Pszichológiai Laboratórium

2014-ben létrejött a Pszichológiai Kutatólaboratórium (PK). Vezetője Kovács Ilona egyetemi tanár, munkatársai részben a Pszichológia Intézet tanszékeinek oktatói, részben kutatói munkakörben dolgozó kollégák. A PK célja, hogy a saját kutatóival s nemzetközi együttműködésben végzett munkák mellett tudományos kutatási lehetőséget nyújtson a Pszichológia Intézet munkatársai és hallgatói számára is. Jelenleg két, világszínvonalon felszerelt, aktív laboratórium működik benne. A Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Labor nagyfelbontású EEG készülékkel, alváslaboratóriummal, szemmozgás regisztrálóval, sztereo- és pszichofizikai munkaállomásokkal felszerelt helyiségeiben jelenleg a következő témájú kutatások folynak: az emberi agykérgi fejlődés mechanizmusai, perceptuális és mozgásos fejlődés és tanulás, a fejlődés rendellenességei, tanulási zavarok, az alvás és a tanulás összefüggései. A Pszichológiai Obszervációs (POL) Labor detektívtükörrel, hang- és képrögzítő, valamint multimédia feldolgozó rendszerekkel felszerelt megfigyelőhelyisége szűlő-csecsemő interakció vizsgálatokra, szociálpszichológiai, igazságügyi pszichológiai és klinikai pszichológiai megfigyeléses vizsgálatokra ad lehetőséget. Jelenleg  a gyermek- serdülő- és felnőttkori kötődés normatív és különféle klinikai zavarokra jellemző sajátosságainak kutatása folyik. A PK-hoz tartozik továbbá az  Alkalmazott Szociálpszichológiai Kutatóműhely (ASK), ahol a hatékony szervezeti érzelmi szabályozást befolyásoló egyéni és szervezeti háttértényezők vizsgálata folyik.

A PPKE KAP-5.3-14-esprojektjén belül a Pszichológiai Kutatólaboratórium 2014-ben nagyösszegű eszköztámogatáson kívül a következő kutatói alkalmazásokat nyerte el:

  • Gombos Ferenc tudományos munkatárs (FIT)
  • Novák Bálint tudományos segédmunkatárs (FIT)
  • Filep Orsolya tudományos segédmunkatárs (FIT)
  • Tudományos segédmunkatárs (ASK)


A PPKE BTK az általános követelményeken túlmutató oktatói kutatói aktivitás támogatása céljából meghirdetett 2014-es pályázatán a következő kutató kollégák nyertek támogatást:

  • Dr. Gerván Patrícia adjunktus (FIT)
  • Gombos Ferenc tudományos munkatárs (FIT)
  • Dr. Magyari Lilla tanársegéd (FIT)

 

Külső forrásból támogatott kutatási projektek:

Miből lesz a felnőtt agy? A serdülőkor, mint az agykérgi fejlődés kritikus periódusa.

  • Kutatás vezetője: Dr. Kovács Ilona, egyetemi tanár
  • Kutatás résztvevői: Dr. Bódizs Róbert, Dr. Gerván Patrícia, Gombos Ferenc, Füzesiné Hudák Mariann
  • Szervezeti egység PPKE BTK, Pszichológia Intézet, Általános Pszichológia tanszék, FIT Labor
  • Kutatási pályázat típusa, száma: OTKA NK 104481
  • Támogatási összeg: 64.607 MFt
  • Futamidő: 2013-01-01 - 2016-12-31


A kutatás összefoglalója, célkitűzései :

A felnőttkor határán rendkívüli átalakulás következik be a kognitív és érzelmi területeken. Ebben a korban zajlik egy sor identitást alakító fontos esemény, míg ezzel párhuzamosan emelkedik a droghasználók száma, a korai terhességek, a szexuális úton közvetített betegségek és az autóbalesetek száma. A fokozott kockázatvállaláson túl érdemes hangsúlyozni azonban ennek a periódusnak a fokozott rugalmasságát is. A jelentős mértékű plaszticitás a nagy lehetőségek idejévé teszi a serdülő éveket: bizonyos értelemben az agy érésének kritikus periódusává.

