A hallgató, az egyetemi oktató és a gyakorlóiskola összefogásával 2019. október 7.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar partneriskolai kapcsolatai

Tizenhét középiskolával kötött partnermegállapodást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. A mai kor követelményeinek megfelelve ezt a kört mindinkább szélesíteni kívánják, hiszen a tanár- és pedagógusképzés a folyamatban részt vevő három szereplő, a hallgató, az egyetemi oktató és a gyakorló iskola szoros együttműködését kívánja. Ennek szellemében hívta meg az egyetem a partneriskolák képviselőit október 3-án. A találkozón az egyetem részéről részt vett Szőke-Milinte Enikő, a Pedagógiai Intézet vezetője, Szilágyi Csaba, oktatási és stratégiai kérdésekben rektori főtanácsadó, Kaposi József docens, valamint a többi kar részéről Szabó István, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, továbbá Iván Kristóf, az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja.

Az egyetem az alábbi oktatási intézményekkel kötött eddig partneriskolai megállapodást: Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola (Esztergom); BGSZC Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest); Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium; Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium; Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest); Budapesti Ward Mária Gimnázium; Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (Miskolc); Németh László Gimnázium (Budapest); Óbudai Árpád Gimnázium (Budapest); Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium; Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti iskola (Budapest); Piarista Gimnázium (Budapest); Piarista Gimnázium és Kollégium (Vác); Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium (Balassagyarmat); Szent Margit Gimnázium (Budapest); Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola (Esztergom); II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest).

Szilágyi Csaba bevezető előadásában kifejtette: „Az egyetem új vezetése kiemelten fontosnak tartja az osztatlan tanárképzés megerősítését, s szeretnénk növelni a felvett hallgatók számát.”

A középiskolás diákok orientálásában – melyik egyetemet jelöljék meg első helyen – a partneriskolák segítségét kérte. Ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy az egyetem – amennyiben erre lehetőség nyílik – szeretné a tanárképzést Budapesten összpontosítani a jövőben.

A pedagógustársadalom – több más hivatáshoz hasonlóan – egyre inkább elöregszik. Igen nehéz megtartani a fiatal tanítókat és tanárokat a pályán. Ennek több oka van, folytatta Szilágyi Csaba, de az okok feltárása mellett a partneriskolákkal együttműködve arra törekszenek, hogy mind népszerűbbé tegyék ezt a pályát. Az egyetem a maga részéről ismételten átgondolja a tanárképzést: hogyan lehet alkalmazkodni a kor kihívásaihoz?

A szülői háttér a mai magyar társadalomban igen összetett képet mutat, s ez sok esetben nem segíti elő, hogy a tanárok megkapják az őket méltán megillető tiszteletet, a felbomlott családi háttér pedig nehezíti a pedagógiai munkát. A rektori főtanácsadó befejezésül megemlítette: „A Hittudományi Karon szeretnénk erősíteni a hittanári szak párosítását egy profán szakkal, ezzel is gazdagítva az eddigi kínálatot a tanárképzésben.”

Szabó István kifejtette: a jogi kar is hasonló találkozókat tervez a középiskolákkal, s együtt kell dolgozniuk a bölcsészkarral, hiszen „a felvételi tárgyak lefedik egymást”.

„Azon vagyunk – önökkel közösen –, hogy a legjobb gyakorlóhelyet biztosítsuk tanárjelölt hallgatóink számára”  – kezdte előadását Szőke-Milinte Enikő. „A tanárrá válás folyamatában joggal mondhatjuk, hogy az iskolai és az óvodai gyakorlatnak legalább akkora szerepe van, mint az egyetemi képzésnek.”

A rövid, vagy úgynevezett szakterületi gyakorlat idején a negyedéves és ötödéves hallgatók (a képzési formának megfelelően) szakonként tizenöt tanórán hospitálnak, illetve tanítanak. Az új, osztatlan tanárképzésben egyéves egyéni gyakorlattal fejezik be tanulmányaikat. Ennek során „nagy feladat hárul a gyakorlatvezető mentorra, akit a partneriskola támogat, hogy a hallgató iskolai gyakorlata a lehető legoptimálisabb keretek között folyjék”.

