Kesztölc – Klastrompuszta

Régészeti kutatások a pálosok Szent Keresztről nevezett anyakolostoránál

Fényképek

A források tanúsága szerint egy Özséb nevű esztergomi kanonok a 13. század közepe táján kezdte meg saját szerzetesi közösség kialakítását a Pilisben. Ennek központját a hegységlánc nyugati oldalán magasodó mészkőszirtek közt fekvő „Hármasbarlang" környékére tehetjük, de a lassan önálló renddé formálódó közösség első valódi rendháza a sziklák tövében fakadó forrás közelében felépült Szent Kereszt kolostor volt. A többi pilisi kolostorhoz hasonlóan a törökök 1526-os hadjárata idején elpusztított Szent Kereszt kolostor helyét csak az 1950-es évek végén 60-as évek elején sikerült megnyugtató módon azonosítani, amikor a Méri István (Magyar Nemzeti Múzeum) vezette ásatások során a felszínre került az egykori kolostor temploma, sekrestyéje, a káptalantermének keleti fele és néhány kisebb épületmaradvány részlete.

A Dr Kovalovszky Júlia által publikált korai feltárásokat fél évszázadig nem követték újak, míg 2013 őszén a magyarországi Pálos Rend felkérésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke a Méri István ásatási anyagát őrző Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Pilis királyi alapítású kolostorait kutató Benkő Elek professzor (MTA BTK Régészeti Intézet) közreműködésével ismét megkezdte a kutatásokat.

A közel egy hónapig tartó tanszéki ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is (használati kerámia és kályhaszem töredékek, könyvveretek, ólomkeretes ablak részletei, falképtöredékek és az épület faragott kövei). Fény derült továbbá a fénykorában emeleti szerzetesi hálóval (dormitorium) ellátott káptalanterem pusztulásának menetére is.

A tanszéki tereptani óra keretében Bertók Gábor oktatónk vezetésével közel két tucat hallgatónk segítségével sor került a kolostor és környezete egy részének geofizikai felmérésére is, amely több helyen korábbi építkezésekhez tartozó maradványokat is kimutatott a jelenlegi formájában többnyire a későbbi átépítések eredményeként létrejött kolostorépületek alatt. Ezek feltárása kutatása a majdani ásatási szezonok feladata lesz.

Az egykori és mai pálosoknak köszönhetően kutató és régészhallgató egyaránt komoly szakmai tapasztalatokkal gazdagodott a fantasztikus természeti környezetben elhelyezkedő középkori emlékek feltárása során a vendégszerető kesztölciek és a számos idelátogató turista kitüntetett figyelmétől övezve.

Major Balázs PhD - ásatásvezető
PPKE BTK Régészeti Tanszék

A feltárási munkákat a Magyar Pálos Rend, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nagy Gyula (Csaba-Ire Kft), valamint Meschini Paoloné sz. Nagy Mária Anna - édesapja, Dr. Nagy Zoltán volt esztergomi múzeumigazgató emlékére - támogatta. Külön köszönjük a négy évtizeden keresztül az esztergomi Balassa Bálint Múzeumot vezető Dr Horváth István segítségét és szakmai támogatását.

x