Ez alatt a kritikus időszak alatt az agykérgi hálózatok átmeneti destabilizáción és újraszerveződésen mennek keresztül mielőtt a stabil, felnőttre jellemző hálózatok kialakulnának. Feltételezzük, hogy a destabilizáció elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hasznos kapcsolatok megszilárdulhassanak, ugyanakkor a nem adaptív agykérgi kapcsolatok megszűnjenek. Azt gondoljuk, hogy ez érinti az érzékléssel és mozgással kapcsolatos agyterületeket is. Célunk, hogy megragadjuk ezt az átmeneti szakaszt az érzékelési és mozgásos készségtanulás fejlődési görbéiben, és az ehhez tartozó alvás EEG korrelátumokban.

Az emberi fejlődés kiemelkedően fontos szakaszának alaposabb megértésén, valamint a kamaszok oktatóinak és szüleinek nyújtott információn túl, munkánk klinikai és terápiás jelentőséggel is bírhat. Számos neuropszichiátriai zavar, mint például a skizofrénia, a fejlődésnek ebben a szakaszában jelenik meg, ami arra enged következtetni, hogy a serdülőkorban lejátszódó agyi újraszerveződésben bekövetkező hibáknak életre szóló hatásai vannak. Kutatásunk segíthet a neuropszichiátriai zavarok korai és specifikus jeleinek feltárásában.


A vizuális észlelés dinamikus egyensúlyának fejlődési és klinikai sajátosságai

  • Kutatás vezetője: Dr. Kovács Ilona, egyetemi tanár
  • Kutatás résztvevői: Dr. Unoka Zsolt Szabolcs, Dr. Gerván Patrícia, Dr. Füzesiné Hudák Mariann, László Szandra, Novák Bálint
  • Szervezeti egység PPKE BTK, Pszichológia Intézet, Általános Pszichológia tanszék, FIT Labor
  • Kutatási pályázat típusa, száma: OTKA NN 110466
  • Támogatási összeg: 47.780 MFt
  • Futamidő: 2014-05-01 - 2017-04-30


A kutatás összefoglalója, célkitűzései :

A nyolcvanéves nagymama és 10 hónapos unokája egész máshogy reagálnak ugyanarra az ingerre, például egy zajos jármű közeledtére. A gyermeket teljesen leköti az inger, testével a hangforrás felé fordul, és még a játékai is kipotyognak a kezéből. Ugyanakkor nagyi, aki már nagyon sokszor átélte ezt a zajt, fel sem emeli a szemét az olvasott könyvből. Míg a gyermek még akkor is túlságos érzékenységgel reagál, ha valami épp lekötötte a figyelmét, nagymama – korábbi tapasztalatai alapján – kicsit érzéketlennek mutatkozik. Lehet, hogy a gyermek édesanyja épp csak felpillantana, hogy lássa mi történik, s folytatná, amit csinál…

A fenti jelenet kutatásunk fő hipotézisét illusztrálja: az ember akkor tud optimálisan működni, ha a korábbi ismeretein alapuló perceptuális stabilitás és az ingerek részleteire való érzékenység között kialakul egy finom egyensúly. Ennek az egyensúlynak a vizsgálatát tűztük ki célul. Kísérleti vizsgálati módszerünk a kétértelmű ábrák észlelésének pszichofizikai elemzésére irányul. A pontos elméleti elvárásokat egy, a dinamikus rendszerek működésén alapuló matematikai modell segítségével tesszük meg, s a percepció vizsgálatát egészséges felnőtteken, serdülőkön és pszichiátriai betegeken végezzük el. Az egészséges felnőttek esetén a jósolt egyensúlyi állapotot várjuk el, míg serdülőknél a túlérzékenység, betegeknél pedig a csökkent érzékenység irányában várunk eltolódást. A munka elméleti szempontból azért fontos, mert a percepció újfajta megközelítését teszi lehetővé; gyakorlati szempontból pedig a pszichiátriai betegségekben megjelenő hibás perceptuális működés megértését, pontosabb diagnózist és jobb terápiás módszerek kidolgozását teszi lehetővé.


