Tantárgy adatlapja
Az iparművészeti alapismeretek célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat a tudnivalókat, melyek a műfajban való első tájékozódáshoz, ill. a továbblépéshez elengedhetetlenül szükségesek. Alkalmazkodva az iparművészet sajátosságaihoz, a funkcionális tárgyi világhoz való közelségéhez, az előadás egyik súlypontját az egyes műfajokhoz kapcsolódó mesterségbeli tudás ismertetése képezi. Szó esik az egyes korszakokra, műfajokra jellemző tárgytípusokról, alapvető anyagok, technikák megismeréséről, az készítés, a munkaszervezet kérdéseiről. A legfontosabb tárgytípusok és a művészeti technikák fejlődését történeti szempontból is át kell tekinteni. Különös hangsúly esik a keresztény liturgia során használt tárgyakra.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ráth György (szerk.): Az iparművészet könyve I-III, Bp., 1902-12.
Régiségek könyve. Szerk.: Voit Pál, Bp., 1983.
Voit Pál: Régi magyar otthonok, Bp., 1943, 1993.
Vadas József: A magyar iparművészet története. 2014.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Jártas a kutatásmódszertani és értelmezéstani alapismeretekben, a kiállítás értékelésben.
Rendelkezik muzeológiai és műemlékvédelmi alapismeretekkel.
Megismerik az iparművészet főbb műfajait és kimagasló emlékeit.
b) képességei
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
Képes az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén.
Alkalmasak lesznek az iparművészeti alkotások elemzésére.
c) attitűdje
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
