Gyűjtemények

Különgyűjtemények, jelentősebb hagyatékok

Pásztor-könyvtár

Pásztor Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár magyar levéltárosa és felesége, Edith hagyatéka. 2015-ben a érkezett Karunkra, feldolgozása Szovák Márton hallgatónk közreműködésével folyamatban van. A feldolgozás aktuális állapota a csatolt weboldaról követhető.

Pászor-hagyték - Esztergomban raktározott könyvek listája

Mályusz-könyvtár

Mályusz Elemér (1898-1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1934-1945 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a középkori magyar történelem r. tanára, 1947-1954-ig az Evangélikus Országos Levéltár vezetője és újjárendezője, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa.

Munkássága a magyar történelemnek szinte minden korszakára kiterjedt. Könyvtára 1996-ban került az egyetem tulajdonába, kiemelkedően fontos a történelem kérdéseivel foglalkozó kutatóknak. Mintegy 8000 kötet könyvet és 4000 folyóiratfüzetet tartalmaz.

A könyvállomány összetétele: elsősorban a középkori magyar és egyetemes történelem segédtudományainak szakirodalma; a helytörténeti kutatások nélkülözhetetlen hazai és külföldi segédkönyvei (monográfiák, általános és szaklexikonok, oklevélkiadások stb). A két világháború közötti korszakból, valamint az 1945-től a 80-as évek végéig terjedő időszakból számos, magyar történészek által dedikált mű példánya is fellelhető. A különgyűjteményben megtalálható Mályuszné Császár Edit színháztörténeti és művészettörténeti kollekcióját is, valamint Császár Ernő (1881-1952) és Császár Elemér (1874-1940) irodalomtörténészek könyvtárainak töredékét is.

A hazai és külföldi folyóiratok a történettudomány legjelentősebb szakmai lapjait reprezentálják, többüknek Mályusz Elemér állandó munkatársa volt, közreműködött többek között az Acta Historica, Levéltári Közlemények, Magyar Szemle, Századok, Társadalomtudomány c. lapokban.

A mintegy 36 folyóméternyi periodikum zöme raktárba került, kisebbik hányada pedig közvetlenül a folyóirat-olvasóban érhető el.

A könyvek feldolgozása folyamatban van. A Mályusz könyvtár anyaga csak helyben használható.

A Kniezsa-hagyaték

Kniezsa István (1898, Trsztena, Árva megye -1965, Budapest) nyelvész, szlavista. Szlovák anyanyelvű volt, de magyar tudományos körökben vált nemzetközi hírű filológussá. Magyar nyelvészeti képzettségét Gombocz Zoltán, szlavisztikai tudását Melich János alapozta meg. Az 1996-ban hozzánk került hagyaték az örökösök óhaja szerint egyben maradt, és a Szlavisztika Intézet termében került elhelyezésre. A gyűjtemény három fő témakör köré csoportosul: szlavisztika, magyar nyelvészet, történelem.

A hagyatékban a legjelentősebbek a cseh- és lengyel nyelvtörténeti emlékeket őrző oklevéltárak, városi jegyzőkönyvek, jogtörténeti iratok és prédikációgyűjtemények. A Kniezsa könyvtár a dialektológiai tanulmányokban is jelentős kútfő. A mai diákok számára hasznosak a leíró szláv nyelvtanok, a szlovák, cseh és lengyel nyelvemlékekről szóló tanulmányok, összefoglalók. A lengyel szakosok számára jelentős Linde hatkötetes szótárának reprintje, a S³ownik jêzyka polskiego. Előkerült a hagyatékból a manapság nehezen beszerezhető, műfordítók számára nélkülözhetetlen Hvozdzik-szótár. Orosz, belorusz, ukrán, bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén, román, s ritkaságszámba menő albán, kasub és szorb szótár is van a gyűjteményben.

A magyar nyelvészettel, irodalommal foglalkozó kötetek a gyűjtemény mintegy további húsz százalékát teszik ki. Jó néhány kódexkiadás, nyelvjárási, néprajzi és helytörténeti monográfia valamint magyar nyelvészeti, nyelvjárási szótár (pl. a Magyar tájszótár, 1838-as és a Szinnyei szerkesztette két kötetes kiadás 1893- ; Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára. 6 köt., 1862- ; Szarvas-Simonyi: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. 3 köt., 1890 ; Csűry Bálint: Szamosháti szótár. 2 köt., 1935-, stb.) teszi jelentőssé ezt az állományt.

