Könyv és olvasás: mást és máshogy 2020. október 21.

Online konferencia a Pázmány BTK-n

Hogyan olvassunk és írjunk irodalmi szövegeket a digitális bölcsészet korában címmel rendez nemzetközi online konferenciát és továbbképzést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Francia Tanszéke. Dr. Ádám Anikó, a PPKE BTK Klasszikus és Újlatin Nyelvek Intézetének vezetőjét a november 26-27-i esemény apropóján kérdeztük a modern olvasási, szövegértelmezési stratégiákról és a rendkívül izgalmas Rich Reading platformról.

A felnövekvő generáció tagjai végérvényesen digitális bennszülöttek. Mennyit tudunk ezen újfajta olvasási és szövegértési folyamatról?
Nem nevezném a felnövekvő generációt digitális bennszülötteknek, hiszen a digitális eszközök, amelyek segítségével igen sokat olvasnak, a könyvek mellett léteznek, tehát nem kizárólagosak, kiegészítik inkább a könyveket, semmit leváltják azokat, ahogy a tévé is létezik a mozi mellett és a mozi is az internettel együtt. Én úgy tapasztalom a saját tanítványaim és a gyerekeim esetében is, hogy a mai fiatalok kulturáltak és műveltek, épp, mint az én generációm. Nem többet vagy kevesebbet tudnak, olvasnak, mint a szüleik, vagy a tanáraik, hanem inkább mást és máshogy. 

A könyv és az olvasás történetével foglalkozó kutatók szerint nagyobb az ugrás a tekercs és a könyvforma között az olvasási stratégiákat illetően, mint a könyv és az elektronikus könyvolvasó között.

Most tudtam meg, hogy létezik elektronikus olvasó is, azaz okosrózsafüzér is, de ettől még ugyanúgy szívből imádkozunk... A projektünk éppen arra kérdez rá, hogy ezek az új olvasói eszközök hogyan befolyásolják a szövegértést és értelmezést, hiszen születnek művek kifejezetten ezekkel az eszközökkel és ezekre a felületekre (pl. digitális költészet). Sőt ez az újfajta irodalom egyre interaktívabb, egyre jobban bevonja az olvasót is az alkotófolyamatba. A számítógépen való olvasás például, szintén a szakértők szerint, közelebb áll a tekercs olvasási módjához, csak épp vertikálisan és nem horizontálisan halad. Valószínűleg az interneten való olvasás másképp koordinálja a figyelmet és a szemmozgást, mint a papíron, a könyvben való olvasás. Már nem csupán a vertikális és horizontális olvasási dimenziókat, hanem a többrétegű dimenziót is lehetővé teszi, ezért Rich Reading, azaz gazdag, több rétegű olvasás a projektünk neve. Az elektronikus olvasók pedig próbálják a klasszikus könyvformát utánozni, csak épp egyfajta protézisként működnek, fel lehet nagyítani a szöveget, ha rossz a szemünk és sokkal könnyebb keresni bennük, ha lusta az emlékezetünk…

Milyen hazai kutatások zajlanak az olvasás és szövegértés területén, ide értve az Önök kutatócsoportját is? 
Mi a kollégáimmal és a partnereinkkel nem vagyunk olvasás-szakértők, mindnyájan irodalomtanárok vagyunk és az irodalomtudományon belül is a befogadással, azaz az olvasókkal, olvasással és szövegértelmezéssel foglalkozunk. De vannak közöttünk kognitív, összehasonlító irodalomtudománnyal, fordítástudománnyal és sokféle irodalmi korszakkal foglalkozó kutatók. A projekt európai partnerekkel és francia nyelven zajlik, így inkább az derül ki számunkra, hogy a partnereknek milyen eredményeik vannak. Pl. a Reims-i Egyetem az egyik legfontosabb központja az olvasáskutatásnak, a kognitív irodalomtudománynak. A Lisszaboni Egyetemen pedig az úgynevezett orvosi narratológiával foglalkoznak, amely segíti az orvos és a beteg kommunikációját, egymás narratívájának kölcsönös és stratégiai értését. A hazai kutatások szakértője Dr. Csépe Valéria professzorasszony fog a hazai eredményekről beszélni az október 26-27-i konferencián. Remélhetőleg a projektünkkel mi is, azaz a PPKE BTK Francia Kapcsolat kutatócsoportja is hozzájárulhatunk a hazai eredményekhez.

