Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A hallgatók szaktudományi és szakmódszertani felkészítése a matematika 1-4. osztályos tananyagának tanítására a „Geometria, mérések” témakörben.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Sík -és térbeli alakzatok formai tulajdonságainak megfigyeltetése. Konstrukciók, transzformációk és mérhető geometriai tulajdonságok.
A síkidom, sokszög, négyszög fogalma.
A téglalap és a négyzet geometriai tulajdonságai.
A testek fogalmának kialakítása, síklapú testek vizsgálata. A téglatest és a kocka geometriai tulajdonságai.
Geometriai transzformációk: hasonlósági és egybevágósági transzformációk vizsgálata.
Tájékozódás térben és síkban, alakzatokon.
A mérés fogalma, kialakításának szakaszai és szempontjai.
Az SI rendszer által megkülönböztetett alapmennyiségek és származtatott mennyiségek megismerése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Eszközhasználaton alapuló geometriai tapasztalatszerzés:
A vonalak vizsgálata, csoportjai. A síkidom fogalmának kialakítása a határoló vonalak helyzetéből származtatva. A síkidomok részhalmazaként a sokszögek és a négyszögek fogalma, az oldalak, csúcsok, szögek vizsgálata. Két nevezetes négyszög, a téglalap és a négyzet geometriai tulajdonságai, kapcsolatuk.
A síkidomok konvexitása.
A szög fogalma, a derékszög, a derékszögnél kisebb és nagyobb szögek vizsgálata hajtogatással előállított derékszög segítségével.
A szögletes testek fogalmának kialakítása a határoló felületek vizsgálatával. A kocka és a négyzet, a téglatest és a téglalap összefüggései.
A testek konvexitása.
Mérhető geometriai tulajdonságok: kerület, terület, szög (felszín, térfogat) vizsgálata.
Geometriai transzformációk:
-hasonlósági transzformációk a sík és térbeli nagyítások és kicsinyítések vizsgálatával.
-egybevágósági transzformációk tükrözéssel, eltolással, elforgatással.
Mérések végzése, mértékegységek és mérőeszközök használata az egyes évfolyamok tananyagában. Mértékegységek át- és beváltásának módszertana.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Török Tamás - Debnárik Gézáné: Matematika feladatgyűjtemény 1. osztályosoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 978-963-19-4615-4 (80 oldal)
Török Tamás - Debnárik Gézáné: Matematika feladatgyűjtemény 2. osztályosoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 978-963-19-5090-8 (80 oldal)
Török Tamás – Bognár Péterné: Matematika feladatgyűjtemény 3. osztályosoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. ISBN 978-963-19-5095-3 (80 oldal)
Török Tamás – Bognár Péterné: Matematika feladatgyűjtemény 4. osztályosoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. ISBN 978-963-19-6245-1 (80 oldal)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Pappné dr. Ádám Gyöngyi (szerkesztő): Matematika az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. ISBN 963 18 7519 9 (220 oldal)
Dr. Csóka Géza (szerkesztő): Elemi matematika példatár az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. ISBN 963 18 8454 6 (224 oldal)
Papp Olga – Török Tamás: A matematika és tanítása (geometria). VJRKTF, Esztergom, 2002 (házi jegyzet, 180 oldal)
Miaveczné Hetényi Katalin: A geometria és a mérések tanítása. Esztergom, 2018. (házi jegyzet)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tanítójelölt tudásában és ismereteiben rendelkezik azokkal a szaktudományos és módszertani ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik a matematika tantárgy 1-4. (6.) osztályos tananyagának oktatására. Tisztában van a számolástechnikai, a logikai, a rendszerelvű ismeretek oktatásának fontosságával. Ismeri a sík és a tér legegyszerűbb alakzatait és azok tulajdonságait.
Tudja segíteni a tanulók eszközhasználaton alapuló geometriai tevékenységét a megfigyelés, a konstrukció, a tájékozódás és a transzformációk területén. Tudását képes fejleszteni, mert ismeri a tantárgy rá vonatkozó fejlesztési követelményeit, a matematikai probléma többirányú és szempontú megközelítésének elvárását.
Képes rámutatni a mindennapi gyakorlat és problémamegoldás, valamint a tantárgy szoros kapcsolatára, az alkalmazható ismeretek fontosságára.
Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, az értékelés módjait és eljárásait. Ezen ismeretek segítségével képes a differenciálás módszerének alkalmazására a matematika oktatásában, figyelembe véve a tanulók tudása és személyisége közötti nagyfokú különbségeket, egyéni eltéréseket.
