Térinformatikai eszközöket vetnek be, hogy pontosítsák II. András Árpád-házi királyunk temetkezési helyét 2020. július 10.

Folytatódik a nyolc éve megkezdett régészeti munka a kis bánáti faluban, Egresen.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának régészcsapata e héten érkezett a Maros folyótól nem messze található településre, hogy tovább pontosítsa a 13. század magyar történelmének egyik legnagyobb uralkodója, II. András és felesége sírjának helyét. Az ásatást Major Balázs, a Pázmány BTK Régészettudományi Intézetének intézetvezető egyetemi docense vezeti, aki még rengeteg, a helyszínen elvégzendő munkát jósol, ugyanis az elpusztult ciszterci templom és a kolostorudvar is tele van sírokkal. A mostani fő feladat a középkori terek felvázolása.

Sírbontás Egresen

A magyar-román határtól alig pár kilométerre Romániában 2012-ben kezdte el az egresi ciszterci kolostor feltárását a PPKE BTK Régészettdományi Intézete a temesvári Bánáti Múzeummal együtt. Hogyhogy egészen addig soha senkinek nem jutott eszébe, hogy fel kellene tárni II. András Árpád-házi királyunk temetkezési helyét?
Sajnos hazánkban igen sok fontos régészeti lelőhely van, melynek feltárására, feldolgozására eddig nem került sor. II. András és felesége, Jolánta királynő sírja csak egy a sok közül. Itt további nehézséget jelentett, hogy a királysíroknak helyet adó egresi ciszterci monostor olyan mértékben pusztult el, hogy először annak a helyét kellett azonosítani. Az 1179-ben III. Béla király által alapított ciszter központ épületét a mongol hódítás idején erődként használták, aminek elfoglalását Rogerius kanonok „Siralmas ének” című munkája is említi. A mongol pusztítás nagyon markáns maradványaira, többek közt egy tömegsírra mi is rábukkantunk. Az újjáépített monostorban a szerzetesi élet a 16. század legelején ért véget. 1536-ban Szapolyai János erőddé alakíttatta, amit az oszmánok 1551-ben elfoglaltak és „széthánytak”. 1868-ban néhány fal- és pillérmaradvány még látható volt. Sajnos az építőanyagban szegény régióban akkor már jóideje sokan foglalkoztak a monostor tégláinak és köveinek elbontásával, ami teljesen eltüntette a maradványokat. A II. András által keresztes hadjárata során felkeresett és évjáradékkal ellátott margati vár ásatásán 2011-ben merült fel először, hogy meg kellene keresni a királysírt és az öteletet hamarosan tettek követték. 2012-ben jártunk először Egresen, ahol semmilyen álló emléket nem találtunk, de hamarosan megkötöttük a megállapodást a helyileg illetékes Bánáti Múzeummal a közös kutatásra. 2013-ban a Régészettudományi Intézetünk akkor formálódó térinformatikai laborjának segítségével geofizikai mérésekkel sikerült a templomépület több mint egy méter mélyen húzódó maradványait feltérképezni és 2016 nyarán megindult az első feltárási évad.

A talicskázás nehéz, de szükséges munka egy ásatáson



Az egresi feltárás csapata, 2020 július

A tavalyi év szenzációja az volt, hogy azonosították II. András és második felesége, Courtenay Jolánta konstantinápolyi császárleány temetkezési helyét. De mi is az a tumba?
A Jolánta királyné sírhelyének tulajdonítható tumbaalapozást már 2016 nyarán megtaláltuk, de amikor ezzel egy vonalban a főhajó északi oldalán is előkerült egy ugyanolyan, a monostor első építési fázisában készült alapozássor, erősen valószínűvé vált, hogy a templomtest legelőkelőbb részén, a keresztház közelében, a szerzetesi kórus előtt álló építmények a királysírok alapozásai lehettek. A 13. század első felére nyugaton egyre inkább elterjedt az előkelő személyek tumbaépítményekbe történő temetése, melyek a templompadló felett álló díszes sírhelyek voltak.

