Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus az értékek természetének és kommunikációjának vizsgálatára épül, amely az értékek három szintjének – az explicit, implicit és látens értékek – megkülönböztetésével kezdődik. Az elméleti alapozás kiterjed a keresztény értékfilozófia klasszikus és kortárs megközelítéseire, valamint a liberális és empirikus értékelméletek bemutatására, hogy ezáltal átfogó képet nyújtson arról, hogyan jelennek meg és közvetítődnek az értékek a modern plurális társadalmakban. A kurzus különös hangsúlyt fektet a keresztény értékrend és a modernitás közötti párbeszéd lehetőségeire, bemutatva olyan kortárs gondolkodók munkásságát, mint Alasdair MacIntyre, XVI. Benedek (Joseph Ratzinger) és Charles Taylor, akik a modernitás értékválságára reflektálva keresik az értékőrzés és értékteremtő dialógus lehetőségeit.
Az elméleti keretek elsajátítását követően a kurzus a kommunikáció különböző színtereire helyezi a hangsúlyt, vizsgálva az értékközvetítés mechanizmusait és formáit a művészeti és közéleti szférákban egyaránt. A kurzus módszertanilag az elméleti megalapozás és a gyakorlati alkalmazás egyensúlyára törekszik. A Shalom Schwartz univerzális értékelmélete és Geert Hofstede kulturális dimenzióinak megismerése lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy empirikus eszközökkel elemezzék különböző kultúrák és közösségek értékstruktúráit. A műhelymunkák és esettanulmányok során konkrét médiatartalmak, reklámkampányok és kulturális termékek értékelemzésére kerül sor, amelyek révén tudatossá válnak az értékek szimbolikus megjelenési formái és a látens értéktartalmak feltárásának módszerei.
Az értékkonfliktusok azonosítása és konstruktív kezelése központi helyet foglal el a kurzuson, hiszen a hallgatók olyan készségeket sajátítanak el, amelyek alkalmassá teszik őket különböző értékrendek közötti mediációra és párbeszéd facilitálására. A kurzus kiemelt figyelmet szentel a kortárs értékdilemmáknak és az értékkommunikáció aktuális kihívásainak. A post-truth jelenség, a digitális nyilvánosság hatásai, az algoritmusok értékformáló szerepe, valamint a kulturális polarizáció mechanizmusainak elemzése révén a hallgatók olyan kritikai szemléletet alakítanak ki, amely lehetővé teszi számukra az értékalapú kommunikációs stratégiák tudatos tervezését és etikai értékelését. A záró műhelymunka során a hallgatók komplex értékelemzést készítenek, amelyben integrálják a kurzus során megismert elméleti kereteket és empirikus módszereket, gyakorlatban alkalmazva az értékkonfliktusok kezelésének és az értékrendek közötti hidak építésének technikáit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elvégzése során a hallgatók mélyreható ismereteket szereznek az értékfilozófia klasszikus és kortárs irányzatairól, megismerik a keresztény természetjogi hagyomány értékhierarchiáját, az erényetika modern újragondolását, valamint a liberális értékelméletek pluralista megközelítéseit. Képesek lesznek azonosítani és elemezni az értékek különböző szintjeit, megérteni az explicit értékkinyilvánítások, az implicit kulturális normák és a látens értékpreferenciák közötti összefüggéseket. Az empirikus értékkutatások eredményeinek ismeretében átfogó képet kapnak a kulturális értékrendek univerzális és partikuláris aspektusairól, valamint az értékváltozások globális trendjeiről.
A kurzus során a hallgatók elmélyült ismereteket szereznek arról, hogy az értékek hogyan közvetítődnek és formálódnak a művészeti és közéleti kommunikáció különböző színterein. Megértik a kulturális értékhierarchiák átrendeződésének folyamatait, a digitális média értékformáló hatásait, valamint az értékpolarizáció és értékpluralizmus kortárs jelenségeit. Képesek lesznek kontextualizálni és kritikusan értékelni az értékalapú kommunikációs stratégiákat, felismerni az értékmanipuláció technikáit, valamint azonosítani az értékkonfliktusok gyökereit és megnyilvánulási formáit.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók olyan analitikus képességeket fejlesztenek, amelyek alkalmassá teszik őket médiatartalmak, kulturális termékek és kommunikációs kampányok értékszempontú elemzésére. Megtanulják alkalmazni a Hofstede-féle kulturális dimenziókat és a Schwartz-féle értéktérképet konkrét elemzési feladatokban, képessé válnak látens értéktartalmak feltárására és szimbolikus jelentések dekódolására. Fejlődik interkulturális érzékenységük és párbeszédképességük, amely lehetővé teszi számukra, hogy különböző értékrendek között közvetítsenek és értékkonfliktusokat konstruktívan kezeljék.
