Régészeti Tanszék

„Őrizzük, tehát gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő."

Ipolyi Arnold nagyváradi püspök

 

PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány

Történeti háttér

A későantikvitás, valamint a magyar és az egyetemes középkor egyik legfontosabb alkotóeleme a keresztény hit és vallás volt, amelynek számos emléke maradt fent szerte Európában és a Közel-Keleten. Ezek az emlékek közös kultúrkincsei a mai kor társadalmának, emberének, kereszténynek és nem kereszténynek egyaránt.

A magyar katolikus egyháznak és képviselőinek fontos szerepük volt a régészet tudományának kialakításában, elterjesztésében és módszertana kidolgozásában. A kora keresztény időszak iránti tudós érdeklődés Pázmány Péter műveiben is nyomon követhető, s az általa alapított egyetem volt az első magyarországi intézmény amely 1777-ben megalakította az Érem- és Régiségtani Tanszéket Schoenwiesner István, későbbi nagyváradi kanonok vezetésével. Ez az intézmény végezte az első magyarországi ásatást is 1778-ban Óbudán, a későbbi Flórián téren. A modern magyar tudományos régészet két 19. században élt katolikus főpap munkája eredményeképp született meg. Ipolyi Arnold besztercebányai, majd nagyváradi püspök, az Archaeologiai Közlemények 1860-as évi elindítója és szerkesztője, valamint Rómer Flóris nagyváradi kanonok, akit a „magyar régészet atyja" megtisztelő címmel illetnek.

A felbecsülhetetlen értékű műemlékállománnyal és egyéb kulturális kincsekkel rendelkező magyar katolikus egyház egyetemeként a Bölcsészettudományi Karon induló régészet képzés régi egyházi és társadalmi igényt igyekszik kielégíteni.

 

A képzésről

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keresztény Régészet szakiránya az általános régész képzésen mellett az egyetem profiljának megfelelően elsősorban a kereszténység megjelenésétől a kora újkorig tartó időszak emlékanyagának feltárására, tanulmányozására és megőrzésére alkalmas szakemberek képzését tűzi ki céljául. Az erősen gyakorlatorientált képzés egyetemünk hazai és külföldi régészeti kutatási programjai mellett az intézményi partnerek segítségével az arra érdemes hallgatókat már a képzés során bekapcsolja változatos tapasztalatot és szaktudást nyújtó terepi kutatási programokba. A PPKE BTK hagyományainak megfelelően a képzés szerves részét alkotja a kutatási témához nélkülözhetetlen biztos klasszikus nyelvi háttér elsajátítása (az általánosan kötelező latin mellett a harmadik évtől a választott korszaknak megfelelően ez specializált latin, görög, arab vagy szír lehet). A képzés hangsúlyos eleme az a specifikus számítástechnikai képzés (adatbázisépítés, térinformatika, számítógépes modellezés, grafikai szoftverek használata), amely a régészeten kívül is hasznosítható tudást ad hallgatóink kezébe. Tanszékünk kifejezett célja, hogy mindenkiből a tehetségének és képességeinek megfelelő lehető legtöbb plusz lehetőséget biztosítsa a komoly, nemzetközileg is „verseny és piacképes" szakemberré váláshoz.

Az első év a kötelező történelmi alapismeretek valamint a régészeti bevezető és módszertani órák elvégzéséből áll. A második évtől nyílik lehetőség a négy felkínált kutatási irány egyikében történő elmélyedésre:

  1. későantik régészet
  2. a középkori Európa régészete
  3. a középkori Közel-Kelet régészete
  4. a magyar őstörténet és a honfoglaláskor régészete (A magyarok és a Kárpát-medencei nomád népek keleti kapcsolatrendszerének régészeti kutatása)

A BA képzést elvégző hallgatóink az elsősorban gyakorlati kutatói alapképzés és régésztechnikusi szakképesítés mellett, a régészeten kívül többek közt a műemlékvédelem és múzeumi (főként egyházi) közgyűjtemény kezelési szakterületre történő továbblépéshez szerezhetnek hasznos tudást és az elkötelezettek tanulmányaikat MA képzésen folytathatják.

x