Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus az újkori Európa gondolkodását alapvetően meghatározó keresztény vallás katolikus és protestáns felekezetei és az expanzív, nagy európai területfoglalásokat kivitelező iszlám vallás ellentétét kívánja bemutatni két síkon: egyrészt az ellentét eszmei-ideológiai csomópontjait sorra véve, másrészt pedig a konfrontáció térbeli jelenlétének és az ahhoz kapcsolódó társadalmi törvényszerűségek bemutatásával. A félév során szó esik a Balkánról, valamint a két világvallás európai találkozási pontjairól, de a fő hangsúly alapvetően az Oszmán Birodalom kárpát-medencei területeire kerül, ahol az ék alakban húzódó ütközőzónában több száz kisebb-nagyobb mohamedán és keresztény végvár nézett farkasszemet egymással másfél évszázadon keresztül.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Budapest, 2001.
Szuromi Kristóf: Vérebek, barbárok, szamaritánusok – Az oszmánkép változatai a 16-17. századi Európában. Budapest, Szent István Társulat, 2020.
Balázs József – Szuromi Kristóf: Az európai iszlámkép Theodor Bibliander gyűjteményének tükrében. Budapest, PPKE BTK Történettudományi Intézet, 2016.
Őze Sándor: Apokaliptikus időszemlélet a korai reformáció Magyarországán (1526–1566). Budapest, Magyar Napló, 2016.
Hopp Lajos: Az „antemurale” és a „conformitas” humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban. Budapest, Balassi Kiadó, 1992. (Humanizmus és reformáció 19.)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, Gondolat, 1976. (Magyar história)
Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Budapest, METEM, 2006.
Kovács Eszter: Iszlámismeret Csehországban a 16 – 17. század fordulóján. Budapest, 2017.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kora újkori keresztény-muszlim konfliktusok és azok történelmi, ideológiai, vallási hátterének ismerete.
Az európai törökkép és iszlámismereti munkák kulturális hatásának ismerete.
Képes tágabb kontextusban értelmezni az Oszmán Birodalommal folytatott európai konfliktusokat.
Képes összevetni és elemezni a történelmi folyamatok felekezeti, vallási, kulturális és politikai aspektusait.
