A kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház régészeti kutatása

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye több évszázados hagyományait folytatva Dr. Bábel Balázs érsek atya a székesegyház jelenleg folyamatban lévő felújításához kapcsolódva megbízta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékét az épület régészeti kutatásával. Ennek keretében több intézményt és kutatót tömörítő munkacsoport jött létre, melynek tagja a Magyar Nemzeti Múzeum középkori régészetre specializálódott visegrádi Mátyás Király Múzeuma és a megyei hatáskörű kecskeméti Katonai József Múzeum és természetesen a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye. Az ásatást a PPKE Régészeti Tanszéke nevében Buzás Gergely (MNM Mátyás Király Múzeum) vezeti Vágner Zsolt munkatárs (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) közreműködésével. A feltárás kivitelezéséhez nélkülözhetetlen fizikai munkaerőt és technikai hátteret a Főegyházmegye biztosítja. A 2014 elején indult ásatás az eredeti terveknek megfelelően igazi interdiszciplináris iskolává nőtte ki magát ahol a régész munkatársak, régész technikusok és egyetemi hallgatók mellett egyéb szakterületek legkorszerűbb technológiákat felvonultató kutatói dolgoznak közösen az egykori székesegyház és történelme megismerése céljából. A székesegyház területének műszeres geofizikai kutatása Bertók Gábor (PPKE BTK Régészeti Tanszék) vezetésével folyik. A feltárás dokumentálásban pedig nagy segítséget jelent, hogy a Főegyházmegye a főszékesegyház felújítása kapcsán keretet teremtett a modern digitális felmérések alkalmazására. Így lehetőség nyílt a feltárt szelvények és kőfaragványok folyamatos 3D szkennelésére Fehér András és munkatársai (HumanSoft Informatikai Kft) vezetésével, valamint a feltárt területek IMS fotogrammetriai dokumentálására Vajda József és Győrffy Ilona által (Fotogrammeter Kft.). A főszékesegyház felújításának keretében dolgozó kőrestaurátorok: Zahorán András és Paszt György csapata végzi az ásatás során előkerült kőfaragványok szakszerű feltárását, kiemelését és tisztítását. A feltárást során folyamatosan lehetőség nyílt műszeres leletfelderítésre Varga László (Katona József Múzeum) közreműködésével. Az ennek eredményeként előkerült éremleleteket pedig Nagy Balázs numizmata gondozza.

A feltárás előkészítéseként Bertók Gábor georadar felmérést végzett a templom belsejében és környezetében. A 2014 januárjában indult ásatások első szakaszában a templom korábban feltáratlan részeinek: a hosszháznak és a sekrestyéknek a régészeti kutatása történt meg. E munkák során előkerültek az első, Szent István kori székesegyház fal- és padlómaradványai, valamint temetőjének több sírja. Továbbá feltárásra kerültek a 13. század elején épített korai gótikus székesegyház alap- és lábazati falai, valamint annak boltozati elemei, pilléreinek alapozásai és lábazatai, valamint számos az épület és annak építéstörténetének rekonstruálását segítő egyéb kőfaragvány és sok régészeti lelet. Lehetőség nyílt a Henszlmann Imre által 1869-ben és Foerk Ernő által 1910-ben végezett korábbi kutatások és feltételezések hitelesítésére is.

A további kutatások során a székesegyház eddig még feltáratlan részén tervezzük tisztázni az első székesegyház nyugati felének alaprajzát és építéstörténetét, valamint a második székesegyház további részleteit.

Az új régészeti kutatások megteremtik annak a lehetőségét is, hogy a mai templom felújításához kapcsolódva a középkori székesegyházak építészeti maradványai bemutathatóak legyenek. Az ásatások gazdag leletanyaga, különösen a kiemelkedő jelentőségű, újonnan előkerült gótikus kőfaragványok az Érseki Kincstár Dómmúzeummá való bővítésének is alapot adnak.

Kiemelt tisztelettel szeretnénk megköszönni Dr. Bábel Balázs érsek atyának a megbízást, melynek jóvoltából kutatóink és hallgatóink komoly szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak a hazánk egyik legfontosabb történelmi helyszínén végzett kiterjedt régészeti kutatás kapcsán.

Külön köszönettel tartozunk Vörös Márta egyházmegyei főépítész asszonynak, a beruházás szakmai vezetőjének, aki műemlékes építészként aktívan segíti munkánkat a feltárás során.

x