Objekte im Original 2015. január 7.

Idén január első hetében rendezte meg a tanszék „Objekte im Original” című programjának második eseményét a Mainzi Egyetemmel közösen. Ezúttal Párizs volt a helyszín.

Két teljes napot töltöttünk a Louvre keleti régiségeket tartalmazó szárnyában – pontosabban annak egy részében. Itt a palesztinai anyag nem túlságosan gazdag, ám Fönícia (Büblosz és Ugarit), valamint Szíria (Emár, Mári) leleteinek hallatlan bősége kárpótolt mindenkit. Baal sztéléi kapcsán előadást hallgattunk az ikonográfián belül elképzelhető típuskialakítás kérdéséről (lépő, ülő, illetve fegyveresen lépő férfiistenség, termékenységi, illetve harcos női istenség), amely megóvhatja a kutatót egy adott ábrázolás túl hamar történő azonosításának veszélyeitől. A föníciai anyag egyéb darabjai kapcsán élesen kirajzolódott Fönícia mint számos kulturális hatást magában ötvöző régió képe. Zimri-Lím mári palotájának freskóit elemezve a hallgatók maguk találhattak rá az ikonográfia és a hatalmi propaganda összefüggésrendszerének konkrét formáira. Azt pedig talán mondanunk sem kell, milyen érzés Hammurapi sztéléjével szemközt állni.

Az anyag bősége arra is lehetőséget adott, hogy epigráfiai blokkokat építhessünk be a programba. E blokkok során a Mesa-sztélé pacskolatán található új olvasattal (André Lemaire itt is megtalálni véli a bytdwd-formulát, ám tézisét a kő vizsgálata után inkább valószínűtlennek kellett tartanunk – a raktárban őrzött pacskolat megvizsgálására nem nyílt lehetőségünk, így az csak fotók segítségével tudtuk elemezni) kezdtük a vizsgálódást. Ezt követően a nabateus és a palmyrai feliratokon keresztül be lehetett mutatni, miként vezetett az út a klasszikus arab, illetve a szír írás kialakulása felé.

A Katolikus Egyetem küldöttségének tagjaiként külön öröm volt, hogy a harmadik napot az Institut Catholique de Paris múzeumának (Le museé Bible et Terre sainte) kicsi, de pazar múzeumában töltöttük. Itt remek minőségű tárgyak segítségével áttekintettük Palesztina kerámiaanyagának legfontosabb darabjait a kőrézkortól kezdve egészen a bizánci kultúra bukásának időszakáig. A relatív kronológia szempontjából igen jelentős lámpa-tipológián kívül különös figyelmet fordítottunk arra, miként jelennek meg a térség hosszú történetének virágzó és krízisekkel terhelt időszakai a kerámia minőségének (anyagvastagság, dekoráció, stb.) változásában.

Az anyag itt is lehetőséget adott egy hosszabb epigráfiai blokk beiktatására. A bübloszi alef vizsgálata során rámutathattunk arra, hogy ez a különleges betűforma a kor papiruszra írt dokumentumain alakulhatott ki (az íráskép fejlődése mindig itt, nem pedig a monumentális feliratokon történik), s az elemzett felirat készítője az itt kialakult írásképet adta vissza a kövön.

Külön köszönetünket szeretnénk kifejezni egyetemünknek, amiért a KAP-pályázat keretén belül valamennyi résztvevő számára teljes mértékben finanszírozta a programot. Köszönet az egyetemi vezetőségnek a program létrehozásáért, a rektori hivatal, valamint a bölcsészkari nemzetközi osztály munkatársainak pedig a szervezőmunka lebonyolításáért. Őszintén reméljük, hogy a program 2016-os befejezésén is jelen lehet a Pázmány hallgatóinak egy kicsiny, ám igen motivált csoportja.

x