Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A harmadik szakmai gyakorlat célja a családkonzultációs ismeretek és készségek aktív gyakorlati alkalmazása. A képzés során megszerzett ismeretek, készségek, a szemlélet, a tanult különböző tudományos elméletek és módszerek integrációja és beépítése a konzultációs gyakorlati tevékenységbe.
Az önálló konzultációk vezetéséhez a családok szociális kompetenciáinak és megküzdési képességének erősítéséhez szükséges konzultációs, valamint az elakadások feloldásához szükséges technikák készségszintű alkalmazásának begyakorlása. A szakmai készségek fejlesztésének, a személyes kompetencia megtapasztalásának, a hallgató reflektív kapacitása erősítésének elősegítése.
A hallgató szakdolgozatához szükséges esettanulmányt megalapozó családkonzultációs munka vitele.
A terepgyakorlat szorosan kapcsolódik a gyakorlatot kísérő Esetfeldolgozó szupervízió (Terepgyakorlat kísérő szeminárium 3.) című kurzushoz, mely a hallgató terepen végzett családkonzulensi munkájának eredményét adó esettanulmány megírását segíti elő.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A családkonzulensi munka visszatérő problématerületeinek szakma-elméleti tudásanyaga (kommunikációs- és pszichológiai elméletek, segítő modellek, családterápiás iskolák).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A terepgyakorlat lehetővé teszi, hogy a hallgatók együtt dolgozzanak gyakorlati szakemberekkel, akik mellett elsajátíthatják a szakma fogásait. A hallgató a tereptanár mellett és/vagy irányítása mellett végzi az ügyfelekkel folyó munkát.
Részt vesz a segítő folyamatba érkezést követő első interjú felvételében, a családi kontextus vizsgálatában (családi környezet és működés felmérésével), hipotézisek alakításában, a támpontok értékelő feldolgozásában, az intervenciós terv elkészítésében és az ülések lefolytatásában, összegzésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hanna, S. M. (2021). Családterápia a gyakorlatban – A modellek közös építőelemei (pp. 251-442). Budapest, HU: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. (ISBN 9789633311400)
Patterson, J. E., Williams, L., Edwards, T. M., Chamow, L. & Grauf-Grounds C. (2020). Alapvető készségek a családterápiában. Családterápiás sorozat 29. (pp. 161-177). Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9786155574306)
Magyar Családterápiás Egyesület Etikai Kódexe https://csaladterapia.hu/doc/etikaikodex2015.pdf
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kurimay, T. (Ed.), (2004). Családterápia és családkonzultáció. Budapest, HU: Coincidencia Kft. (ISBN 9632161394)
Furrow, J. L., Palmer, G., Johnson, S. M., Faller, G. & Palmer-Olson, L. (2021). Érzelmekre fókuszáló Családterápia. A kapcsolódás helyreállítása és a rugalmasság támogatása. Budapest, HU: Oriold és Társai Kiadó. (ISBN 9786155981364)
Adott terepintézmény működésének keretet adó jogszabályok és belső szabályok.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A terepgyakorlat során a hallgató elmélyíti ismereteit és átülteti a gyakorlatba, különös tekintettel a családkonzultáció folyamatának lépéseire, a folyamat során alkalmazott módszerekre és eszközökre, bővítve ezzel saját eszköztárát.
A hallgató átlátja a segítő kapcsolat keretét. Foglalkozik az első konzultáció szerepével, a kapcsolat építésének feladataival, a megismerés különböző lehetőségeivel, módszereivel és korlátaival, a kapcsolat fenntartásával, a változás elindításával és fenntartásával.
Képessé válik a szakmai kommunikáció használatára, terápiás szetting megteremtésére, társkonzulenssel való együttműködésre; gyakorlati együttműködésre a családokkal foglalkozó egyéb szakmák képviselőivel.
A gyakorlatban rálát a szakmai etikai és jogi előírásaira és azok gyakorlatára.
A családkonzultációs folyamatok reflektálása hozzájárul a hallgatók saját reflektív kapacitásának erősödéséhez, szakmai identitásának fejlődéséhez.
A hallgató megtanul rendszerszemléletben gondolkodni.
A gyakorlatok ráirányítják a figyelmet az ebben a szakmában nélkülözhetetlen szupervízió jelentőségére és a leendő segítő megtanulja, hogy nyitott legyen a szupervízió kérésére, a segítség elfogadására.
A családokkal való személyes találkozás és a segítői folyamatban való közreműködésből adódó felelősségvállalás megalapozza a hallgató szakmai identitását és hivatástudatát.
