Eger – Érseki Palota

Fényképek →


„Gyorsjelentés"

A Dobó István Vármúzeum 2013. augusztus 5 – 2013. augusztus 30. között beruházáshoz kapcsolódó teljes felületű feltárást végzett az Egri Érseki Palota díszudvarán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékének részvételével.

A régészeti kutatás az Érseki Palota középső szárnyának homlokzata előtt a tervezett 80 m2 alapterületű hőszivattyúgépház, valamint a 16 m2 alapterületű medencegépház területén történt.

Sajnos mindkét kutatási területről elmondható, hogy újkori beásásokkal sok helyen megbolygatták a régészeti rétegeket. A 2013/2. szelvényből egy téglával kirakott „kút/csobogó" maradványait találtuk meg, melynek alapozásához felhasználták a korábbi barokk kút kávaköveit és annak vízkészletét. Átlagosan, a jelenlegi járószinttől számítva – 50 cm mélységben sikerült megtalálnunk mindkét szelvényben az érseki palota rendkívül jó állapotban fennmaradt barokk járószintjét, amely már a 2011. évi kutatások és a szakfelügyelet alkalmával is előkerült. Az egykori barokk járószint alatt, újabb -45/50 cm-re egy K-Ny-i tájolású, cm széles „járda" került elő, amely vsz. az érseki palota építésénél felhasznált korábbi lakóházakhoz tartozhatott. A két egykori járószint közötti betöltésből egy 1705-ös érem került elő. A barokk járószint és „járda" alól került elő a 2013/1. szelvény D- sarkánál egy cölöplyuk sor, melyet egy egységesen faszenes, paticsos réteg vett körül. Utóbbit a törökkori pusztulási rétegként értelmeztünk. A pusztulási réteg leletanyaga a 16-17. századra keltezhető, a kerámia töredékek mellett nagy számban kerültek elő állatcsontok is. A pusztulási réteg alatt elhelyezkedő sárga, sóderes réteg alatt egy homogén fekete réteget találtunk, amely néhány esetben tartalmazott objektumhoz nem köthető Árpád-kori kerámiát. Az összefüggő homogén réteget egy egykori ártéri terület hordalékaként értelmeztünk, amely talán a mai Bazilika területén valószínűsíthető Árpád-kori település maradványaiból moshatott le leletanyagot a későbbi időkben.

Kováts István - ásatásvezető (MNM – Visegrádi Mátyás Király Múzeuma)
Kalácska Róbert – régész (PPKE BTK Régészeti Tanszék megbízott előadó)


Élménybeszámoló →

x