A binokuláris ingerfeldolgozás mechanizmusainak többszintű vizsgálata

  • Kutatás vezetője: Dr. Buzás Péter, egyetemi tanár
  • Kutatás résztvevői: Dr. Jandó Gábor, Dr. Kovács Ilona, Dr. Mikó-Baráth Eszter
  • Szervezeti egység: Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet, PPKE BTK FIT Labor együttműködése
  • Kutatási pályázat típusa, száma: OTKA K 108747
  • Támogatási összeg: 31.415 MFt
  • Futamidő: 2013-09-01 - 2017-08-31


A kutatás összefoglalója, célkitűzései
:

Látásunk egységes érzékletként tárja elénk a világot, pedig a szembe vetülő képet olyan különálló idegpályák dolgozzák fel, melyek csak egy-egy aspektussal foglalkoznak. Némelyik pl. csak a színeket "látja", másik a kontúrokat, megint másik inkább a mozgást. Jelen kutatásainkban a térbeli látásban szerepet játszó idegpályákat igyekszünk jobban megismerni. Térlátásunk felelős azért, hogy a jobb és bal szembe érkező különálló képek helyett egy háromdimenziós világot látunk, mely mintha egyetlen, "küklopszi" szemből származna. Sok jel mutat arra, hogy maga a térlátás is két párhuzamos csatorna működésének az eredménye: az egyik inkább a térbeli mozgásokra érzékeny és hozzájárul pl. ahhoz, hogy szemünket automatikusan a fixált tárgyra irányítsuk. A másik segít benne, hogy a dolgokat térbeli pozíciójuk alapján el tudjuk különíteni. Kutatásainkban a Julesz Béla által felfedezett véletlenpont sztereogrammokból álló videókat használunk. Azt feltételezzük, hogy a két csatorna különböző sebességgel dolgozza fel az információt, ezért más és más aspektusát fogjuk látni egy képsorozatnak attól függően, hogy milyen gyorsan játsszuk le azt. A kérdést megvizsgáljuk az agyi elektromos hullámok mérésével is, így olyan agyi történésekről is képet kaphatunk, amelyek a kísérleti alany számára nem észrevehetők. Végül méréseket végzünk altatott macskák idegsejtjein, hogy megtudjuk, hogy a sejtek hogyan osztják meg egymás között a térlátás különböző feladatait. Ha többet megtudunk e két feldolgozó csatorna működéséről és helyéről az agyban, jobban megérthetjük, hogy milyen agysérülések vagy fejlődési rendellenességek esetén mely látási funkciók károsodnak, és azokat hogy célszerűbb kezelni.


Egyéb kutatási projektek:

KORAI FEJLŐDÉS ÉS KÖTŐDÉS KUTATÓMŰHELY (KFKM)

Vezető: Hámori Eszter, Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan tanszék

Kutatási témák:

  • A Fejlődési rizikóval született csecsemők komplex pszichológiai vizsgálata kutatási programban (melyet az OTKA F 68347 sz. pályázata támogatott 2007-2011 között, vezető kutató: Hámori Eszter) jelenleg is a kora-csecsemőkori kognitív és társas fejlődés sajátosságait vizsgáljuk koraszülött, Down szindrómás és tipikusan fejlődő csecsemők és családjaik bevonásával. Több önálló, a korai diagnosztika, valamint a kötődéskutatások számára kidolgozott eljárásunk (CIV teszt, Játékinterakciós elemzés, Babavideók módszer) klinikai gyakorlatra történő adaptálása zajlik jelenleg a projektben (Együttműködő intézmények: Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ, BHRG Alapítvány, Dr. Lakatos Katalin vezetésével, SE I sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Perinatális Centrum, Dr. Beke Anna vezetésével).
  • A Kötődés-kutatási műhelyben  (Hámori Eszter és Csabai Krisztina vezetésével) a gyermek- serdülő- és felnőttkori kötődés normatív, valamint különféle klinikai zavarokra jellemző sajátosságainak kutatása, és a kötődést vizsgáló eljárások (pl. Madárfészekrajz teszt) továbbfejlesztése történik. (Együttműködő intézmények: Semmelweis Egyetem I. sz Gyermekgyógyászati Klinikája, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája, Szent János Kórház Pszichiátriai Osztálya, Pécsi Tudományegyetem Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszéke).