Egy frissen kitűzött szelvény fotózása


Feltáró munkához használt szerszámok csomagolásra várva

Milyen az együttműködés a Bánáti Múzeummal és az időközben az ásatás támogatására alakult Jolánta Kulturális Egyesülettel?
Sok évre visszanyúló kiváló együttműködésről van szó, amelyet román részről Dr. Daniela Tanase vezet. A Jolánta Kulturális Egyesület kifejezetten a királyi temetkezőhely kutatására jött létre. Az Egyesület által közvetített anyagi támogatás és háttérmunka nélkül aligha lenne elképzelhető a feltárás, amelyhez például a lelőhely telkének megvásárlása mellett olyan alapvető feltételeket is biztosítani kelett, mint a szállás. A nagyon szegény faluban ugyanis nincsen olyan épület, amelyet erre a célra használni tudnánk, így egy régi parasztház lett felújítva. A Jolánta Egyesület mindezt a magyar kormány által létrehozott Árpád-ház Program támogatásával tudja biztosítani, amit a Bethlen Gábor Alapon keresztül kap meg.

Geodéziai oktatás


Indulás előtt a csapat három tagja, Kiss Szabó Eszter, Lóki Róbert és Takáts Mór Bendegúz

Hány szezonra való munka akad a terepen, és hogyan tervezik bemutatni majd a leletanyagot?
Még rengeteg munka van hátra, ugyanis az egykori monostor területe hatalmas kiterjedésű. Emellett a templom és a kolostorudvar is teli van középkori sírokkal. A szezononkénti több tucat sír szakszerű kibontása és teljes dokumentációja (3D fotogrammetrai geodézia, rajz) nagyon lelassítja a munkát. Most a legfontosabb feladat az egykori templom olyan szintű feltárása, hogy pontos rekonstrukciókat tudjunk készíteni a középkori terekről. Emellett nagyon fontos, hogy biztosan azonosítani tudjuk az ún. királysírok helyét, amihez be kell fejeznünk a templom központi tereinek feltárását. Az eredményekről a tudományos szakcikkek mellett MA és doktori disszertáció is készül és reményeink szerint hamarosan egy Magyarországra is elutazó kiállítást is összeállítunk, melyben a legszebb és legérdekesebb leleteket is szeretnénk bemutatni. A távlati tervek szerint a ma szálásunkként szolgáló falusi ház látogatóközponttá lesz alakítva, ahol egy kis, helyi múzeumi kiállítást is be tudunk mutatni. Az eredmények függvényében a templom talajszint feletti bemutatására is sor kerülhet.  

Major Balázs munkában


Temetkezési helyet mélyít Lóki Róbert és Major Balázs

Azért egy egresi feltárás nem ugyanaz a lépték, mint a szíriai Crac de Chevalirers vagy Margat keresztes várak. Ám végül is ott is és Bánátban is ugyanazt a korszakot kutatja, a keresztes hadjáratok korát... Mi a helyzet a szíriai ásatásokkal?
A korszak azonos, de a feladat valóban merően más. A II. András által is felkeresett szíriai várak amellett, hogy nagyobbak (Margat például az erődített városrészeivel együtt 16 hektár), jórészt kulcsra zárható állapotban maradtak meg. Bár ott is sok a régészeti feltárás, de mégsem a föld alól kell elővarázsolni a középkori építményeket. Egresen sokkal nagyob szerep jut a geofizikának és a geodéziának is. Munka azonban a szírai várakon is van bőven, így azokon is évi 2-3 terepmunkaszezonban dolgozunk. Idén januárban voltunk kint utoljára, most várjuk, hogy a vírushelyzet mikor teszi lehetővé a beutazást. Addig a Régészettudmányi Intézetünkben MA-s és PhDs képzésen tanuló szíriai hallgatók és kollegák továbbképzésére koncentrálunk. Emellett szakadatlanul folyik a két évtizednyi munkával felhalmozott szíriai kutatási anyagaink feldolgozása, valamint az előkészületek a legközelebbi szezonra. Reméljük már nincs messze, régi barátaink és kollegáink nagyon várnak és mi is vágyunk vissza.


Az interjút Kuthi Áron készítette.

x