PEACH tanyázás 2018 2018. október 15.

Sikerrel zárult a Kínai Tanszék és a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport első tudományos tábora.

A PPKE BTK Kínai Tanszék és a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport 2018. október 12-14. között Királyréten PEACH tanyázás néven tudományos tematikus tábort szervezett azzal a céllal, hogy a kínai szakirányos BA-s hallgatók, a Kelet-Ázsia tanulmányok MA-s hallgatók, illetve az Ázsia iránt érdeklődő nemzetközi tanulmányok szakos BA-s vagy MA-s hallgatók számára lehetőséget teremtsen kutatási eredményeik bemutatására, tapasztalataik kicserélésére és előadói rutinjuk fejlesztésére, továbbá a közösségépítésre. A helyszínt a Fatornyos fogadó és Erdei Hotel biztosította. A programon 24 hallgató, valamint 4 oktató vett részt.

A program az alábbiak szerint alakult:

2018. október 12. péntek

14:00-től: megérkezés, szabad program
19:00 körül: vacsora
20:00: Ki tud többet Á? – pszeudo-kocsmakvíz (Salát Gergely)

2018. október 13. szombat

7:30 zenés ébresztő
8:00–9:00 reggeli

I. Egy kicsi mozgás mindenkinek kell
Szekcióvezető: Gulyás Csenge

9:00–9:20 Takács Tamás (kínai szakirány 2. évf.): E-sportok Kínában
9:25–9:45 Bana Mónika (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): A labdarúgás helyzete Kínában
9:50–10:10 Füredi Barbara (kínai szakirány 2. évf.): Ritmikus tárgymanipuláció Kínában és Kínából – régen és ma

10:15−10:45 kávészünet

II. Hallod, hogy dübörgünk?
Szekcióvezető: Szilágyi Zsolt

10:45–11:05 Varga Ákos (Kelet-Ázsia tanulmányok I. évf.): A kínai kulturális forradalom és emlékezete
11:10–11:30 Kovách Fülöp (kínai szakirány 1. évf.): A kínai stratégiai kultúra
11:35–11:55 Pavlicsek Patrik (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): Zöldsárkány fekete pikkelyekkel: Kína és a napenergia felhasználása

12:00–13:30 ebédszünet

III. Emlékét megőrizzük
Szekcióvezető: Szakáli Máté

13:30–13:50 Harsányi Éva (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): A rókaszellem megjelenése a kelet-ázsiai folklórban
13:55–14:15 Somogyi Dominika (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): Konfucianizmus a modern dél-koreai társadalomban
14:20–14:40 Kiss Ildikó (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): A hagyományos japán bábszínház
14:45–15:05 Szappanos Anna (Kelet-Ázsia tanulmányok.): Ázsia kulturális és természeti örökségének nemzetközi jogi védelme

15:10–15:40 kávészünet

IV. Köztünk szólva
Szekcióvezető: Günsberger Dóra

15:40–16:00 Éliás Boglárka (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): Nemzeti identitás és külpolitikai koncepciók a modern Mongóliában
16:05–16:25 Pálfalvi Noémi (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): Párhuzamok a Szentszék diplomáciai kapcsolataiban Kínában és Magyarországon
16:30–16:50 Szász Réka ((politikaelméleti doktori iskola)) A Dél–Dél együttműködés napjainkban: erősödő Kína–Latin-Amerika kapcsolatok

16:50−17:20 kávészünet

V. Átmeneti állapot
Szekcióvezető: Salát Gergely

17:20–17:40 Miklós Norbert (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): A taiwani demokratizáció folyamata
17:45–18:05 Stachó Krisztina (nemzetközi tanulmányok MA): A sáfrányos forradalom Indiában
18:10–18:30 Teleki András (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): Imaginárius bosszú és kulturális harc: terrorizmus a kortárs indiai filmművészetben

18:35–19:30 vacsora

2018. október 14. vasárnap

8:30: zenés ébresztő
9:00–10:00 reggeli

VI. Másképp mondva....
Szekcióvezető: Gulyás Csenge

10:00–10:20 Nyári Norbert (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): Világok találkozása egy nyelvben: A Singlish
10:25–10:45 Pataki Júlia (kínai szakirány 3. évf.): A kínaiak külföldiekhez való viszonyulása
10:50–11:10 Farkas Diána (kínai szakirány 2. évf.): Hol volt, vagy épp nem volt egy kínai sikettársadalom
11:15–11:35 Tóth Tamás (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): A pekingi éjszakai élet az elmúlt négy évtized tükrében

