|
Etikatörténet 2. (klasszikus német) A kategorikus imperatívusz etikája szövegolvasó szeminárium, BONET01300, BONET02300 2020. ősz KURZUSLEÍRÁS A kurzus célja, hogy megismertesse a résztvevőket a filozófiatörténet egy klasszikusának etikájával, mely ma is egyike a legbefolyásosabb etikai elméleteknek, ezen keresztül betekintést nyújtson az etika legfontosabb kérdéseibe, közben gyakoroltassa a szigorúan következetes gondolkodást, fokozza a szövegelemzési készséget és növelje a filozófiai szaknyelvben való jártasságot. Hétről hétre egy-egy 4-6 oldalas szövegrészlet feldolgozására kerül sor Immanuel Kant Az erkölcsök metafizikájának alapvetése című művéből. A tanári irányítással végzett szövegolvasás feladata a mű argumentációs struktúrájának feltárása, legfontosabb tételeinek értelmezése és napjaink morális problematikájával való szembesítése. Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont: csütörtök 10.15 – 11.45 Hely: Anselmianum 008 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a mini-dolgozatok és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe, erre pedig csak az otthoni felkészülés képesít! Mini-dolgozat A második héttől kezdve minden órára mini-dolgozatot kell írni. Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. Mivel olykor egészen hosszú szövegeket kell röviden összefoglalni, a dolgozat értékelésnek egyik fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelnie. Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni): elektronikusan: az adott órát megelőző szerda 20.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu) és kinyomtatva: az adott órán A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak. Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). A leadott mini dolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. Egy üres papír vagy egy másik tárgyból írt dolgozat egy oldala nyilvánvalóan nem éri el. A dolgozatból ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül. Az is fontos, hogy az egyes hallgatók által leadott dolgozatok eléggé különbözzenek egymástól, ne egymás átfogalmazásai legyenek. Az elmulasztott mini-dolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele. A mini-dolgozat formai követelményei:
A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Kötelező olvasmányok Kant, I.: Az erkölcsök
metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett 1998. 17-79. Tengelyi L.: Bevezetés és Elemző áttekintések. In Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 2–14., 21., 30‒33., 59‒64., 77‒79. Ross, D.: Kant etikája. Kommentár Az erkölcsök metafizikájának alapvetéséhez. In Gond 31. (2002) (VAGY Ross: Kant etikája. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, 2005.) Ajánlott olvasmányok Allison, H. E.: Kant's
Groundwork for the Metaphysics of Morals. A Commentary. Oxford – New
York, Oxford University Press, 2011. Callanan, J. J.: Kant’s
Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Edinburgh Philosophical Guide.
Edinburgh, Edinburgh University Press, 2013. Korsgaard, Ch. M.: Kant's
formula of universal law. In Pacific
Philosophical Quarterly 1985. 1-2: 24-47. Sedgwick, S.: Kant’s
Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Introduction. Cambridge –
New York, Cambridge University Press, 2008. Timmermann, J.: Kant's
Groundwork of the Metaphysics of Morals. A Commentary. Cambridge –
New York, Cambridge University Press, 2007. Timmermann, J.: Kant's
'Groundwork of the Metaphysics of Morals'. A Critical Guide.
Cambridge ‒ New York, Cambridge University Press, 2009 Horn, Ch ‒ D. Schönecker (szerk.): Groundwork for the Metaphysics of Morals. Berlin ‒ New York, de Gruyter, 2006. Horn, Ch. – C. Mieth – N. Scarano: Immanuel Kant. Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. Kommentar. Frankfurt, M., Suhrkamp, 2007 Droschel, A.: A morál költségei – Kant nyomán számolva. In Magyar Filozófiai Szemle, 1991. 4–6. 778–708. Tengelyi L.: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról. In Medvetánc 1984. 4. Melléklet. Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. Heller Á.: Kant etikái. In U.ő: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat, 212–288. Málnási Bartók Gy.: Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Hága, Mikes International, 2006. Nemo, Ph.: Az arc mezítelensége. Beszélgetés Emmanuel Lévinasszal. In Műhely 1994. 1. 4-8. |