A Magyar Tudomány Ünnepe 2020 programsorozatába karunk az alábbi online eseményekkel csatlakozik.


Menni vagy nem menni – mit hoz a pandémia és a jövő a magyar Shakespeare- fogyasztás/befogadás terén?

2020. november 18. 16.30

A beszélgetés azokat a kérdéseket járja körül, hogy milyen hatása van a pandémiának a Shakespeare színjátszásra. Mit jelent az, hogy a színház a pillanat művészete, lehet-e közönség nélkül ezt létrehozni? Mit jelent az online térbe történő költözés: előre felvett előadás, kevesebb néző, kevesebb néző és az előadások streamelése. Esetleg a mesterséges intelligencia alkalmazása a színházat imitáló alkotásokban. Az MI létrehozta színházi élmény is nevezhető színháznak? Mit jelent a pandémia a Shakespeare kutatásban, mint a befogadás egyik fontos tényezőjében, kifejezetten pedig a pandémia kutatása, azaz annak feltérképezésére, milyen hatása volt, lehetett a pestisnek Shakespeare életművére?

Regisztráció →


Róma rejtett ókori régiségei – Virtuális séta a Forum Holitoriumtól Pompeius színházáig

2020. november 16. 18:00

Bencze Ágnes, a PPKE Művészettörténet Tanszékének docense Rómából jelentkezik be és egy belvárosi séta képsorain keresztül mutatja be az érdeklődőknek az ókori Város néhány kevésbé ismert, sőt, helyenként majdnem láthatatlan régiségeit. Sétánk a Forum Holitorium és a Circus Flaminiusnak nevezett terület találkozásától indul és főleg a köztársaság-kori Róma monumentális tereit, színházait és szakrális épületeit veszi sorra, egészen Pompeius színházáig. A Rómát jobban ismerő mai látogató számára ismerős környéken járunk: a gettó, a Torre Argentina, a Campo de' Fiori környékén - ezúttal azonban azt is megpróbáljuk megérteni és elképzelni, hogy mi lehetett itt Caesar, Pompeius és Augustus korában.

Regisztráció →


Nyelvelmélet és dialektológia 5.

2020. november 17–18.

A PPKE BTK Elméleti Nyelvészet és Magyar Nyelvészet Tanszékei 2020. novemberében is meghirdetik a Nyelvelmélet és dialektológia műhelykonferenciát, melyen külön hangsúlyt helyezünk Pázmány Péter nyelvezetének elemzésére.

További információ →

Regisztráció →


Pedagógusképzés és kutatás a PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Intézetében. A digitális oktatásra való átállás tapasztalatai a katolikus iskolákban

2020. november 20. 9.10

2020 tavaszán, a digitális oktatásra való átállás kihívás elé állította a tanárképzést és a köznevelés szereplőit. A digitális átálláshoz igazodva a VJTK-ban összegyűjtöttük és elemeztük az átállás tapasztalatait azért, hogy a pedagógusképzésünkben és továbbképzéseinkben nagyobb hangsúlyt kapjon az adaptivitás, a digitális oktatás követelményeinek való megfelelés. Az előadás során a VJTK oktatói mutatják be a katolikus iskolák pedagógusaival végzett felmérés eredményeit, és ezek alapján meghatározzák azokat az alapelveket, melyekre különös hangsúlyt kell fordítani a pedagógusképzésben.

Az előadás résztvevői:

  • Fodor Richárd – egyetemi tanársegéd
  • Horváth Mariann – egyetemi tanársegéd
  • Karainé dr. Gombocz Orsolya – egyetemi docens
  • Kamp Alfréd – kutató
  • Dr. Habil. Kaposi József – egyetemi docens MTA köztestületi tag
  • Dr. habil Kormos József – egyetemi docens MTA köztestületi tag
  • Mongyi Norbert – egyetemi tanársegéd
  • Szajli Claudia – egyetemi tanársegéd
  • Dr. Szőke-Milinte Enikő – egyetemi docens MTA köztestületi tag

 


Járványok egykor és ma

2020. november 26. 17.00

Nyirkos Tamás és Tarján Tamás (PPKE BTK Politológia Tanszék) előadása.

A járványok története egyidős az emberi társadalmak történetével. A középkori pestisjárványok jelentőségével talán mindenki tisztában van, de ne feledjük, hogy már az ókori világban is számos hasonlóra került sor, és a magyar történelemből tudjuk azt is, milyen meghatározó hatással volt még a XIX. században is egy kolerajárvány az ország életére; nem is beszélve az olyan, immár valóban globális járványokról, mint a XX. század elején fellépő spanyolnátha. Az ilyen járványok politikai kezelése általában valamilyen "szükségállapot", "rendkívüli állapot" vagy "veszélyhelyzet" kihirdetését tette szükségessé a hatóságok részéről, ami viszont a politikai hatalom jogosítványaival, egyáltalán a politikai hatalom természetével kapcsolatos további kérdéseket vet föl. Az álhírek, az összeesküvés-elméletek, a hatalommal szembeni bizalmatlanság ugyanis nemcsak napjainkra jellemzőek, hanem mindig is részei voltak a járványok történetének. A tanulságok levonása és ezek alkalmazása a jelen helyzetre tehát nem csupán a történettudomány, hanem a kortárs politikatudomány számára is kihívást jelent, de erre a kihívásra adható olyan válasz, amely az aktuális vitákon túlmutató elméleti elemzéssel szolgál.

x