12:00–13:00 ebéd

ABSZTRAKTOK

2018. október 13. szombat

I. Egy kicsi mozgás mindenkinek kell
Szekcióvezető: Gulyás Csenge

9:00–9:20 Takács Tamás (kínai szakirány 2. évf.): E-sportok Kínában

Mikor a videojátékok első, kezdetleges formáikban megjelentek még aligha gondolta volna valaki, hogy egyszer majd a televíziót és a filmeket fogják szorongatni a popkultúrában betöltött vezető szerepért. Ma pedig ott tartunk, hogy a profi szintű videojátékozás köré a Nemzetközi Olimpiai Bizottság demonstrációs eseményt szervezett az Ázsia Játékokon, művelőit pedig több ország már hivatásos sportolóként is elismeri. Előadásom célja az, hogy bemutassam miként is született meg ez az igen sajátos, már-már különálló iparág, melynek bölcsője Ázsia, az E-sport. Minek köszönhető, hogy itt vált népszerűvé és milyen szerepet is tölt be pontosan a Távol-Keleten.

9:25–9:45 Bana Mónika (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): A labdarúgás helyzete Kínában

A futball őse valószínűleg egy kínai találmány, hiszen több alapvető tulajdonságban osztozik a cuju a modern kori labdarúgással. Kínában a modern kori futball a 20. század közepén jelent meg, azóta egy rögös utat járt be a profizmusig. A politikai vezetés is nagyban befolyásolja a sportok helyzetét. A nacionalizmus és a sport összekapcsolódik, az emberekre nagy hatással bír a sport összekovácsoló ereje. Így aztán Kínában is, ahogy más országokban, középpontba került az a nézet, miszerint egy ország a saját magáról alkotott képet úgy tudja a leginkább alakítani, hogy a világszintű sporteseményeken előkelő helyezést ér el. Így Kína úgy is próbálta az ország nagyságát mutatni, hogy világszintű sporteseményeket szervezett, például Formula-1-es futamot és nyári olimpiát. Ezek mind hozzájárultak az ország népszerűsítéséhez, hiszen a hírük bejárta az egész világot. A következő célkitűzésük pedig, hogy megrendezhessenek egy labdarúgó világbajnokságot.

9:50–10:10 Füredi Barbara (kínai szakirány 2. évf.): Ritmikus tárgymanipuláció Kínában és Kínából – régen és ma

Az előadásomban szeretném megmagyarázni, miért pontosabb a „ritmikus tárgymanipuláció" fogalma a zsonglőrködés fogalmánál, és szeretnék rátekinteni arra, mennyire sokszínű ez a cirkuszművészeti műfaj. A zsonglőrködés történetéről nagyon kevés forrás van – ennek okaira és következményeire is kitérnék az előadásban, majd röviden bemutatnám azokat az írásos vagy képi forrásokat, amelyek a kínai zsonglőrködés történetéről adnak képet. Végül részletesen foglalkoznék a két (vagy három), híresebb, kínai eredettel rendelkező eszközzel, a diabolóval, vagy kínai jojóval, illetve az ördögbottal, amelynek egy hazánkban elterjedtebb verziója a virágbot. Az előadásban megvizsgáljuk az eszközök kialakulását, hogy mire használták eredetileg, illetve hogy hogyan terjedtek el világszerte, és milyen formáikat ismerjük és használjuk ma.

II. Hallod, hogy dübörgünk?
Szekcióvezető: Szilágyi Zsolt

10:45–11:05 Varga Ákos (Kelet-Ázsia tanulmányok I. évf.): A kínai kulturális forradalom és emlékezete

A kínai kulturális forradalom világszerte úgy ismert, mint az elvakult, fékevesztett radikalizmus és a társadalmi káosz iskolapéldája. A Kínai Kommunista Párt ugyancsak egyfajta szégyenfoltnak ismeri el az időszakot mind a Párt történetében mind Mao hagyatékában, azonban szigorúan ellenőrzi a róla megjelenő médiát. A modern Kínának egy meghatározó fejezetéről van szó, amely a mai napig él a közemlékezetben és gyakran szolgál referenciapontnak az elkerülendő káosz és despotizmus szimbólumaként. Előadásomban egy rövid történeti összefoglaló mellett ki szeretnék térni a forradalom esztétikájára és propagandájára, valamint a mai értékelésére és emlékezetére.

