Tanszéki kutatások

Történelmi analógiák hatása napjaink csoportközi viszonyaira

A kollektív áldozatiság élménye és az, hogy a személy mennyire azonosul saját csoportjával egyre több kutatás szerint függ össze azzal, hogy az adott csoport milyen módon viszonyul más csoportokhoz. Azok a közösségek, ahol a közös identitás sarokköve a kollektív áldozatiság élménye, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy más csoportokkal vagy közösségekkel szemben ellenségesebben lépjenek fel. Kutatásunk fókuszában egy olyan egységes modell megalkotása áll, mely számos változó segítségével, robusztus módon magyarázza, hogyan válik a kollektív áldozatiság élménye az előítéletesség, ellenségesség forrásává. Vizsgálatainkat Magyarországon és közel húsz európai országban végezzük.


Transzgenerációs traumaátadás narratív pszichológiai vizsgálata

A kutatás során irányított interjúkat vettük fel olyan zsidó származású túlélőkkel, akik gyermekek vagy serdülők voltak a második világháború és a Holokauszt ideje alatt, valamint gyermekeikkel, unokáikkal. Célunk az volt, hogy a társas támasz és a trauma megoszthatóságának szerepét vizsgáljuk a traumafeldogozásban. Kutatásunk során hangsúlyt fektetünk arra, hogy az észlelt - másodlagos - antiszemitizmusnak, az áldozati szerepért való versengésnek, a trauma elismerésének és a hivatalos bocsánatkérés(ek)nek mekkora szerepe van a megbékélésben, a megbocsátásban. Interjúinkból kiderül, mennyire különül el élesen az áldozat és elkövető az eseményekkel kapcsolatos visszaemlékezésekben, valamint hogy az eseményekkel kapcsolatos emlékművek milyen keretezésben értelmezik a megtörténteket, és ezt az érintett áldozatokban és utódaik hogyan építik be narratíváikba.

Kutatásunkban külön kitértük annak vizsgálatára, hogy az első, a második és a harmadik generáció milyen tipikusnak mondható reprezentációkkal rendelkeznek a zsidóságról, az antiszemitizmusról, a megbocsátásról és áldozati szerepről.

Kutatásunk az aktuális társadalmi tapasztalatok tükrében mérlegre teszi, hogy három generációval az események után mi az, amit megtanultunk, és még mit tanulhatnánk az eseményekből.


Nemzeti identitás és a nemzetről alkotott vélekedések transzgenerációs vizsgálata

Az egyén számára jelentős csoporttagságok közül talán az egyik legfontosabb a nemzeti identitás és azonosulás fogalma, melynek jellemzőit az adott nemzet történelmében és jelenében jelenlévő mintázatok alakítják. A nemzeti identitás, és annak személyes interpretációja, megélése napjainkban is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Csoportszintű ünnepeink, gyászaink középpontjában nemzethez kapcsolódó érzéseink állnak – győzelmek, veszteségek dinamikája, amely a csoportidentitást formálja, illetve, amely felkínálja a tagok számára az érzelmi kapcsolódás lehetőségét. Ezek a kapcsolódási lehetőségek azonban jellegzetes mintázatba szerveződnek, és határozott állásfoglalást tartalmaznak arról, milyen az adott nemzet karakterisztikája, beszűkítve a nemzettel való azonosulás megélésének alternatív lehetőségeit. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, pontosan milyen forrásból vagy forrásokból származnak a nemzettel kapcsolatos érzelmek és vélekedések.


Csoportközi erőszak elfogadhatóságának vizsgálata

A kutatássorozat a csoportközi erőszak elfogadhatóságát vizsgálja, fő célkitűzésünk annak megállapítása, hogy milyen stabil pszichológiai mechanizmusok és strukturális feltételek szükségesek ahhoz, hogy az erőszak bizonyos csoportok felé igazolhatóvá váljon. Eddigi vizsgálataink 3 fő téma köré épültek: (1) erőszak igazolhatósága a csoportok által észlelt fenyegetettség típusainak függvényében (szimbolikus/fizikai/gazdasági); (2) a kriminalizáló törvények és az erőszak támogatásának összefüggései; (3) az álhírek, a partizán gondolkodás és az erőszak támogatásának kapcsolatai. Ez a célkitűzés gyakorlati relevanciával bír: ha sikerül feltárni azokat a strukturális tényezőket és stabil pszichológiai mechanizmusokat, amelyek együttes előfordulása esetén az erőszak elfogadhatóvá válik, akkor megelőzhetjük többek között az etnikai és szexuális kisebbségekkel (romákkal, muszlimokkal, bevándorlókkal és homoszexuálisokkal) szembeni atrocitásokat, a politikai tüntetéseken megnyilvánuló agressziót, illetve megérthetjük azt, hogy az emberek miért képesek támogatni az erőszakot olyan helyzetekben is, amikor az nem önvédelemből történik.

 

2020.07.30.

x