Hogy született a székesfehérvári egyházmegye? 2021. június 30.

Három új kötet a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoporttól

A COVID-19 vírusjárvány okozta korlátozások miatt 2020 tavaszán egyetemünk és az MTA közös kutatócsoportja, a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport nem tudta megtartani évi rendes konferenciáját, és idén is csak online találkozhattak a lelkiségtörténet kutatói. A kutatócsoport rendszeresen publikál, most a tavalyi elmaradt lelkiségtörténeti konferencia el nem mondott előadásainak tanulmányokká alakított változatait is kézbe vehetjük.

2019 januárjában tartott konferenciát az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, amelynek célja az volt, hogy az itáliai események, személyek, folyamatok, irányzatok, művek hatását vizsgálja a magyarországi lelkiségre a 18. század végéig. Az egynapos tanácskozás tizenegy előadása, amelyet a kötet is tartalmaz, pontszerű kapcsolatokat mutatott be egészen a középkor elejétől a 18. század végéig. A kötetben több eddig ismeretlen forrást, fordítást ismerhetünk meg, költészeti, egyháztörténeti, lelkiségtörténeti, irodalmi mozaikok állnak egymás mellett évszázadokon átívelően, válik láthatóvá – mint cseppben a tenger – a részben az egész, s kapunk képet arról a kölcsönhatásról, ami a vizsgált korszakot jellemzi.
Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben, szerk. Bajáki Rita és Báthory Orsolya, Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2020 (Pázmány Irodalmi Műhely – Lelkiségtörténeti tanulmányok, 26)

Séllyei Nagy Ignác (1733–1789) a Székesfehérvári Egyházmegye első püspöke volt. A püspökség megszervezésének körülményeit jórészt feltárta már korábban a szakirodalom, azonban az egyházmegye lelkiségének megújítását, kialakításának módját ezidáig még nem vizsgálta. Ebben a kötetben Szelestei Nagy László összegyűjti Séllyei munkáit, amelyet papjai, hívei használatára állított össze, és ezeket vizsgálva von le következtetéseket. Így a kötet egyszerre tartalmaz tanulmányokat, illetve a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban található Séllyei-kéziratok részletes jegyzékét, valamint Séllyei lelkiségtörténeti vonatkozású munkáiból forrásközléseket.
Szelestei N. László, Séllyei Nagy Ignác püspöksége: (Tanulmányok és források), Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2020 (Pázmány Irodalmi Műhely – Lelkiségtörténeti tanulmányok, 27)

Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport kiadványainak legújabb darabja a Lelkiségtörténeti Tanulmányok című sorozat 28. köteteként jelent meg. E sorozat sajátja, hogy tanulmánykötetek, illetve monográfiák mellett a lelkiségtörténeti konferenciákon elhangzó előadások tanulmánnyá alakított változatait is közzéteszi egy kötetben, ezúttal azonban a járványhelyzet miatt a 2020-ban meg nem tartott lelkiségtörténeti konferencia el nem mondott előadásainak írásos verzióit gyűjtötte össze a szerkesztő, Szelestei Nagy László. A kötet, ahogyan arra címe is utal, az idő és tér szerepét helyezi a fókuszba, egyrészt az idő múlásával milyen változások tapasztalhatóak, illetve a liturgikus idő hogyan hat egyházi, illetve irodalmi műfajokra, másrészt a szakrális terek, elsősorban templombelsők milyen módon szolgálják a barokk lelkiséget, illetve egyes helyeken a szakralitás hogyan valósul meg. A kötetben egyház-, művelődés-, művészettörténeti tanulmányok egyaránt olvashatók.
Az idő és tér szerepe a barokk kori lelkiség alakulásában, szerk. Szelestei N. László, Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2020 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 28). 

A sorozat összes kötete olvasható a kutatócsoport honlapján.

x