11:10–11:30 Kovách Fülöp (kínai szakirány 1. évf.): A kínai stratégiai kultúra

Egy ország stratégiai kultúrájának ismerete lehetővé teszi bel- és külpolitikájának alaposabb megértését. Azonosításához elengedhetetlen az ország történelmének és kultúrájának megismerése. Az előadás bemutatja a kínai stratégiai kultúrát és hagyományt, sorra veszi a kialakulásában a szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Kiemelten foglalkozik azzal a Henry Kissinger Kínáról c. könyve nyomán elhíresült gondolattal, hogy a kínai stratégiai kultúrát hogyan reprezentálja a híres, körülbelül 4000 éves táblajáték, a go. Végezetül bemutatja, hogyan jelenik meg ez a kultúra és hagyomány napjaink Kínájának külpolitikájában, például az Egy övezet egy út kezdeményezésben.

11:35–11:55 Pavlicsek Patrik (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): Zöldsárkány fekete pikkelyekkel: Kína és a napenergia felhasználása

Az elmúlt egy évtizedben Kína méltán nyerte el a megújuló energiapiacon a „zöldsárkány" becenevet, zöldberuházásainak értéke ezen a téren is világelsővé léptette elő a korábban környezetszennyezésről hírhedté vált nagyhatalmat. Hogy ne menjünk messzire, az utóbbi hónapokban, fél évben több ízben is közölte a nemzetközi sajtó Kína új szolárfarmjainak átadását, információkat hintett el a jövőbeli lehetőségekről és a nagy léptékű növekedés terveiről is. Több fórumon viszont kétségbe vonják Kína hosszú távú sikereit a piac ezen szegmensén, hivatkozva technológiai korlátokra, ökoszisztéma megbontására, és így tovább. Felmerül a fő kérdés, hogy Kína napelemberuházásai hosszútávon valóban megtérülő projektek, vagy pedig csak egy nagy költségvetésű médiafogás akar lenni? Előadásomban a fent említett jelenség miértjeire, jelenlegi körülményeire és várható hatásaira adok választ.

III. Emlékét megőrizzük
Szekcióvezető: Szakáli Máté

13:30–13:50 Harsányi Éva (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): A rókaszellem megjelenése a kelet-ázsiai folklórban

Előadásomban megpróbálom bemutatni és összehasonlítani a kelet-ázsiai és a mongol folklórban megjelenő rókaszellem különböző alakjait és a modern kultúrában való tovább élésüket. Először is szeretnék beszélni a rókamítoszok keletkezéséről és nagyon röviden megemlíteném az európai és az amerikai mitológiában megjelenő rókát és a hozzá kapcsolódó népszokásokat. Ezután rátérnék a mongol rókakultuszra és hiedelmekre, továbbá részletesebben ismertetném a kínai, a japán és a koreai rókaszellem alakját és tulajdonságait, valamint történetekből vett példákkal szeretném színesíteni az előadást. Végezetül a jelenkori populáris kultúrában előforduló rókaszellemekről, ezen belül főként a koreai filmekben megjelenő kilencfarkú rókáról szeretnék szót ejteni.

13:55–14:15 Somogyi Dominika (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): Konfucianizmus a modern dél-koreai társadalomban

Előadásom célja bevezetésképpen bemutatni a konfucianizmus alapfogalmait, elveit, Kínából a Koreai-félszigetre kerülését és elterjedését a területen, majd bővebben vizsgálni hatásait és jelentőségét a mai koreai társadalomban. Ismertetem a konfucianizmuson alapuló hierarchiát, megjelenését a hétköznapokban, és a rá épülő dél-koreai vállalati rendszer, a cshebol működését, amely kialakulásában fontos szerepe volt a tradicionális család struktúrájának. Továbbá fontosnak tartom megemlíteni a konzervatív társadalomban és családban erősen jelenlévő nemi szerepeket és patriarchális rendszert, napjainkban a társadalom modernizálódását, a globalizációt, a feminista gondolatokat, és hogy ezek milyen hatással vannak a hagyományos konfuciánus értékekre.