 

Munkatársaink legfrisseb publikációi:


2014

Bódizs R , Gombos F , Szőcs K , Réthelyi JM , Gerván P , Kovács I
Sleep-EEG in dizygotic twins discordant for Williams syndrome
IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 67:(1-2) pp. 59-68. (2014)

Bódizs R , Gombos F , Gerván P , Szőcs K , Réthelyi JM , Kovács I
Aging and Sleep in Williams Syndrome: Accelerated Sleep Deterioration and Decelerated Slow Wave Sleep Decrement
RESEARCH IN DEVELOPMENTAL DISABILITIES 35:(12) pp. 3226-3235. (2014)

Bódizs R , Gombos F , Ujma PP , Kovács I
Sleep spindling and fluid intelligence across adolescent development: sex matters.
FRONTIERS IN HUMAN NEUROSCIENCE 8: Paper 952. (2014)

Eszter Mikó-Baráth , Katalin Markó, Anna Budai , Béla Török , Ilona Kovacs , Gábor Jandó
Maturation of cyclopean visual evoked potential phase in preterm and full-term infants
INVESTIGATIVE OPHTHALMOLOGY & VISUAL SCIENCE 55:(4) pp. 2574-2583. (2014)

Kis Anna, Szakadát Sára, Simor Péter, Gombos Ferenc, Horváth Klára, Bódizs Róbert
Objective and Subjective Components of the First-Night Effect in Young Nightmare Sufferers and Healthy Participants
BEHAVIORAL SLEEP MEDICINE 12:(6) pp. 469-480. (2014)

Kis Anna, Szakadát Sára, Kovács Enikő, Gácsi Márta, Simor Péter, Gombos Ferenc, Topál József, Miklósi Ádám, Bódizs Róbert
Development of a non-invasive polysomnography technique for dogs (Canis familiaris)
PHYSIOLOGY AND BEHAVIOR 130: pp. 149-156. (2014)

Simor P, Körmendi J, Horváth K, Gombos F, Ujma PP, Bódizs R
Electroencephalographic and autonomic alterations in subjects with frequent nightmares during pre-and post-REM periods
BRAIN AND COGNITION 91C: pp. 62-70. (2014)

Simor P, Körmendi J, Horváth K, Gombos F, Ujma PP, Bódizs R
Electroencephalographic and autonomic alterations in subjects with frequent nightmares during pre-and post-REM periods
BRAIN AND COGNITION 91C: pp. 62-70. (2014)

Halász Péter, Bódizs Róbert, Parrino Liborio, Terzano Mario
Two features of sleep slow waves: homeostatic and reactive aspects - from long term to instant sleep homeostasis
SLEEP MEDICINE 15:(10) pp. 1184-1195. (2014)

Sándor Piroska, Szakadát SáraBódizs Róbert
Ontogeny of dreaming: a review of empirical studies
SLEEP MEDICINE REVIEWS 18:(5) pp. 435-449. (2014)

Simor P, Horváth K, Körmendi J, Ujma P, Bódizs R
Electroencephalographic and autonomic alterations in nightmare disorder during pre-and post-REM periods
JOURNAL OF SLEEP RESEARCH 23:(Suppl 1) p. 70. (2014)

Csabai, K, Szabó, P., Hámori, E.
Relationship between mother's perceptions formed about infants, attachment style, and early feeding habits.
REVIEW OF PSYCHOLOGY : INTERNATIONAL JOURNAL OF CROATIAN PSYCHOLOGICAL ASSOCIATION 21:(1) p. 91. (2014)

Hámori E, Csabai K, Unoka Zs, Nagy L, Turcsán F
Patterns of attachment in clinical disorders of adolescence and adulthood.
REVIEW OF PSYCHOLOGY : INTERNATIONAL JOURNAL OF CROATIAN PSYCHOLOGICAL ASSOCIATION 21:(1) pp. 96-97. (2014)

Horváth J, Hámori E, Csabai K
Methodological challenges in measuring attachment: Laymen's interpretations of attachment.
REVIEW OF PSYCHOLOGY : INTERNATIONAL JOURNAL OF CROATIAN PSYCHOLOGICAL ASSOCIATION 21:(1) p. 98. (2014) 

x