Az értékalapú kommunikációtervezés terén olyan kompetenciákat szereznek, amelyek révén képesek tudatosan megtervezett, etikailag megalapozott kommunikációs stratégiákat kidolgozni különböző célcsoportok és kulturális kontextusok számára. Fejlesztik prezentációs és vitavezetési készségüket, valamint együttműködési képességüket csoportos projektmunkák során. A kurzus végére a hallgatók olyan kritikai szemléletet alakítanak ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy reflektáltan viszonyuljanak saját értékpozíciójukhoz, nyitottak legyenek más értékrendek megértésére, és képesek legyenek értékalapú párbeszédet facilitálni plurális társadalmi környezetben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Michael J. Sandel: "The Tyranny of Merit: What's Become of the Common Good?" (2020)
Zizi Papacharissi: "Affective Publics: Sentiment, Technology, and Politics" (2015)
BERKOVICS Balázs-FÁBER Ágoston-TAKÁCS Erzsébet (szerk.): Boltanski és a kritika szociológiája. In Replika 2008.(62) szeptember pp 7-169. o. (ISSN 08658188)
Duraczky, B., Nyústi, S., & Mikó, F. (2025). Institutional communication and value dimensions: A comparative analysis of institutional texts. Jel-Kép, 2025(2), . https://communicatio.hu/jelkep/2025/2/JelKep_2025_2_Balint_Duraczky__Szilvia_Nyusti__Fruzsina_Miko.pdf
HABERMAS, Jürgen: A kommunikatív etika. A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete. Budapest, Új Mandátum, 2001, 57-217. o. (ISBN 9639336173)
VÁRINÉ Szilágyi Ibolya (szerk.): Értékek az életben és a retorikában. Budapest. Akadémiai Kiadó, 2003. pp 7-155., 213-227., 240-268., 341-367. o. (ISBN 9630579928)
VÁRINÉ Szilágyi Ibolya: Az ember, a világ, és az értékek világa. Budapest, Gondolat, 1987. 26-211. o. (ISBN 9632818652)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kwame Anthony Appiah: "The Lies That Bind: Rethinking Identity" (2018), Liveright Publishing
Andersson, R. (2025). Strategic communication and value creation: A process theoretical understanding of value formation in strategic communication management. Public Relations Review, 51. https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2025.102559
Cao, L. (2025). Ethical journalism under an evolving digital landscape—Challenges and opportunities. Communications in Humanities Research, 95, https://chr.ewapub.com/article/view/29459
Gutiérrez-Caneda, B., Lindén, C.?G., & Vázquez-Herrero, J. (2024). Ethics and journalistic challenges in the age of artificial intelligence: Talking with professionals and experts. Frontiers in Communication, 9, https://www.frontiersin.org/journals/communication/articles/10.3389/fcomm.2024.1465178/full
Kvalnes, Ø. (2023). Communication ethics. In Communication Climate at Work). Cham: Palgrave Macmillan. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-031-28971-2_12
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy az értékalapú kommunikációs kompetencia fejlesztése révén alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók képessé váljanak különböző kulturális és társadalmi kontextusokban hatékonyan és etikusan kommunikálni. Az elméleti keretek (keresztény és liberális értékelméletek, empirikus értékkutatások) és gyakorlati elemzési módszerek (Hofstede-dimenziók, Schwartz-értéktérkép) integrált elsajátítása olyan kritikai szemléletet formál, amely lehetővé teszi médiatartalmak és kommunikációs stratégiák értékszempontú értékelését és tervezését. A kurzus tudományközi megközelítése – amely a filozófiát, szociológiát, kommunikációtudományt és kulturális antropológiát ötvözi – fejleszti a hallgatók komplex problémamegoldó képességét és interkulturális kompetenciáját. A műhelymunkák és esettanulmányok során olyan gyakorlati készségeket szereznek, amelyek alkalmassá teszik őket értékkonfliktusok kezelésére, különböző értékrendek közötti párbeszéd facilitálására, valamint etikailag megalapozott kommunikációs kampányok tervezésére plurális társadalmi környezetben. A reflexív értéktudatosság kialakítása révén a hallgatók képesek lesznek saját szakmai gyakorlatukban tudatosan integrálni az etikai szempontokat és konstruktívan hozzájárulni a társadalmi párbeszédhez.