A történelmi tárgyú művek hasonló arányt képviselnek. A történészek számára a középkori adattár-gyűjtemények válhatnak érdekessé. Ezek egy része egyébként a Mályusz-hagyatékban is megtalálható. Sok családi levéltári kiadás és más történelmi okmánytár került elő. Kniezsa nyelvtörténészként kutatta ezeket a forrásokat: a középkori helyneveket lokalizálta, azonosította a mai helynevekkel, s igyekezett eredetüket is megmagyarázni.

A három nagyobb tematikus csoporton kívül nagyobb számban vannak még finnugrisztikai tanulmányok és forrásszövegek, germanisztikával és romanisztikával kapcsolatos kötetek.

A mintegy 4000 kötet könyv és ugyanennyi folyóiratszám alapadatai bekerültek a könyvtári számítógépes adatbázisba, így ezek az adatok több szempont szerint visszakereshetők. A hagyaték beleltározása és teljes könyvtári földolgozása még várat magára, több évet vesz igénybe. A különgyűjtemény csak helyben használható.

A Lakó-hagyaték

Lakó György (1908-1996) nyelvész, akadémikus szakkönyv hagyatékát 1997-ben, könyvtárfejlesztési pályázaton nyert forrásból vásárolta meg a Kar. A gyűjtemény 1998 márciusában került Piliscsabára, áprilisban megkezdődött az anyag könyvtári feldolgozása.

A hagyaték elkülönített részlegben, téma szerint csoportosítva, a szerzők betűrendjében került polcra. A gyűjtemény leltárba vétele megtörtént, bibliográfiai leírása még várat magára. Az örökösök kérésének megfelelően minden egyes dokumentumba bekerült a "Lakó György könyvtárából" szövegű ex libris pecsét.

A megvásárolt anyag valamivel több mint öt és félezer egységből áll. Ezek zöme könyv és folyóirat, de jelentős mennyiségű különlenyomat, valamint Lakó György több előadásának és cikkének kézirata is megőrzésre kerül.

A hagyték legrégebbi darabját 1829-ben adták ki Helsinkiben, a legfrissebbek 1996-ban jelentek meg. Kiemelkedően értékesek a XIX. századból és a XX. század elejéről származó szakkönyvek. Számos klasszikus, a finnugrisztika szempontjából meghatározó jelentőségű mű első kiadása is megtalálható. Más szempontból, de szintén fontosak a kis példányszámban megjelent, ezért nehezen hozzáférhető dokumentumok: egyetemi kiadványok, a kisgyermekeknek szóló ábécés- és olvasókönyvek.

A könyvtár törzsanyagát finnugrisztikával, illetve magyar nyelvészettel foglalkozó kiadványok alkotják. A finnugrisztika legfontosabb sorozatai, folyóiratai, kézikönyvei és monográfiái szinte kivétel nélkül megvannak a Lakó-gyűjteménybe. Különösen gazdag a lapp és a finn nyelvvel foglakozó anyag.

A Lakó-hagyaték helyben használható.

Régi könyvek

Könyvtárunk főként ajándékok révén jutott hozzá régi, 1800 előtti kiadványokhoz, ez az állományrész mintegy 6000 kötet. Jelentősebb mennyiségű kötetet vettünk át az Országos Széchényi Könyvtár Fölöspéldány Központjának állományából. Az átvétel töréneti eredője az elkobzott szerzetesi könyvtárak hányattatott sorsára utal. A Karunkhoz került válogatás az 1950-ben feloszlatott szerzetesi könyvtárak állami könyvtáraknak még szét nem osztott anyagából származik. 1995-től ugyanis az egykori tulajdonosok visszakaphatták az elkobzott példányokat, néhány szerzetesrend viszont karunk javára lemondott régi könyveiről. A sok példányban visszamaradt régi teológiai témájú könyvekből is válogathattunk.

16. századi kiadvány mindössze néhány került ide, 1711 előtti magyarországi nyomtatványból pedig egy-két tucat van, közte Telegdi Miklós prédikációi, Pázmány Péter Kalauzának mindhárom korai kiadása, prédikációinak kiadásai, Káldi György Biblia-fordításának és prédikációinak első kiadása, Landovics István, Illyés András és István, Szentiványi Márton művei. A 18. századi nyomtatványok közül sok a prédikációs-kötet, a tankönyv és a teológiai tárgyú mű. Be tudjuk mutatni a különféle kötéseket, van láncos könyvünk, fatáblás, díszes bőrkötésű fólió-méretű kiadványok, és vannak töredékes, ívekben maradt nyomtatványok is.

A könyvek jelentős része a Magyar Irodalomtudományi Intézetben került polcokra. Feldolgozásuk jelenleg szünetel. Néhány száz kötet leírása kereshető az  online katalógusból, mintegy 1500 kötetről kézzel írt cédulakatalógus áll rendelkezésre a Magyar Irodalomtudományi Intézetben.

x