14:20–14:40 Kiss Ildikó (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): A hagyományos japán bábszínház

Az előadásomban a BA-s szakdolgozatomat szeretném bemutatni, amely a ningyō jōruri, tradicionális japán bábszínházról szól. Ez a műfaj egy kihalóban lévő színház, mivel nagyon kicsi az érdeklődők köre, ugyanis a japánok nagy részét nem érdeklik a hagyományos darabok, illetve azok nyelvezetében régi oszakai dialektust használnak, ezért nem könnyű megérteni mi is zajlik a színpadon. Nehéz műfaj, hiszen nagy szükség van a teljes összhangra, a gyakorlatra és a tapasztalatra, amihez több év tanulás szükséges, ezért mindenki rengeteget gyakorol. Ebben a műfajban még ma is tartják a régi hagyományokat és a hierarchikus rendszert. Szeretném bemutatni a színház kialakulását, a színpadon mozgó művészeket és a bábok felépítését.

14:45–15:05 Szappanos Anna (Kelet-Ázsia tanulmányok.): Ázsia kulturális és természeti örökségének nemzetközi jogi védelme

Az előadásomban arra teszek kísérletet, hogy bebizonyítsam, miért van szükség a természeti és kulturális kincsek, örökségek nemzetközi jogi védelmére. Úgy gondolom, hogy a mai világban egyre több gondot kell fordítanunk a fennmaradt örökségek megőrzésére. Az előadásomban Kelet-Ázsiára fókuszálok, azon belül név szerint a kínai Nagy Falat, a japán Himedzsi várkastélyt és a dél-koreai Szokkuram grottót és Pulgaksza templomot veszem alapul. Az előadás nemzetközi jogi vonatkozásához az UNESCO Világörökség Egyezménye szolgál segítségül. Manapság Kelet-Ázsia nagyon gyorsan fejlődik mind technikailag, mind gazdaságilag, mégis alapvetőnek tartják gyökereik megőrzését. Nem számít, hogy az örökségek milyen veszélyekkel, fenyegetésekkel néznek szembe, nemzetközi együttműködéssel minden felmerülő probléma megoldása lehetséges.

IV. Köztünk szólva
Szekcióvezető: Günsberger Dóra

15:40–16:00 Éliás Boglárka (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): Nemzeti identitás és külpolitikai koncepciók a modern Mongóliában

Mongóliában a politikai életet a rendszerváltás utáni első években az identitáskeresés jellemezte. A nemzeti identitás definiálásának főbb kérdései egybeestek az új, független külpolitika kidolgozásának főbb kérdéseivel: Hova, kikhez tartoznak a mongolok? Milyen szempont szerint kéne ezt a hovatartozást meghatározni? Földrajzi dimenziók vagy kulturális dimenziók szerint? Mongólia három nagy civilizáció találkozásánál fekszik: a keresztény Oroszország, a konfuciánus Kína és az iszlám Közép-Ázsia találkozásánál, úgy hogy ő maga nem tartozik egyik kulturális egységhez sem. Tehát a rendszerváltást követően nem volt kész külpolitikai koncepció, több lehetséges elképzelés is született. Előadásomban ezeket az elképzeléseket ismertetem, majd bemutatom a választott koncepciót és azt, hogy hogyan működik az a gyakorlatban a mai napig küszködve a mongol identitás és a külpolitikai érdekek között húzódó feszültséggel.

16:05–16:25 Pálfalvi Noémi (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): Párhuzamok a Szentszék diplomáciai kapcsolataiban Kínában és Magyarországon

