Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A humán kommunikáció színterei részben alkalmi színterek, részben ugyanakkor tudatosan, tervezetten és tartósan összerendezett színterek. A kommunikációs szakma színterei ez utóbbiak közé tartoznak, ami mára már egy rendkívül összetett intézményrendszerben zajlik. A leginkább látványos színtér a tömegkommunikáció, ennek intézményrendszerében a médiumok, hírügynökségek, az audiovizuális iparág szervezetei találhatóak. De nem kevésbé fontosak a különböző szakmai szervezetek, ügynökségek, tartalomaggregátorok. Ennek az összetett intézményrendszernek a feltérképezésére, a benne rejlő összefüggések feltárására vállalkozik a kurzus. Első lépésben tisztázza az alapfogalmakat: mit értünk szakma alatt, hogyan zajlik egy tevékenységcsoport „professzionalizálódása”, mi kell ahhoz, hogy egy adott tevékenység-együttes kapcsán szakmáról beszélhessünk. Ezt követően részletesen körbejárjuk az egyes színtereket: a személyközi kommunikációtól az egyházi, közéleti kommunikáción át az egyes társadalmi színterekig. A kurzus központi gondolata, hogy a kommunikáció színterei a különböző közösségek alakzataihoz igazodnak, ez képezi tehát a vizsgálódás alapját.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik a kommunikáció színtereinek elméleti fogalmát, a kommunikáció intézményesülésének és professzionalizálódásának alapvető modelljeit, valamint a „szakma” és a „professzió” szociológiai értelmezéseit. Áttekintik a tömegkommunikáció intézményrendszerének főbb elemeit (médiumok, hírügynökségek, audiovizuális iparág, ügynökségek, szakmai szervezetek, tartalomaggregátorok), valamint a különböző kommunikációs színterek (személyközi, egyházi, közéleti, intézményi, közösségi) működésének társadalmi és szervezeti összefüggéseit. A kurzus keretében a hallgatók elsajátítják azokat a fogalmi és elméleti kereteket, amelyek segítségével a kommunikációs intézményrendszer mint strukturált társadalmi mező értelmezhető.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak különböző kommunikációs színterek és intézmények azonosítására, rendszerezésére és összehasonlító elemzésére. Megtanulják feltérképezni egy adott kommunikációs terület intézményi szereplőit, felismerni a közöttük fennálló munkamegosztást és kapcsolatrendszert, valamint értelmezni ezek társadalmi funkcióit. Gyakorlatot szereznek a kommunikációs színterek struktúrájának fogalmi leírásában, egyszerűbb intézményi térképek és elemző áttekintések készítésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HORÁNYI Özséb: A kommunikáció, mint participáció. AKTI-Tipotex, Budapest, 2007. 101-175. ISBN 9639664332
ROSENGREN, Karl: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004. 127-161., ISBN9639326984
TERESTYÉNI Tamás: Kommunikációelmélet. AKTI-Typotex, Budapest, 2006. 267-295, ISBN9639664243
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BÉRES István – HORÁNYI Özséb: Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 1999. 53-113, ISBN9633795516
McQUAIL, Denis: 2015 A tömegkommunikáció elmélete. Budapest Wolters – Kluwer pp.329-405 (Negyedik rész: Szervezetek) ISBN 9789632955179
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a hallgatók intézményi és társadalmi összefüggésekben való gondolkodásának, elemzőkészségének és elméleti tájékozottságának fejlesztéséhez. A kurzus során a hallgatók megtanulják a kommunikációs színtereket strukturált társadalmi mezőként értelmezni, felismerni az egyes szereplők közötti munkamegosztást és kapcsolatrendszereket, valamint ezeket fogalmilag megalapozott módon leírni. A tárgy fejleszti a rendszerező gondolkodást, az összehasonlító elemzés és az intézményi térképezés képességét, amelyek alapvető kompetenciák a kommunikációs szakmai pályákon és a további tanulmányok során.
