Volume 8

Bende Lívia

Temetkezési szokások a Körös–Tisza–Maros közén az avar kor második felében
Bestattungsbräuche in der zweiten Hälfte der Awaremzeit im Gebiet zwischen Körös, Theiss und Maros

Főszerkesztő: Lőrinczy Gábor
Szerkesztette: Major Balázs‒Türk Attila
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 8.
Budapest: Archaeolingua, 2017
Nyelv: magyar
Keménykötés
Terjedelem: 564 oldal, színes és fekete-fehér képekkel
ISBN 978-963-9911-95-6

Recenzió →

Recenzió angol nyelven →

Bende Lívia neve jól ismert a népvándorláskor kutatói körében itthon és külföldön; néhány avar tárgytípusról és temetkezési szokásról megjelent cikke alapján a korszak problematikáját jól ismerő, alapos kutatóként ismert.

A szerző felgyűjtötte, jellemezte és elemezte a Körös–Tisza–Maros köze területén az avar kor második felében élt népesség temetkezési szokásait. Témaválasztása egyértelműen újszerű, mindeddig nem fordult elő, hogy egy önálló tájegység temetkezési szokásait teljességre törekvően feldolgozták volna. Az elemzés eredményeként sikerült kimutatni egyrészt a tiszántúli kora avar korral rokon vonásokat, meghatározni a továbbélő népesség körét, és újonnan beköltöző közösségeket azonosítani, illetve a településterületüket körvonalazni. A munka fontos erénye, hogy kiemelkedő mennyiségű, eddig publikálatlan anyagot tesz közzé igen szakszerűen (3277 sír, 53 temető), illetve hogy azt új szempontok bevonásával elemzi.

A dolgozat kiinduló pontja, hogy a törzsi, nemzetségi tradíciók, a hiedelmek és babonák, továbbá az élet nagy eseményeit (születés, halál) kísérő közösségi ünnepek hosszú századokon át formálódtak, mélyebben ágyazódtak a tudatba, lassabban változtak, ezért meghatározóbban jellemezhetnek egy-egy archaikus közösséget. A komplex feldolgozást segítették a munkához kapcsolódóan nagyrészt frissen elkészült, embertani, archaezoológiai meghatározások. és a C14-es vizsgálatok eredményeit bemutató tanulmány is.

A téma komplex feldolgozás eredménye, hogy a korszak új megközelítésével jelentősen hozzájárul az avar kor belső kronológiájának az eddigieknél árnyaltabb felosztásához és a tiszántúli népesség etnikai összetevőinek új meghatározásához. A közzé tett adatbázis pedig a jövőben más, a korszakkal foglalkozó kutatók és munkák számára is fontos forrás lesz.

x