Előadásom témája vallás és politika kapcsolata Kínában, különös tekintettel fókuszálva a Szentszék Kína-politikájára. A terület aktualitását adják Ferenc pápa közelmúltban tett kijelentései, melyek a Szentszék, Kína irányába tett újszerű diplomáciai lépéseknek tekinthetőek. Vizsgálatom során arra keresem a választ, hogy a Szentszék jelenlegi Kína-politikája, milyen hasonlóságokat mutat az Ostpolitik diplomáciai folyamataival, különös tekintettel az Ostpolitik magyarországi fejleményeivel. Ferenc pápa megnyilatkozásait sokan forradalminak tekintetik, azonban fontos felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi szentszéki folyamatok jól ismertek az Egyház diplomáciai munkáját kutatók számára. Előadásom célja rávilágítani azokra a kapcsolódási pontokra, melyek az 1960-as évektől zajló szentszéki keleti politika és jelenlegi Kínával kapcsolatos döntések mögött zajlanak. Több területen is összehasonlíthatónak tartom a Szentszék diplomáciai lépéseit az Ostpolitik és Kína ügyében. A legfontosabb terület a püspökök kinevezésének kérdése, és annak „megoldása" a Szentszék részéről. Bemutatom az összefüggéseket a magyar békepapi mozgalom valamint a kínai Katolikus Egyház Hazafias Társasága között. Továbbá marginálisnak tűnő hasonlóságokra is kitérek, melyek a téma szempontjából relevanciát mutatnak.

16:30–16:50 Szász Réka (politikaelméleti doktori iskola) A Dél–Dél együttműködés napjainkban: erősödő Kína–Latin-Amerika kapcsolatok

A kínai befolyás egyre nagyobb mértéket ölt világviszonylatban és ennek hatásától Latin-Amerika sem marad érintetlen. Habár a két térség közötti diplomáciai kapcsolatok kezdete a hidegháborúig és a Dél-Dél együttműködésig nyúlik vissza, a gazdasági kapcsolatok erősödésének a bipoláris világ megszűnése adott új lendületet. A kétezres évek óta a két térség között egy új, fokozatosan mélyülő politikai, gazdasági és kulturális együttműködésnek lehetünk a tanúi, melynek várható következménye, hogy Kína néhány éven belül kiszorítja a térségből Latin-Amerika hagyományosan legfontosabb partnerét, az Egyesült Államokat is.

V. Átmeneti állapot
Szekcióvezető: Salát Gergely

17:20–17:40 Miklós Norbert (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): A taiwani demokratizáció folyamata

A taiwani demokratizációs folyamat egyes szakértők szerint az 1950-es években kezdődött és 2000-ben zárult le. A folyamat megértéséhez azonban szükség van egyes előzményekre, amelyek ismeretével sokkal könnyebben megérthetjük a folyamat intencióját és kirobbanó jellegét. Épp ezért lőadásom során a taiwani demokratizációs folyamatot − a Japán gyarmati uralomtól kezdve 2000-ig, az első ellenzéki párt győzelméig − fogom röviden bemutatni, kiemelve azon fontosabb eseményeket, amelyek meghatározó szerepet játszottak a taiwani demokrácia kialakulásában.

17:45–18:05 Stachó Krisztina (nemzetközi tanulmányok MA): A sáfrányos forradalom Indiában

India méltán híres sokszínűségéről: számos etnikum, vallás, nyelv, és szokás keveredik a Dekkán fennsík egészén. De mi történik akkor, ha az egyik kultúra a saját felsőbbrendűségét kezdi hirdetni, és ehhez országos szintű politikai legitimációt is szerez? A hindu nacionalizmus India egyik legrégebbi mozgalma, ami a 19. század elején még az elmaradott gyarmat fejlődését kívánta szolgálni a gyarmattartókkal összefogva. A mozgalom mai megjelenése cseppet sem mondható barátságosnak, hiszen ellenségképek gyártásával, és a hinduság és a hindu kultúra felsőbbrendűségének hirdetésével pont ezt a színes kulturális közeget próbálja felőrölni. Előadásomban igyekszem bemutatni a hindu nacionalizmus, és az ezt hirdető Bháratíja Dzsanata Pártot, valamint kitérek arra is, hogy milyen fenyegetés éri a muszlim és a keresztény vallási kisebbségeket, illetve az indiai jogállamiságot.

18:10–18:30 Teleki András (Kelet-Ázsia tanulmányok 1. évf.): Imaginárius bosszú és kulturális harc: terrorizmus a kortárs indiai filmművészetben

Előadásom célja, hogy bemutassam a terrorizmus ábrázolását az indiai kortárs filmművészetben a téma nemzetközi szakirodalma és az indiai sajtó alapján. Előadásomban a téma áttekintése mellett részletesebben kívánok elemezni egy konkrét alkotást, a Nikhi Advani rendezésével készült, és 2013-ban bemutatott D-Day című filmet. A téma érdekességét, és egyben relevanciáját az a tény adja, hogy ezen filmek részét képezik az India és Pakisztán közötti kulturális harc propagandájának, ugyanis számos filmben konkrét, vagy átvitt utalás történik Pakisztánra, mint a terrorizmus támogatójára.

