Oktatónk tárja fel a világ legnagyobb keresztes várát 2010. december 3.

Az utolsó ítéletet ábrázoló, tudományos szenzációnak számító freskóra bukkantak magyar régészek a szíriai Margat johannita várának feltárása során.

Az ásatás több más szempontból is átrajzolja a keresztes lovagokról alkotott általános képet - derült ki a régészeti expedíció eredményeiről a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) 2008 decemberében tartott sajtótájékoztatón.

"Közel hároméves munka eredménye látszik beérni" - hangoztatta a rendezvényt megnyitó Fodor György. A PPKE rektora hangsúlyozta, a projekt jól beleillik a munkatársak többségét adó egyetem multidiszciplináris kutatási programjába, ezért is különös fontosságú a PPKE számára. Maróth Miklós akadémikus, az intézmény arab, görög és latin tanszékeinek vezetője kiemelte: a keresztes háborúk korszaka máig kibeszéletlen kérdés a Közel-Keleten, erre azonban a magyar régészeti expedíció most komoly esélyt kínál.

Mohamed Amír Szmadi, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete is a feltárás jelentőségét hangsúlyozta a magyar-szír kapcsolatok terén. A nagykövet hozzátette, hazájában rengeteg romváros és keresztes erődítmény vár még feltárásra. Mint Major Balázs, a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió vezetője elmondta, nagyon ritka, hogy egyetlen országra bízzák egy ilyen jelentős lelőhely kutatását, ezért különös megtiszteltetés, hogy a világ legnagyobb keresztes várát magyarok tárhatják fel. Az ásatáson részt vevő kutatók mindegyike ingyen végzi a munkáját - emelte ki a régész. Az erődítmény nagyon jó, szinte "kulcsra zárható" állapotban maradt fenn, ennek ellenére mindeddig nem folyt ott régészeti feltárás - jegyezte meg Major Balázs.

A hatalmas, 5,2 hektár alapterületű erőd azonban nem csak az ásatások révén bír magyar vonatkozásokkal: 1218-ban II. András király is megszállt a johannita lovagrend által védett várban, és sójövedelmeiből évi 100 márkát rendelt annak fenntartására - hívta fel a figyelmet a feltárás vezetője, majd hozzátette: a johanniták igénybe is vették a jelentős anyagi segítséget egészen 1285-ig, Margat elestéig. Az expedíció feltárta a vár teljesen elpusztult nagytermét, és az épület egykor legreprezentatívabb részéről digitális rekonstrukciót is készített. Az itt előkerült dobókocka arról tanúskodik, hogy a johannita lovagok sem mindenben tartották be rendjük reguláit - árulta el Major Balázs.

Mint hozzátette: az erőd teraszának feltárása során "előkerült az, ami keresztes várban még sohasem": könnyűszerkezetes nyári lakok nyomai. Ezek a maradványok bizonyítják, hogy a várbeliek a békésebb időszakokban nem a nyirkos falak között laktak. A régész elmondása szerint felfedezték Margat eddig pihenőhelynek hitt konyháját, valamint feltárásaik nyomán derült fény arra, hogy a hatalmas lakótornyot egy fedett gyilokjáró koronázta, így az hat méterrel magasabb volt jelenlegi állapotánál.

A johanniták az egész hegytetőt "közművesítették": vízgyűjtő ciszternákat, valamint vízöblítéses latrinarendszert építettek. A latrinák fontos lelőhelyek, hiszen ezeket szemétledobónak is használták, ráadásul az ide leejtett értékes tárgyakért sem mászott le senki annak idején - érzékeltette a helyszín jelentőségét a szakember. "A legszenzációsabb lelet talán a várkápolnában feltárt freskó" - hangsúlyozta Major Balázs, majd megjegyezte, az általuk felfedezett alkotás a Szentföld legnagyobb keresztes falképe, mely ráadásul ikonográfiai szempontból is unikum.

Szokatlan, hogy a pokol ábrázolása közvetlenül a szentély mellett kapjon helyet, ahogyan az Margatban történt - hívta fel a figyelmet a régész. Elmondása szerint a freskó alkotója élénk fantáziával festette meg a bűnösök szenvedését: a felső sorban akasztottak láthatók, de mellékbüntetésként mindegyiket bűnei szerint kínozzák meg. Alattuk egy püspök hatalmas tűzben pörkölődik, s nem kevesebb, mint négy ördög - köztük egy háromarcú - foglalatoskodik vele, a legalsó sorban pedig egy karóba húzott lovag bűnhődik. Major Balázs hozzátette, valószínűleg az utolsó ítéletet ábrázoló freskóval szemben egy nagy Menyország-jelenet kapott helyet, erre utal a vidám, citromsárga színű alapozás is.

Selmeczi Anna és Galambos Éva, a falkép feltárásában részt vevő restaurátorok elmondták, a 27 alakos freskót 2007 októberében fedezték fel, míg a kutatás tavasz óta folyik. "A helyiség nagyon rossz állapotban volt, korábban wc-nek is használták" - jegyezte meg Galambos Éva. Kázmér Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Paleontológiai tanszékének professzora az általuk végzett további kutatásokról számolt be. Mint elmondta, a várakban talált faszén- és vassalak-maradványok, valamint földrengésnyomok is rengeteget árulnak el Margat és a Közel-Kelet történetéről.

forrás: MTI

x