Sikeres szezont zártak régészeink 2020. augusztus 28.

Királysír nyomában Egresen

A Temes megyei Egres területén található egykori ciszterci kolostor alapjainak feltárását és II. András Árpád-házi király temetkezési helyének azonosítását folytatta két hónapon át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Régészettudományi Intézete valamint a temesvári Bánsági Múzeum munkatársai és diákjai. Rengeteg új ismerettel gazdagon térnek most haza a romániai Bánságból. 

A kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely feltárása az Árpád-ház Program keretében a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával folyik. Az ásatás során fontos új régészeti leletek valamint olyan középkori sírmaradványok is előkerültek, amelyek a királyi temetkezéshez tartozhattak. A szakemberek egy, a Maros-menti falu üres telkén és egy földút mentén dolgoztak, itt körvonalazták a ciszterci kolostor alapjait, szentélyét és még jobban pontosították II. András és felesége, Courtenay Jolánta temetkezési helyének, tumbájának (díszes középkori ravatal) alapjait. Mostanra a templom egyötödének feltárása készült el. A mintegy 200 négyzetméternyi felületen végzett kutatás során megtalálták a templom főoltárát és egyenes záródású apszisát, melynek déli és északi sarkait támpillérekkel erősítették meg. A megtalált kincsek közé tartoznak többek közt az Árpád-kori ezüstdénárok és egy aranyozott bronz hajtű illetve egy középkori arany huzalokkal díszített párta is.


Igen, itt volt a királysír

Az idei kutatásnak az egyik nagy újdonsága, hogy míg a ciszterci templomok többsége szabályos forma szerint épült, így a mellékhajók végződésénél általában két kápolna van, az egresi templom eltér ettől, a mellékhajók nem teljesen egyenes szentélyzáródásúak, hanem félkörívesek. "Kevés ilyen hibrid templom maradt fenn a ciszterciektől" - állapította meg Major Balázs régész, egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője, egyben ásatásvezető. "Tavaly 95 százalékban, most 99 százalékban vagyunk biztosak, hogy megtaláltuk a királyi sírt. Az oltár és a tavaly megtalált többi sírhely között van még egy feltáratlan blokk, amíg azt nem bontjuk meg, meghagyjuk azt az egy százalékot". A középkori síremlék, vagyis a tumba területéről maradvány nincs, II. András és felesége csontjai egy felsőbb szinten voltak szarkofágban, ami biztos, hogy elpusztult. Nem kizárt, hogy már a tatárjáráskor sérült az építmény, az viszont biztos, hogy a késő középkorban már a tumba sem állt, hiszen a késő középkori alapozás ráfed a tumbára. Ugyanakkor nem kizárt, hogy külön sírban van eltemetve a csontmaradványok összessége. 


Bemutatóteret szeretnének

Először 2013-ban lokalizálták a ciszterci kolostort, amelyre semmi nem emlékeztetett, most ezen akarnak változtatni. A tervek szerint egy éven belül elkészülnek az első három dimenziós digitális rekonstrukciók. Két éven belül szeretnék az eredményeket bemutatni, amelyre kiváló alkalom a II. András által kibocsátott Aranybulla 800. évfordulója 2022-ben. Többnyelvű kiállításon szeretnék bemutatni a magyar királyt, a korszakot és a kolostor helyét. Az ásatási telephelyként szolgáló parasztház egy részében múzeumot alakítanának ki, ahol megtekinthető lenne a leletek reprezentatív része.

A II. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült.


További fotókért kattintson ide.

x