Volume 13

Rácz Tibor Ákos

A Pesti-síkság falvai a Magyar Honfoglalástól a 14. századig

Villages of the Pest Plain from the Hungarian conquest until the fourteenth century

Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 13.

Budapest, Archaeolingua, 2019
Keménykötés
513 oldal, 309 illusztrációkkal
ISBN 978 615 5766 20 6
ISSN 20648162

Hagyományosan az Árpád-kori településkutatás homlokterében a kerámiaművesség, a lakóépítmények, valamint a településszerkezet és településhálózat értékelése áll. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének gondozásában megjelent kötet ezeket a témákat egy régészetileg intenzíven kutatott mintaterületen, a középkori Magyar Királyság központi részén elhelyezkedő földrajzi tájegységen, a Pesti-síkságon vizsgálja a szomszédos régiókra való kitekintéssel. A munka törzse a 2000-es évek nagyberuházásai során feltárt lelőhelyek objektumainak és leleteinek összefoglaló ismertetése, melyhez szervesen kapcsolódik a több mint 300 tábla dokumentációs melléklet. Erre épülnek az Árpád-kori telepkutatás jellegzetes problémaköreivel foglalkozó, kiértékelő fejezetek. Igazi kihívást jelent a mai kutatói nemzedéknek a nagy felületű feltárások adatállományának kezelése és együttes értékelése, az összefüggések, szabályszerűségek felismerése és ezekből a megfelelő következetések levonása. A kötet az alapvető településtörténeti problémákra igyekszik lehetséges értelmezési modelleket nyújtani, nem csak egy-egy tudományos részkérdésre adott válasz formájában, hanem a válaszok rendszerbe foglalásával, azzal a céllal, hogy az Árpád-kori települési formákat régészeti alapon értelmezze. A Pesti-síkság területileg kapcsolódik az Árpád-korban kiemelt gazdasági, közigazgatási és kulturális szerepet játszó, vagy egyházi funkciót betöltő központok vonzáskörzetéhez, az ún. „Medium Regni"-hez. Külön fejezet foglalkozik azzal, hogy milyen hatást gyakoroltak a preurbánus települések közvetlen falusias környezetükre. A kötet végül kitér arra is, hogy a földrajzi térben hogyan jelennek meg a társadalmi dimenziók, azaz, hogy a hierarchikus viszonyok hogyan befolyásolták az emlékanyag, vagy építmények minőségét és a települések szerkezetét,

Conventionally the settlement related research of the Hungarian Árpád period concentrates on pottery, settlements, as well as settlement forms and the evaluation of settlement networks. This volume published in care of the Archaeological Institue of the Pázmány Péter Catholic University examines these topics on a sample area subjected to intensive archaeological surveys, on a geographical region set in the center of the Medieval Hungarian Kingdom, the Pest Plain with an outlook to its neighbouring regions. The bulk of the work is comprised of a compositive presentation of finds abd objects recovered from sites excavated in the 2000s during largescale developments, with a complement of 300 tables of relevant documentation annexes. It is the foundation for the following chapters processing and evaluating distinct problems of settlement research of the Árpád period. The managing, joint evaluating, recognizing correlations and regularities and deducting adequate conclusions from data recovered from large surface development projects constitutes a true challenge for today's research generation. The volume aims to provide plausible interpretation models for the fundamental questions of settlement history, not as mere set of separate answers for independent research problems, but by systemizing its answers with the scope of interpreting Árpád period settlement forms on an archaeological basis. The Pest Plain connects territorially to the Árpád period agglomeration of elevated economic, administrative, cultural and ecclesiastic importance known as the so-called 'Medium Regni'. A separate chapter deals with the effect preurban settlements had on their immediate rural surroundings. Finally the volume touches on how social dimensions formed in geographic space, that is how hierarchal relations affected the quality of findmaterial, monuments and settlement forms.

x