Hogy lehet a kutatási eredményeket az oktatásba, a tantervbe átvezetni? 
Kidolgoztunk Dr. Horváth Márton kollégámmal egy szellemi terméket, amely nem más, mint egy platform. Ide feltölthetők maguk az irodalmi szövegek és a róluk szóló tanulmányok, képek, riportok, filmek, fordítások stb. Ez a RichReading platform, amelyet az úgynevezett Rich Annotator System (RAS) működtet, nyitott lesz, minden tanár és diák, gyakorló pedagógus és egyetemi hallgató hozzáférhet, feltöltheti a műveket, szövegrészleteket és hozzájuk kidolgozott olvasatokat egy felhasználói segédlet segítségével. Reményeink szerint így nem csak magát az olvasást népszerűsíthetjük, hanem a pedagógusok, a kiadói szakemberek, könyvtárosok munkáját is segíthetjük, kiegészíthetjük. A platform egyelőre magyar és francia nyelven működik és csak szabadon felhasználható szövegek kerülhetnek fel rá.

Mit céloz az Olvasás és írás a digitális bölcsészet korában című, az Európai Bizottság által támogatott több éves stratégiai partnerség, mit remél a kutatástól? 
Történetileg a projektben szereplő partnerek egy 2008 óta működő sokkal szélesebb hálózat, az úgynevezett LEA (Lire en Europe Aujourd’hui: Olvasás ma Európában) csoport tagjai, amelybe még kanadai, argentin, olasz kutatók is tartoznak a partnerség országain felül. Ebből született ez a stratégiai partnerség. A 13 európai francia és összehasonlító irodalomtudományi tanszéket összefogó pályázatnak a célja, hogy az irodalmi szövegek stratégiai olvasását népszerűsítse, valamint, hogy magukat az irodalmi szövegeket és a róluk szóló kritikai értelmezéseket egymásra vetítse.

Eddig ugyanis a két univerzum, az irodalom és a róla szóló elmélkedések materiálisan különváltak.

Vannak a regények és a róluk szóló monográfiák, vagy tanulmányok. Még a könyvtárakban is általában elkülönül a két szekció. A projekt által létrehozott platform és az internet segítségével közvetlen az átjárás a kettő között. Nem véletlenszerű szöveghálózatokat hozhatunk létre, mint például a Wikipedia (ami persze nagy segítséget jelent számunkra is), hanem az adott szövegből adódó olvasatokat, Roland Barthes szavaival élve további szöveg-galaxisokat alakíthatunk ki a platformon belül. Sőt a projekt természetéből következik, hogy a kutatásunk és a platformunk multimediális és multidiszciplináris, megnyílhat pl. a történészek, filozófusok, pszichológusok, teológusok stb. számára is…

Frankofón-szakértőként milyen átvehető didaktikai, pedagógiai módszereket lát a francia nyelvterületen, amelyek idehaza is meghonosíthatók? 
Épp ezért tartom fontosnak a projektünket. A kutatásaink, konferenciáink francia nyelven folynak, de ennek a projektnek mi, azaz egy magyar egyetem magyar kutatócsoportja a vezetője, így magyar irodalmi szövegekről is beszélünk, sőt a fordításról is, a magyar irodalomtörténet folyamatait egybevetjük a más európai országokban zajló folyamatokkal, az elméleteket módszereket átvesszük, magyarul is megszólaltatjuk. Dr. Radvánszky Anikónak, a Francia Kapcsolat kutatócsoport másik vezetőjének érdeme a magyar irodalom népszerűsítése a pályázaton belül. És ez kölcsönös, mert a projekt résztvevői között vannak franciák, portugálok, spanyolok, luxemburgiak, belgák… Engem személy szerint az orvosi narratológia, valamint a kognitív irodalomtudomány egyes megközelítései ragadtak meg, ezeket a módszereket népszerűsíthetjük a platformunk segítségével.

Dr. Ádám Anikó

habilitált egyetemi docens

a Reading and Writing Literary texts in the Age of Digital Humanities projekt vezetője

Project funded by the European Commission
2017-1-HU01-KA203-035921


A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehet. 

A konferencia Facebook-beharangozója →

x