A pedagógus életpályamodell két utolsó szintje a mesterpedagógussá, illetve kutató tanárrá válás. „Ehhez mesterprogram, illetve kutatóprogram megvalósítása kötelező. Jó, ha a mesterpedagógusi szintre törekvő tanár mögött is egy felsőoktatási intézmény áll, a kutató tanár esetében ez kötelező. Ezzel összefüggésben jelenleg tíz szerződésünk van, s idén újabb kollégák jelentkeztek.” Akik pedig doktori képzésben gondolkodnak közülük, azok számára az egyetem négy doktori iskolát kínál.

Esztergomban eddig is működött, mostantól Budapesten is újjáélesztik a Pázmány Pedagógus Klubot, neves szakemberek meghívásával. A rendezvényeken való részvétel igazolással jár.

Az elmúlt két évben pedagógiai konferenciát rendeztek Esztergomban. Idén erre novemberben kerül sor, s már több mint hetven pedagógus jelentkezett. A konferenciák anyaga könyv alakban is megjelenik, s ezzel is igyekeznek publikációs fórumot nyújtani a tanároknak. Ezekben a kiadványokban az egyetemi szakember, a tanárjelölt és a gyakorló tanár kicserélheti gondolatait.

Az egyetem a Mentor Műhely keretében látja vendégül a mentorokat, ahol megbeszélik a gyakorlati tapasztalatokat. „Mi olyan pedagógusokat kívánunk képezni – a gyakorló iskolákkal közösen –, akik valóban a jövőt építik.”

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tervezik a Pázmány Junior Campus folytatását. Ezen a nyári, egyhetes rendezvényen a tanár szakos hallgatók mellett a kar oktatói is kiveszik részüket, ennek köszönhetően „színes, gazdag kínálat fogadja a középiskolásokat. Miközben jól érzik magukat, megismerhetik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem küldetését is.”

Az egyetem Bölcs-ész címmel tanulmányi versenyt hirdet 11. és 12. osztályos középiskolásoknak. A Szenior Egyetem idén is gazdag kínálatot nyújt az esztétika, a művészettörténet, a pszichológia, a történelem és más diszciplínák terén. „A végén tanúsítványt kapnak a résztvevők, amely gazdagítja a pedagógus portfóliót.”

A Magvető program során az egyetemi oktatók keresik fel a középiskolákat, ahol „érzékenyítő előadásokat” tartanak.

Szőke-Milinte Enikő újdonságként említette, hogy a természettudományos és a műszaki tanárképzés bevezetését tervezik, együttműködésben az egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karával. A Hittudományi Karon pedig tíz féléves hittanári levelező képzést indítottak; katekéták számára öt félévben, teológusok számára pedig két félévben kiegészítő képzés keretében. Ugyancsak újdonság, hogy a következő éveben – levelező munkarendben – óvodapedagógus és tanító képzést indítanak Budapesten. S új tanárszakként megjelent a dráma- és színházismeret.

„Benned kell égjen, amit másokban akarsz lángra gyújtani” – zárta előadását Szent Ágoston gondolatával Szőke-Milinte Enikő.

Iván Kristóf az elhangzottakra reflektálva megemlítette: arra készülnek, hogy a bölcsészkarral együttműködve „megszerezhető legyen a mérnök-tanári diploma”. Ami pedig a természettudományi tanári szakokat illeti, mindenek előtt az informatika, a biológia, a kémia és a fizika területén képzelhető ez el.

Kaposi József a pedagógus továbbképzésről számolt be. A meglévők mellett három új szakirányt létesített az egyetem: dráma- és színházismeret, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint fejlesztő pedagógus. „Emellett 30 órás képzéseket is akkreditáltattunk.” A 2020-ban induló dráma- és színházismeret tanár szak megindításában együttműködnek a Nemzeti Színházzal, a Pesti Magyar Színházzal és a Kolibri Színházzal, s „szeretnénk meghirdetni a Katolikus Diákszínjátszók első fesztiválját, közösen a Pesti Magyar Színházzal.”

Ezt követően a partneriskolák képviselői saját intézményeik tapasztalatait osztották meg. Ennek során – többek között – szóba került a „digitális pedagógiai eszközök” használata, a felvételhez szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése, illetve az egyre romló demográfiai helyzet.

x