderül, hogy keresztény, azt munkatáborba zárják. Ennek ellenére a vallás jelen van Észak-Koreában, a keresztények számát több százezerre teszik.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2526672870689371/ 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

x