Régészettudományi Intézet

„Őrizzük, tehát gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő."

Ipolyi Arnold (1823‒1886)
nagyváradi püspök

 

Történeti előzmények

A későantikvitás, valamint a magyar és az egyetemes középkor egyik legfontosabb alkotóeleme a keresztény hit és vallás volt, amelynek számos emléke maradt fent szerte Európában és a Közel-Keleten. Ezek az emlékek közös kultúrkincsei a mai kor társadalmának, emberének, kereszténynek és nem kereszténynek egyaránt.

A Magyar Katolikus Egyháznak és képviselőinek fontos szerepük volt a hazai régészet tudományának kialakításában, elterjesztésében és módszertana kidolgozásában. A kora keresztény időszak iránti tudós érdeklődés Pázmány Péter műveiben is nyomon követhető, s az általa alapított egyetem volt az első magyarországi intézmény, amely 1777-ben megalakította az Érem- és Régiségtani Tanszéket Schönvisner István, későbbi nagyváradi kanonok vezetésével. Ez az intézmény végezte az első magyarországi ásatást is 1778-ban Óbudán, a későbbi Flórián téren. A modern magyar tudományos régészet két 19. században élt katolikus főpap munkája eredményeképp született meg. Ipolyi Arnold besztercebányai, majd nagyváradi püspök, többek közt az Archaeologiai Közlemények 1860-adik évi elindítója és szerkesztője volt, Rómer Flóris nagyváradi kanonokot pedig kiemelkedő munkássága miatt a „magyar régészet atyja” megtisztelő címmel illeti az utókor.

A felbecsülhetetlen értékű műemlékállománnyal és egyéb kulturális kincsekkel rendelkező Magyar Katolikus Egyház egyetemeként a Bölcsészettudományi Karon működő régészet képzés régi egyházi és társadalmi igényt igyekszik kielégíteni. 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2012 óta folyik régészképzés, mely az egyetem profiljának megfelelően ‒ elsősorban a kereszténység megjelenésétől a kora újkorig tartó időszak hazai és nemzetközi kutatását, valamint a témával foglalkozó szakemberek képzését tűzte ki célul. Többéves előkészítő munkát követően 2014-ben jött létre Karunkon a Régészeti Térinformatikai Laboratórium, a modern elvárásoknak megfelelő oktatási és kutatási profillal. 2017-ben a szervezeti kereteink tovább bővültek és négy tanszékkel megalakult a Régészettudományi Intézet. Olyan szakirányok kutatását és oktatását bővítettük ezáltal, amelyek többnyire hiányként jelentkeztek a hazai egyetemi régészet palettáján. A BA és MA képzés beindulását az angol nyelvű akkreditáció, majd a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskolájában az önálló Régészeti Műhely megalakítása követte.

2014-től intenzív publikációs tevékenységbe fogtunk az oktatóink, illetve a kutatási témáink számára fontos kéziratok megjelentetésével, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia néven ismert, nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező intézeti sorozatunknak eddig 16 kötete jelent meg. Összességében pedig eléri a két tucatot azon monografikus kiadványok száma, amelyben kiadóként, vagy társkiadóként vettünk részt. 2019-től tanulmányi verseny szervezésével biztosítunk lehetőséget a végzős középiskolások számára, hogy megismerkedhessenek a régészettel.


A képzésről

A kötelező történelmi alapismeretek, valamint a régészeti bevezető és módszertani órák elvégzése után hallgatóink másodévtől az alábbi négy szakirány közül egyet fő-, egy másikat pedig mellékszakiránynak választva folytathatják tanulmányaikat: későantik régészet, a középkori Európa régészete, a középkori Közel-Kelet régészete, valamint a magyar őstörténet és honfoglaláskor régészete. Intézetünk ennek megfelelően az alábbi tanszékeket foglalja magába:

  • Római kori és Késő Antik Régészeti Tanszék
  • Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék
  • Középkori Európai és Közel-Keleti Régészeti Tanszék
  • Roncsolásmentes Régészeti Tanszék


Az európai kultúra gyökereit jelentő római-kelta civilizáció régészetének művelői előtt nemzetközi szinten is számtalan lehetőség nyílik, de a késő-antikvitás kutatása bármilyen más későbbi specializációnak biztos alapja lehet. A középkori Közel-Kelet régészetének oktatása nemcsak hazánkban, de a közép-európai régióban is egyedülálló, melyhez számos külföldi kutatásim program kapcsolódik. Minden nép számára kiemelten fontos a saját eredetének, gyökereinek kutatása, így a honfoglalás kori kutatások mellett, ‒ Magyarországon szintén egyedülálló módon ‒ kifejezetten a kelet-európai magyar őstörténeti régészeti kutatásokba is bekapcsolódhatnak diákjaink.

Az erősen gyakorlatorientált képzés során a hallgatók csatlakozhatnak egyetemünk és intézményi partnereink hazai és külföldi terepi kutatási programjaihoz, amelyek a változatos tapasztalat és szaktudás mellett kiváló szakmai kapcsolatokat és lehetőségeket is megnyitnak tehetséges diákjaink számára. Hallgatóink többsége az ezen feltárások során összegyűjtött anyagból készíti szakdolgozatát, doktori disszertációját. A képzés során a hallgatóknak lehetősége nyílik a választott szakirányához szükséges idegen nyelv elsajátítására, melyet a több külföldi egyetemmel meglévő cserediák és ösztöndíj programjaink is támogatnak. Az általánosan kötelező latin mellett a választott korszaknak megfelelően lehetőség van görög, arab és szír, valamint az orosz nyelv elsajátítására is.

Az oktatás hangsúlyos részeként geofizikai, geodéziai és specifikus informatikai képzést nyújtunk (adatbázisépítés, térinformatika, számítógépes modellezés, grafikai szoftverek használata), amely a régészeten kívül is hasznosítható tudást ad hallgatóink kezébe. Ennek külön infrastrukturális hátterét Intézetünk esztergomi székhelyű Régészeti Bázisa és az elsősorban roncsolásmentes régészeti módszerekre szakosodott Régészeti Térinformatikai Laboratórium biztosítja. Ez utóbbi a magnetométer, földradar és drónflotta mellett a legmodernebb, geodéziai és térinformatikai adatgyűjtést lehetővé tevő precíziós Leica Viva GNSS rendszerrel, Leica geodéziai mérőállomásokkal és egyéb digitális mérőeszközökkel, valamint az adatok feldolgozására alkalmas mérnöki számítógépekkel és szoftverekkel rendelkezik.

Intézetünk kifejezett célja, hogy mindenkinek a tehetségének és képességeinek megfelelő lehető legtöbb plusz lehetőséget biztosítsa a komoly, nemzetközileg is versenyképes szakemberré váláshoz. Ennek része az Intézet által kiépített kiterjedt nemzetközi intézményi kapcsolatrendszer a maga jól bejáratott oktató és diákcsereprogramjaival, de részben ennek keretében indítottuk el az angol nyelvű MA és PhD képzésünket, ahol immár három kontinens hat országából több, mint 80 külföldi hallgató tanul.

x