2017

Fényképek


A Duna–Tisza köze északi részének 10–11. századi településtörténetét célzó kutatási programunk részeként szeptemberben három helyszínen kerülhetett sor régészeti feltárásra a PPKE BTK Régészettudományi Intézetének és az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport támogatásának köszönhetően. A Ferenczy Múzeumi Centrum közösségi régészeti programjának több résztvevője van folyamatosan nagy segítségünkre a régió újabb korabeli lelőhelyeinek felfedezésében, megmentésében. Ezúttal a dömsödi temetőben folytattuk egy szelvényben a tavaly megkezdett tanszéki ásatást, valamint Ceglédbercel és Kocsér határában hitelesítettünk két új lelőhelyet, Dr. Türk Attila tanszékvezető, és Füredi Ágnes régész, PhD hallgató vezetésével. Sajnos a nagyfelületű mezőgazdasági művelés nem kíméli e jellegzetesen a kisebb homokos dombokon megbúvó, sekély sírokat. Elkötelezett hobbi fémkeresős segítőinknek köszönhetően a szántott humuszból terepbejárások során előkerülő leletek azonban jól jelzik a megmenthető helyszíneket.

Dömsödön mintegy húsz újabb sírt tártunk fel. Javarészük melléklet nélküli volt, vagy néhány karikaékszer maradt ránk halotti öltözékükből. A felszínen a szántásban gyűjtött öv- és ruhaveretek, valamint lófog jelzi, hogy „klasszikusabb” jellegű, gazdagabb mellékletű temetkezésekre is lehet még számítanunk itt a továbbiakban.

Ceglédbercelen a terepbejárások során női sír leletei (aranyozott ezüst ruhanyak-veretek, gyűrű, karperec), valamint, kissé távolabb jellegzetes körte alakú kengyel árulkodott a szántástól bolygatott sírokról. A felszíni leletekhez igazodva szondázó szelvényeket nyitottunk, és bár a laza homokban nemigen látszottak a beásások, részben műszeres segítséggel mégis sikerült azonosítani a sírokat, köztük bolygatatlant is. Két lószerszámos temetkezést, és talán a női ruhaveretek egykori gazdájának szétszántott maradványait tudtuk megmenteni.

Kocsér határában ezüstözött bronz lószerszám-garnitúra, ezüst csizmaveretek és szépen kidolgozott fülesgombok kerültek elő a szántott felszínen, kis területen szóródva – mindez egy bolygatott női sírt jelzett. A célzott lelőhely-hitelesítés során nagy szerencsénkre sikerült e részleges lovas temetkezéses, feltehetően magányos sír kicsi, de annál lényegesebb in situ töredékét feltárnunk, a lábfej csontjai közt megbúvó, még bolygatatlan csizmaveretekkel együtt.

Szeptemberi tanszéki ásatásaink tehát sikerrel zárultak, az eredmények jelentősen gazdagítják a kutatási program adatbázisát, egyben hozzásegítenek e veszélyeztetett lelőhelyek megmentéséhez. A leletanyag feldolgozása, restaurálása megkezdődött, és a továbbiakban természetesen a munkák folytatására is sort kerítünk.

Köszönjük valamennyi régészhallgató és önkéntes segítő részvételét a munkában!

Külön köszönet illeti a kutatásokban aktívan részt vevő, és a szakmai szempontokat messzemenően figyelembe vevő, és betartó fémkeresősöket: Greman István, Tauser Péter, Vinis Zoltán, Meleg József (Dömsöd), Gudmon Sándor, Kosztolányi Gyula (Ceglédbercel), Kubon Péter, Steuer István (Kocsér).

x