2018. október 14. vasárnap

VI. Másképp mondva....
Szekcióvezető: Gulyás Csenge

10:00–10:20 Nyári Norbert (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): Világok találkozása egy nyelvben: A Singlish

„Why he anyhow do things?" Első látásra úgy tűnhet, mintha valaki nagyon ki akarta volna fejezni magát, de még sem jött a szájára a helyes mondat. A valóság azonban távolról sem ennyire egyszerű: Ez egy olyan különleges kontextus része, amelyet a szaknyelv Singlishként (Singaporean English) dokumentál. Ez a már-már pidzsinnek nevezhető beszéd sok érdekességre rámutat a szingapúri mindennapokból. De hogyan lehet ezt a nagy kavarodást kibogozni? Egyáltalán mit jelent a fenti mondat? Előadásom során a hallgatóság először egy általános képet kap a szingapúri mindennapokról, majd pedig a prezentáció második felében ezt a beszédmódot vizsgálva rálátást kap arra, hogy a nyelv hogyan is tud kulturális hidat képezni Szingapúr lakói között.

10:25–10:45 Pataki Júlia (kínai szakirány 3. évf.): A kínaiak külföldiekhez való viszonyulása

Kínában gyakran találkozhatunk egy erős nemzeti öntudattal, keleti mentalitással, de nyugatról egyre több hatást kapva a kínaiak hozzáállása is folyamatosan alakul, változik a külföldiekkel kapcsolatban. Míg korábban a határon túliakra inkább betolakodókként tekintettek, napjainkban sokkal inkább egyfajta „érdekességnek" számítanak, főképp, ha az adott városban nem gyakran fordul meg külhoni. Ennek az újdonsült érdeklődésnek azonban nem feltétlen van pozitív fogadtatása a másik fél számáról. Előadásomban a jelen kínai generáció külföldiekkel kapcsolatos benyomásáról, illetve az általuk a kínai társadalomra gyakorolt hatásairól lesz szó.

10:50–11:10 Farkas Diána (kínai szakirány 2. évf.): Hol volt, vagy épp nem volt egy kínai sikettársadalom

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy XIV. századbeli Kína, ahol a Ming-dinasztia idején feljegyezték az első jelnyelvet használó közösséget. Ugyanakkor azok a rémhírek járják a szakirodalmak lapjait, hogy valójában nem is létezik olyan, hogy kínai sikettársadalom. Ezzel szemben Magyarországon a siketközösség öntudatos, a kollektív emlékezet valamint a siketkultúra olyan összetartó erő, ami egy egységes nyelvi kisebbséget hozott létre a magyar társadalmon belül. Előadásomban korábbi kutatások eredményeire és kínai siketek személyes elmondásaira támaszkodva arra próbálok rávilágítani, hogy a rémhírek igazak-e, és ha igen, akkor miért alakulhatott ki ekkora differencia a két ország hallássérültjei között. Vajon a Kínai siketek boldogan élnek, amíg meg nem halnak?

11:15–11:35 Tóth Tamás (Kelet-Ázsia tanulmányok 2. évf.): A pekingi éjszakai élet az elmúlt négy évtized tükrében

Peking az a hely, ahol az éjjel nem érhet véget, és még varázslatosan olcsó is lehet emellett. Mivel kecsegteti az odalátogatókat a pekingi éjszaka? Mit kaphatunk a pénzünkért? Vagy mit kaphatunk ingyen, ha külföldiek vagyunk? Az elmúlt negyven évben rengeteget változott a pekingi éjszakai élet, ami nem csak az egyre tudatosabb biztonsági előírásoknak, intézkedéseknek köszönhető, hanem a pekingi városfejlesztésnek, így a főváros folyamatos arculatváltásának is. Ez az előadás egy popkulturális, és a témához kapcsolódó urbanisztikai kutatás. Megtekintjük Peking éjszakai életfejlődését; felidézünk hőskorokat, zenéket, italokat stb. Szó lesz továbbá a Kínában élő külföldiek sokszor kivételezett helyzetéről.

 

x