Rómában tartott nemzetközi konferenciát a Fraknói Kutatócsoport 2019. október 2.

Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők, képviselők 19–20. századi működését ismertették az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport konferenciáján, szeptember 27-én Rómában.

A külföldi közösségek és az európai-amerikai államok római ágensei a 19–20. században című konferenciának, melyen olasz, osztrák és magyar kutatók tartottak előadást, a római Aventinus dombon található, a Szent Péter-bazilika kupolájára néző Nazionale di Studi Romani (Római Kutatások Nemzeti Intézete) adott otthont. Az intézet épülete az Egyházi Állam megszűnésééig a püspöki és szerzetesi kongregációk székhelye volt.

A szimpóziumot kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében a viterbói egyetem bölcsészkara (Università della Tuscia, DISUCOM), az Istituto Nazionale di Studi Romani, a római Centro Studi Emigrazione és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport rendezte. Az előadások október folyamán a Fraknói Kutatócsoport YouTube-csatornáján is megtekinthetők lesznek.

Az előadások fő témája az ágensek jelentősége volt, ami a 19–20. században is megmaradt, főként az egyházpolitikai vagy egyházi adminisztratív ügyek intézésénél, olykor sürgetésénél. Az ágensek által szóban adott magyarázatok, háttérinformációk az iratok kézbesítésénél, a kuriális döntések előkészítésénél megkerülhetetlennek bizonyultak. Az általuk szállított hírek, bizalmas információk kiemelten fontosak voltak Róma és a részegyházak érintkezésében.

Írország Rómában működő ágense például a világ számos részén szétszóródott írek kapcsolattartásának központi koordinátorává vált a 19. század második felében – derült ki Matteo Binasco, a Sienai Egyetem professzora Dom Bernard Smith: Egy „globális” ír férfiú a római kúriánál című előadásából.

Szembetűnő változás volt ugyanakkor, hogy míg az ügyvivők a kora újkorban vegyesen egyházi és világi személyek voltak, a 19–20. századra szinte kizárólagossá vált a klerikusok szerepe. A technikai fejlődés, a távíró, majd a telefon megjelenésével az ágensek önálló mozgástere a római tárgyalások, ügyintézés során jelentősen lecsökkent.

Magyar vonatkozások több alkalommal is előkerültek a római Aventinuson elhangzott előadásokban. Tóth Krisztina történész A magyar ügyek a ferences általános prokurátorok napirendjén az 1920-as években címmel tartott előadást. Prezentációjához, amely a római érdekképviselet sajátos csoportját, a rendi prokurátorokat mutatta be, a Magyar Ferences Levéltárban és a római Archivio Storico dei Francescaniban végzett alapkutatásokat. Tóth Krisztina Bernardinus Klumper (1915–1921), Callistus Zuccotti (1921–1923) és Aloysius Susa (1923–1927) prokurátorok Magyarország érdekében végzett tevékenységét vizsgálta, főként a két magyarországi, a mariánus és a kapisztránus rendtartomány tartományfőnökeivel folytatott levelezésük alapján.

A rendezvény végén Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője összegezte az eredményeket, rámutatva a téma hiánypótló voltára. Elmondta, a konferencia anyagából kötet készül, melyben olyan írások is meg fognak majd jelenni, amelyek különféle okok miatt előadásként már nem fértek bele az egész napos, élénk szakmai diszkussziókkal kísért aventinusi tudományos ülés kereteibe.

A teljes beszámoló itt olvasható el.
Forrás és fotó: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

x