1. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció 2013

A PPKE BTK Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja által szervezett oroszországi magyar őstörténeti expedíció
Uelgi, 2013. augusztus

Fényképek →

Mint tudjuk, a magyarok elődei 895 előtt a Kárpátoktól keletre éltek, ahová Árpád vezetésével vonultak be és telepedtek le. A korai magyar történelem régészete azt kutatja, őseink hol élhettek korábban, illetve hogy a honfoglalás kori anyagi műveltség milyen eredetű. Az elmúlt évek magyar őstörténeti régészeti eredményei kapcsán felmerült annak igénye, hogy az Urál délkeleti régiójában lévő Cseljabinszk megyében talált, az Uelgi-tó partján fekvő régészeti lelőhely feltárásába a magyar kutatás is bekapcsolódjon. A lelőhelyre már korábban felfigyelt a hazai szakma, mivel a honfoglalás kori régészeti hagyaték eddigi legközelebbi és legnagyobb mennyiségű keleti párhuzama került itt elő. Az erdős sztyeppi környezetben fekvő lelőhelyen több korszakban éltek, temetkeztek emberek a 8-13. század között, magyar szempontból a 9-10. századi horizont érdekes.

Magyar őstörténeti régészeti expedíció Oroszországban 1975-82 között volt utoljára (akkor még Szovjetunió), azóta „íróasztal mellett" születtek itthon a dolgozatok, hatalmas új középkori régészeti forrásanyagot kell tehát folyamatosan átvizsgálni az Uráltól a Kárpátokig terjedő régióban. A lelőhelyet 2010 óta kutatják orosz régészek, ebbe a munkába bekapcsolódott be kutatócsoportunk. Az expedíciót a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Őstörténeti Témacsoportja szervezte, melyen az MTA Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek. Az expedíció fő támogatója a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány, illetve a Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért szervezet volt.

Az ásatásba való bekapcsolódás mellett az orosz fél speciális szakembereket is kért a leletek feldolgozásához. Így a csapattal tartott Mende Balázs Gusztáv antropológus az MTA BTK Régészeti Intézetéből, aki feldolgozta az elmúlt 3 év munkálatai során előkerült embertani anyagot, illetve elvégezte az archaeogenetikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételeket, melyet majd a hazai honfoglalás kori genetikai adatbázissal fognak összevetni. A nagy kiterjedésű lelőhely további kutatásához adnak fontos támpontot azok a magnetométeres felmérések, melyek a lelőhely pontos kiterjedését hivatottak tisztázni. Ezt a munkát a PPKE BTK Régészeti Tanszékének részéről Bertók Gábor irányította.

Az expedíció fontos célja volt, hogy részt vegyünk a 2. Nemzetközi Magyar Konferencián (az első Ukrajnában volt 2011-ben), ahol a magyar őstörténet keleti specialistái tartottak előadásokat, elsősorban régészek, magyar oldalról hárman is. Oroszországban ez volt az első kifejezetten magyar tematikájú régészeti konferencia. Hasznos, a jövő feladataira tekintő munkaértekezlet volt.

Az expedíció és az ott elvégzett munka eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy az várakozásainknak megfelelően sikerült. 31 év elteltével újra magyar régészek dolgoztak Kelet-Európában terepen a magyar őstörténet kérdéseinek megválaszolásához használható adatok összegyűjtésén. Az új személyes kapcsolatrendszer kiépítése és kibővítése mellett orosz nyelvi ismereteinket is fejleszthettük, ami a régészhallgatók, a jövő kutatói számára különösen fontos volt. A jövő évre a munka folytatását, illetve közös orosz-magyar publikációt tervezünk az eredmények bemutatására.


Élménybeszámoló →

x